MTI
Egyre több a reklám a magyar warezhonlapokon
A szellemitulajdon-jogokat sértő weblapokon egyre több reklám jelenik meg; a magyar piacon csaknem ötezer ilyen hirdetést figyeltek meg az EU Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának (OHIM) tanulmánya szerint - közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).
A tanulmány azt vizsgálta, a digitális reklámozás hogyan támogatja a szerzői jogokat sértő honlapokat. Az unió hivatala tavaly májustól júniusig több mint 180 ezer reklámot gyűjtött össze 280 olyan honlapon, amely feltehetően szerzői jogokat sért azzal, hogy illegális tartalomhoz biztosít hozzáférést.
A kutatás szerint 131 szektor hirdetései voltak érintettek a 280 honlap 1400 olyan weblapján, amelyek filmet, e-könyvet, zenét, játékokat és egyéb szoftvereket kínáltak. A hirdetések 54 százaléka olyan magas kockázatú szektorok felületein jelent meg, amelyek felnőtt tartalmakhoz, vírusokhoz vagy egyszerűen csalókhoz kötődtek.
A tanulmány szerint a magas kockázatú reklámok 91 százalékának elhelyezéséért az azonosított 232-ből mindössze 10 hirdető cég felelős. A szerzői jogot sértő weboldalak 86 százaléka ingyenesen teszi lehetővé felhasználói számára az illegális tartalmak letöltését vagy streamelését, míg a honlap üzemeltetői az azon elhelyezett hirdetésekből jutnak jelentős bevételhez, amelynek összege évente világszinten elérheti akár az 5,3 millió eurót (1,67 milliárd forint). Szakértők becslései szerint 2018-ban a hirdetők már nagyjából 53 milliárd eurót fordítanak majd ilyen digitális reklámokra világszerte.
A közleményben Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese kifejtette, a magyar oldalakon észlelt több ezer reklámot komoly figyelmeztetésként kell értékelniük a hirdetőknek. Az online marketingköltések jelentős emelkedésével az automatizált módon elhelyezett hirdetések egyre súlyosabb veszteséget jelenthetnek a hirdetőknek, mivel azok egyre nagyobb arányban jelennek meg olyan felületeken, amelyek szerzői joggal védett tartalmakhoz biztosítanak illegális hozzáférést. Hozzátette: mivel a jogsértéssel gyanúsítható oldalakon megjelenő hirdetések a fogyasztók számára is komoly kockázatot jelentenek, az ilyen weboldalak felszámolása csak a magyar és a nemzetközi hatóságok sikeres együttműködésével lehetséges.
A tanulmány azt vizsgálta, a digitális reklámozás hogyan támogatja a szerzői jogokat sértő honlapokat. Az unió hivatala tavaly májustól júniusig több mint 180 ezer reklámot gyűjtött össze 280 olyan honlapon, amely feltehetően szerzői jogokat sért azzal, hogy illegális tartalomhoz biztosít hozzáférést.
A kutatás szerint 131 szektor hirdetései voltak érintettek a 280 honlap 1400 olyan weblapján, amelyek filmet, e-könyvet, zenét, játékokat és egyéb szoftvereket kínáltak. A hirdetések 54 százaléka olyan magas kockázatú szektorok felületein jelent meg, amelyek felnőtt tartalmakhoz, vírusokhoz vagy egyszerűen csalókhoz kötődtek.
A tanulmány szerint a magas kockázatú reklámok 91 százalékának elhelyezéséért az azonosított 232-ből mindössze 10 hirdető cég felelős. A szerzői jogot sértő weboldalak 86 százaléka ingyenesen teszi lehetővé felhasználói számára az illegális tartalmak letöltését vagy streamelését, míg a honlap üzemeltetői az azon elhelyezett hirdetésekből jutnak jelentős bevételhez, amelynek összege évente világszinten elérheti akár az 5,3 millió eurót (1,67 milliárd forint). Szakértők becslései szerint 2018-ban a hirdetők már nagyjából 53 milliárd eurót fordítanak majd ilyen digitális reklámokra világszerte.
A közleményben Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese kifejtette, a magyar oldalakon észlelt több ezer reklámot komoly figyelmeztetésként kell értékelniük a hirdetőknek. Az online marketingköltések jelentős emelkedésével az automatizált módon elhelyezett hirdetések egyre súlyosabb veszteséget jelenthetnek a hirdetőknek, mivel azok egyre nagyobb arányban jelennek meg olyan felületeken, amelyek szerzői joggal védett tartalmakhoz biztosítanak illegális hozzáférést. Hozzátette: mivel a jogsértéssel gyanúsítható oldalakon megjelenő hirdetések a fogyasztók számára is komoly kockázatot jelentenek, az ilyen weboldalak felszámolása csak a magyar és a nemzetközi hatóságok sikeres együttműködésével lehetséges.