MTI
5D-s adattárolást fejlesztettek brit kutatók
Évmilliárdokon át működőképes, ötdimenziós digitális adattárolót fejlesztettek nanoszerkezetű üveg felhasználásával a Southamptoni Egyetem kutatói.
Az egyetem optoelektronikai kutatóközpontjának (ORC) tudósai a digitális adatok 5D-s rögzítési és visszakeresési eljárását az ultragyors lézerírásra alapozva alkották meg. Az új technológia egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik: tárolókapacitása lemezenként 360 terabyte, akár ezer Celsius-fokot elvisel, szobahőmérsékleten az élettartama virtuálisan korlátlan (13,8 milliárd év 190 fokon). A tudósok szerint ezzel megnyílik az út az adatok örök tárolása előtt - írta a Phys.org.
A rendkívül stabil és biztonságos technológiát leginkább a hatalmas archívummal rendelkező szervezetek, országos levéltárak, múzeumok és könyvtárak hasznosíthatják. A technológia első, kísérleti bemutatóját 2013-ban végezték, akkor egy szöveges dokumentum 300 kilobájtos digitális másolatát rögzítették 5D-ben.
Most az emberiség történelmének jelentős dokumentumait, többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, Newton Optikáját és a Magna Chartát tárolták olyan digitális eljárással, amely hosszabb életű lehet az emberiségnél. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 5D-ben tárolt változatát a fény nemzetközi éve mexikói záróünnepségén mutatták be nemrég. A dokumentumokat ultragyors lézerrel rögzítették, mely igen rövid és intenzív fényjelekkel működik, az adatokat öt egymástól öt mikrométerre (a méter egy milliomod része) lévő nanoszerkezetű pontok három rétegére írták.
A maguktól összeálló nanoszerkezetek megváltoztatják az üvegen átfutó fény útját, módosítják a fény polarizációját, melyet optikai mikroszkóp és a polarizáló lencsékben működőhöz hasonló szerkezet kombinációja olvas ki. Az információt öt dimenzióban kódolják, a nanostruktúrák elhelyezkedésének három dimenziójához a méretet és az irányt is hozzáadják.
Az egyetem optoelektronikai kutatóközpontjának (ORC) tudósai a digitális adatok 5D-s rögzítési és visszakeresési eljárását az ultragyors lézerírásra alapozva alkották meg. Az új technológia egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik: tárolókapacitása lemezenként 360 terabyte, akár ezer Celsius-fokot elvisel, szobahőmérsékleten az élettartama virtuálisan korlátlan (13,8 milliárd év 190 fokon). A tudósok szerint ezzel megnyílik az út az adatok örök tárolása előtt - írta a Phys.org.
A rendkívül stabil és biztonságos technológiát leginkább a hatalmas archívummal rendelkező szervezetek, országos levéltárak, múzeumok és könyvtárak hasznosíthatják. A technológia első, kísérleti bemutatóját 2013-ban végezték, akkor egy szöveges dokumentum 300 kilobájtos digitális másolatát rögzítették 5D-ben.
Most az emberiség történelmének jelentős dokumentumait, többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, Newton Optikáját és a Magna Chartát tárolták olyan digitális eljárással, amely hosszabb életű lehet az emberiségnél. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 5D-ben tárolt változatát a fény nemzetközi éve mexikói záróünnepségén mutatták be nemrég. A dokumentumokat ultragyors lézerrel rögzítették, mely igen rövid és intenzív fényjelekkel működik, az adatokat öt egymástól öt mikrométerre (a méter egy milliomod része) lévő nanoszerkezetű pontok három rétegére írták.
A maguktól összeálló nanoszerkezetek megváltoztatják az üvegen átfutó fény útját, módosítják a fény polarizációját, melyet optikai mikroszkóp és a polarizáló lencsékben működőhöz hasonló szerkezet kombinációja olvas ki. Az információt öt dimenzióban kódolják, a nanostruktúrák elhelyezkedésének három dimenziójához a méretet és az irányt is hozzáadják.