MTI
A digitalizáció a fenntartható gazdaság kulcsa
A digitális eszközök használata, alkalmazása a fenntartható gazdaság kulcsa, amellyel a gazdasági növekedés is felgyorsítható - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke Győrben, a Modern Vállalkozások Programja - Vállalkozz Digitálisan! című projekt nyitókonferenciáján, amelyet a kamara, az Informatika a Társadalomért Egyesület és a Kormányzati Fejlesztési Ügynökség által szervezett.
Az elnök jelezte, hogy a kormányzati program keretében 127 településen mutatják be a mikro-, kis- és közepes vállalkozások digitalizációját elősegítő lehetőségeket. A találkozókon a vállalkozókat tanácsadással segítik, emellett egy olyan minősítő rendszerbe is szeretnék bevonni őket, amely segítségével öt százalék többletforrást kaphatnak a pályázatokon. Parragh László hangsúlyozta: a hazai kkv-k jelentős része nem használ digitális technológiát, ez nagy versenyhátrányt jelent számukra, mert ma a tudás és a határok lebontása a digitális világban érhető el a legkönnyebben.
A program legfőbb célja, hogy nőjön a digitális alkalmazásokat használó vállalkozások száma, és minél többen használják a felhő szolgáltatásokat - jelezte. Hozzáfűzte: a német gazdaság kiemelt orientációja jelenleg a digitalizáció fejlesztése, és ha a magyar beszállítók vagy üzleti partnerek ezzel nem tartanak lépést, akkor kiszorulhatnak arról a piacról. Véleménye szerint a digitális technológiák oktatásával "jelenleg nagyon rosszul állunk", ezért át kell tekinteni az alaptanterveket, hogy be lehessen építeni azt a tudást, ami hasznos, és ki lehessen venni belőle, ami elavult. A kamarai elnök szerint olyan tananyagot tanítani ma már szükségtelen, amit az internetről tíz másodperc alatt le lehet tölteni.
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos és Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program végrehajtásáért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos hangsúlyozta: a kormánynak az a meggyőződése, hogy a digitalizáció összetett, átfogó társadalmi jelenség, amelyre nem technológiai, vagy gazdasági kérdésként kell tekinteni, hanem mint olyan jelenégre, ami a mindennapokat átszövi. Emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délelőtti bejelentésére is, amely szerint 2017. január 1-jétől a kormány a jelenlegi 27 százalékról 18 százalékra, 2018. január 1-jétől pedig 5 százalékra mérsékli az internethasználat általános forgalmi adóját.
Deutsch Tamás elmondása szerint a kormány erre vonatkozó elképzelését valamennyi párt támogatta, azt már csak a parlamentnek kell elfogadnia. Úgy vélte, eredményes volt az internetről szóló nemzeti konzultáció, mert a társadalmi véleménynyilvánítás a lehető legnagyobb mértékben segíti elő a digitalizációt. Hozzátette: a Digitális jólét programban a jövőben is számítanak minden magyar vállalkozás együttműködésére és támogatására.
Kara Ákos, a Nemzetgazdasági Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára arról beszélt a konferencián, hogy a kormány abból indul ki, hogy hamarosan minden magyar munkahelyen szükség lesz digitális tudásra. Ezt szolgálja egyebek között az a képzési program is, amely keretében összesen kétszáz hátrányos helyzetű ember számára oktatnak digitális kompetenciákat. A képzés pilot programja már elkezdődött az Alföldön, szeptembertől pedig országszerte elindul.
A jelenlegi tanácsadási és ösztönző program mellett összesen 40 milliárd forint digitalizációt elősegítő fejlesztési forrásra pályázhatnak a vállalkozások. Jelenleg mintegy háromezer, a nyártól további négyezer vállalkozást szeretnének elérni. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy Magyarországnak több mérnökre és informatikusra van szüksége, ezért hamarosan elindul a szakok népszerűsítését szolgáló pályaorientációs program is. Ennek Budapest és Debrecen mellett Győr lesz az egyik kiemelt helyszíne.
Az elnök jelezte, hogy a kormányzati program keretében 127 településen mutatják be a mikro-, kis- és közepes vállalkozások digitalizációját elősegítő lehetőségeket. A találkozókon a vállalkozókat tanácsadással segítik, emellett egy olyan minősítő rendszerbe is szeretnék bevonni őket, amely segítségével öt százalék többletforrást kaphatnak a pályázatokon. Parragh László hangsúlyozta: a hazai kkv-k jelentős része nem használ digitális technológiát, ez nagy versenyhátrányt jelent számukra, mert ma a tudás és a határok lebontása a digitális világban érhető el a legkönnyebben.
A program legfőbb célja, hogy nőjön a digitális alkalmazásokat használó vállalkozások száma, és minél többen használják a felhő szolgáltatásokat - jelezte. Hozzáfűzte: a német gazdaság kiemelt orientációja jelenleg a digitalizáció fejlesztése, és ha a magyar beszállítók vagy üzleti partnerek ezzel nem tartanak lépést, akkor kiszorulhatnak arról a piacról. Véleménye szerint a digitális technológiák oktatásával "jelenleg nagyon rosszul állunk", ezért át kell tekinteni az alaptanterveket, hogy be lehessen építeni azt a tudást, ami hasznos, és ki lehessen venni belőle, ami elavult. A kamarai elnök szerint olyan tananyagot tanítani ma már szükségtelen, amit az internetről tíz másodperc alatt le lehet tölteni.
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos és Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program végrehajtásáért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos hangsúlyozta: a kormánynak az a meggyőződése, hogy a digitalizáció összetett, átfogó társadalmi jelenség, amelyre nem technológiai, vagy gazdasági kérdésként kell tekinteni, hanem mint olyan jelenégre, ami a mindennapokat átszövi. Emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délelőtti bejelentésére is, amely szerint 2017. január 1-jétől a kormány a jelenlegi 27 százalékról 18 százalékra, 2018. január 1-jétől pedig 5 százalékra mérsékli az internethasználat általános forgalmi adóját.
Deutsch Tamás elmondása szerint a kormány erre vonatkozó elképzelését valamennyi párt támogatta, azt már csak a parlamentnek kell elfogadnia. Úgy vélte, eredményes volt az internetről szóló nemzeti konzultáció, mert a társadalmi véleménynyilvánítás a lehető legnagyobb mértékben segíti elő a digitalizációt. Hozzátette: a Digitális jólét programban a jövőben is számítanak minden magyar vállalkozás együttműködésére és támogatására.
Kara Ákos, a Nemzetgazdasági Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára arról beszélt a konferencián, hogy a kormány abból indul ki, hogy hamarosan minden magyar munkahelyen szükség lesz digitális tudásra. Ezt szolgálja egyebek között az a képzési program is, amely keretében összesen kétszáz hátrányos helyzetű ember számára oktatnak digitális kompetenciákat. A képzés pilot programja már elkezdődött az Alföldön, szeptembertől pedig országszerte elindul.
A jelenlegi tanácsadási és ösztönző program mellett összesen 40 milliárd forint digitalizációt elősegítő fejlesztési forrásra pályázhatnak a vállalkozások. Jelenleg mintegy háromezer, a nyártól további négyezer vállalkozást szeretnének elérni. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy Magyarországnak több mérnökre és informatikusra van szüksége, ezért hamarosan elindul a szakok népszerűsítését szolgáló pályaorientációs program is. Ennek Budapest és Debrecen mellett Győr lesz az egyik kiemelt helyszíne.