MTI

5D-s adattárolást fejlesztettek brit kutatók

Évmilliárdokon át működőképes, ötdimenziós digitális adattárolót fejlesztettek nanoszerkezetű üveg felhasználásával a Southamptoni Egyetem kutatói.

Az egyetem optoelektronikai kutatóközpontjának (ORC) tudósai a digitális adatok 5D-s rögzítési és visszakeresési eljárását az ultragyors lézerírásra alapozva alkották meg. Az új technológia egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik: tárolókapacitása lemezenként 360 terabyte, akár ezer Celsius-fokot elvisel, szobahőmérsékleten az élettartama virtuálisan korlátlan (13,8 milliárd év 190 fokon). A tudósok szerint ezzel megnyílik az út az adatok örök tárolása előtt - írta a Phys.org.

A rendkívül stabil és biztonságos technológiát leginkább a hatalmas archívummal rendelkező szervezetek, országos levéltárak, múzeumok és könyvtárak hasznosíthatják. A technológia első, kísérleti bemutatóját 2013-ban végezték, akkor egy szöveges dokumentum 300 kilobájtos digitális másolatát rögzítették 5D-ben.

Most az emberiség történelmének jelentős dokumentumait, többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, Newton Optikáját és a Magna Chartát tárolták olyan digitális eljárással, amely hosszabb életű lehet az emberiségnél. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 5D-ben tárolt változatát a fény nemzetközi éve mexikói záróünnepségén mutatták be nemrég. A dokumentumokat ultragyors lézerrel rögzítették, mely igen rövid és intenzív fényjelekkel működik, az adatokat öt egymástól öt mikrométerre (a méter egy milliomod része) lévő nanoszerkezetű pontok három rétegére írták.

A maguktól összeálló nanoszerkezetek megváltoztatják az üvegen átfutó fény útját, módosítják a fény polarizációját, melyet optikai mikroszkóp és a polarizáló lencsékben működőhöz hasonló szerkezet kombinációja olvas ki. Az információt öt dimenzióban kódolják, a nanostruktúrák elhelyezkedésének három dimenziójához a méretet és az irányt is hozzáadják.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • paby88 #7
    én elfogadom ezt hogy ők kiszámolták ezt az élettartamot de mégis mi alapján?
  • Meridian #6
    Amúgy várom azt is, amikor szerves anyagból lévő kockába (fehérjealapú) tolna bele sok TERAbyte mennyiségű anyagot... korábban volt szó erről is. Íráshoz 3 lézersugár, olvasásos 2 lézersugár elég (az olvasásnál interferencia elvén megy, és a két sugár fokusz és keresztezésével térbeli anyagba is lehet tárolni, nemcsak egy síkkornog felületen. Mellesleg nem is kell korong alakúnak lennie, mert nem forog semmi, csak két fénysugarat kereszteznek megfelelő távolságokra az anyagrétegben (precizen kell fokúszálni) - így szinte korlátan számú réteg is
    képezhető.

    Amúgy ez az üveges is ilyen dolog, csak a szerves anyagból képzett adattárroló írható és olvasható, mert az adattároló anyag ami szintetizált fehérje alapú, annak egyes elemeit forgatják meg a bevilágítással és a változás nem irreverzibilis.

    Nyilván ez az adattároló nem ennyire időtálló, lévén a szerves anyag képes lebomlani...
  • Meridian #5
    HDD-k nem fognak jönni, mivel ez csak write only üzemmódban megy. Amúgy ,eg aki azon vergődik hoyg persze, az adatok nem fognak 13milliárd évig, mert hamarabb megy tönkre az eszköz, az gondolja át újból. Az üveglemez kivehető és áttehető egy másik működő olvasóba.
    Ez pont ugyanolyan elvű mint az írható CD lemez, csak annál sok nagyságrenddel tartósabb. A lemezek megfelelő körülmények közt túlélik azokat az eszközöket is, amelyek képesk olvasni. De haz olvasó eszköz rekonstruáűlásra kerül, akkor az adatok is olvashatóak lesznek, mert azok mélyen egy üvegkristályba ágyazottan vannak. Az üveg meg elég kemény anyag. Bár törékeny, de annyira azért mégse.
  • halaszlo #4
    Nyilván nem mindennapi használatra való és valószínűleg nem közönséges üveg (mert az egyébként szép lassan elfolyna). De az ötlet zseniális.

    Ha olyan anyagba vésik az adatot, ami valóban ennyire időtálló, akkor van realitásalapja az archiválás ennek a formájának, mert ez még a papírnál is tartósabb lehet.

    A dimenziók pedig csak annyit jelentenek, hogy valószínűleg úgy kódolják az adatot, hogy az egyes "bináris" jelek iránya és nagysága is információval bír. Így ugyanazon a helyen sokkal több adat elfér.
  • grebber #3
    frankó ,jöhetne az ilyen HDD-k és pendrive-ok
  • menpe #2
    Az extra tulajdonság nem egyenlő az extra dimenzióval, de legalább jól hangzik az Interstellar generációnak.
  • Macropus Rufus #1
    "Évmilliárdokon át működőképes, "
    hát peeeersze. Az, hogy az adatok sokáig tárolódnak a felületen nem azonos azzal, hogy az eszköz működni is fog 30 év múlva is. Példa: a merev lemezen lévő adatok elméletileg nagyon sokáig tárolódnak ua. a mechanikus részek + az elektronika jóval hamarabb adja meg magát. Szóval nekem nagyon erős túlzásnak tűnik ez az 1000millió év működő képesség. Inkább az lehet, hogy az adatokat képes nagyon sokáig tárolni.
    De majd vissza térünk erre 30-40 év múlva. Én még emléxem arra amikor az optikai tárolás bejött a divatba. 100 meg 200 éveket magyaráztak. Aztán most olyan max. 50-nél járnak, de az első generációs optikai adattárolók már pár év alatt elvesztették az infók egy részét.
    Kíváncsi vagyok, hogy a lézer fókuszálását végző lencsék műanyagok-e vagy üvegek. A műanyag ui. öregszik a lézer hatására, ez a gond az új optikai írókkal is: a lencse miatt előbb v. utóbb, de nem lehet már írni/olvasni az eszközzel. (a régi vasak, üveg optikásak voltak)
    Utoljára szerkesztette: Macropus Rufus, 2016.02.17. 13:40:08