SG.hu·
A gyors net csak az alap, amire építkezni lehet
A cég 2000 fős konferenciát tartott a Budapesti Kongresszusi Központban, ahol kiderült, hogy a hálózati infrastruktúra kiépítésén túl is bőven van még tennivaló.
"Magyarország digitális felzárkóztatásának részeként 2020-ra el kell érni, hogy a háztartások legalább fele másodpercenként 100 megabites internetkapcsolattal rendelkezzen" - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Elmondta, hogy a kormány elvégezte a házi feladatát azzal, hogy 2018-ra az ország egész területén lehetővé teszi a széles sávú internetelérést. "Magyarország digitális felzárkóztatásához nem elégséges a teljes lefedettség, 30 Mbps-nél nagyobb sávszélességre és számottevő penetrációra is szükség van" - mondta Csepreghy Nándor, aki szerint a programot akkor lehet sikeresnek tekinteni, ha 2020-ra a háztartások legalább fele 100 Mbps-os internetkapcsolattal rendelkezik majd.
Az igénybe vehető sávszélesség az alapja egyebek mellett a digitális képességek fejlesztésének, a gyors és a fogadóóráktól független ügyintézésnek, a felhőalapú munkavégzésnek és az interaktív tanulásnak. A jelenlegi igények ugyan nem követelnek meg másodpercenkénti 100 megabites sávszélességet - ezt mutatja, hogy a magyar háztartások mindössze 5 százaléka, az Európai Unió háztartásainak kevesebb, mint egytizede fizet elő erre a szolgáltatásra - de egy modern államban az igények teljesen mások lesznek. 2018-ra készen lesz a megfelelő hálózati infrastruktúra és addigra a piaci szféra képviselőinek és az államnak megfelelő tartalmakat, jól működő szolgáltatásokat kell kifejlesztenie az internetfelhasználók számának növelése érdekében - mondta.
Kerstin Günther, a Magyar Telekom Igazgatóságának elnöke a meredeken növekvő adatforgalomra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, jelenleg percenként 200 millió e-mailt küldenek, 2020-ra minden ember 6 készülékkel rendelkezik majd, és összesen 50 milliárd eszköz kapcsolja össze a felhasználókat. Ennek megfelelően az előrejelzések szerint tavaly havonta 2,5 exabyte volt az adatforgalom, 2015-ben már 4,2 exabyte, jövőre 6,8 exabyte, és 2019-ig a mostani érték csaknem hatszorosára, 24,3 exbyte-ra emelkedik.
Az egyszerű eszközökből mára okos eszközök teljes ökoszisztémája alakult ki az okostelefonoktól az okos otthonokon át az önirányító autókig, amelyek a tapintás által keltett ingerek célba jutásának sebességéhez hasonló gyorsaságot igénylő internetet igényelnek. Ez az úgynevezett "tactile internet", az emberi reakcióidőnél gyorsabb kapcsolatra képes hálózat, amely például mikromásodperc alatt reagál egy esetleges közúti vészhelyzetre.
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója rámutatott a piaci koncentráció egyensúlytalanságára, a méretgazdaságosság hiányára: Európában 200 távközlési szolgáltató jut 500 millió ügyfélre, míg Észak-Amerikában mindössze négy cég szolgál ki 300 millió ügyfelet, Ázsiában pedig szintén 4 vállalat nyújt szolgáltatást 1 milliárd embernek. A hálózatoknak számára elengedhetetlen a beruházások ösztönzése, amihez további konszolidáció és a digitális értéklánc mentén érvényesülő egyenlő versenyfeltételek megteremtése szükséges - hangsúlyozta.
A vezérigazgató továbbá úgy vélte, az infrastruktúra mellett létfontosságú a digitális képességek fejlesztése, amelyben kulcsszerepe van az oktatás digitalizálásának. Előrejelzések szerint 2020-ra új iparágak jelennek meg, csaknem egymilliárd betöltetlen állás lesz. Ennek ellenére jelentős hiány mutatkozik a magyar informatikusok számában, pedig az informatika a digitális gazdaság fejlődésében kulcsfontosságú terület, ahol igazán vonzó karrierlehetőségek vannak.
Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója előadásában kifejtette: a technológia változásai ma már teljes üzleti modelleket képesek egyik napról a másikra felülírni. Ez a diszrupció, vagyis korszakváltás elkerülhetetlen, nem térhet előle ki egyetlen vállalkozás vagy szervezet sem, ezért érdemes inkább a változásban meglévő lehetőségeket idejekorán felmérni. Rámutatott, hogy a korszakváltó technológiák elég gyakran alulról jövő ötletek mentén nyerik el azt a konkrét alkalmazási formájukat, amelyen keresztül egy-egy nagyobb közösség életét, mint amilyen egy város is, gördülékenyebbé és könnyebbé tehetik. Példaként hozta a drón-technológiát, amelynek egyes iparágakban való alkalmazása (például a mezőgazdaságban) valódi áttörést hozhat magával.
Somorjai Éva, a Magyar Telekom humán erőforrás vezérigazgató-helyettese előadásában elmondta, hogy alapvetően mások a munkaerőpiacra nemrégiben kikerült generáció elvárásai, munkához való viszonya, mint a korábbiaké. Ezeket a szempontokat a vezetőknek is figyelembe kell venniük: például a munka és a magánélet éles szétválasztása helyett meg kell találni a lehetőséget a kettő integrálására és támogatni kell a távmunkát is, amelyet nemcsak otthonról, hanem más, a munkatárs számára inspiráló közegből is el lehet végezni. A jövő munkavállalói számára egyre fontosabbá válik a fizetésen és a munkakörülményeken túl az is, hogy a munkahelyük felelősen és fenntarthatóan gondolkodjon és cselekedjen a mindennapokban.
"Magyarország digitális felzárkóztatásának részeként 2020-ra el kell érni, hogy a háztartások legalább fele másodpercenként 100 megabites internetkapcsolattal rendelkezzen" - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Elmondta, hogy a kormány elvégezte a házi feladatát azzal, hogy 2018-ra az ország egész területén lehetővé teszi a széles sávú internetelérést. "Magyarország digitális felzárkóztatásához nem elégséges a teljes lefedettség, 30 Mbps-nél nagyobb sávszélességre és számottevő penetrációra is szükség van" - mondta Csepreghy Nándor, aki szerint a programot akkor lehet sikeresnek tekinteni, ha 2020-ra a háztartások legalább fele 100 Mbps-os internetkapcsolattal rendelkezik majd.
Az igénybe vehető sávszélesség az alapja egyebek mellett a digitális képességek fejlesztésének, a gyors és a fogadóóráktól független ügyintézésnek, a felhőalapú munkavégzésnek és az interaktív tanulásnak. A jelenlegi igények ugyan nem követelnek meg másodpercenkénti 100 megabites sávszélességet - ezt mutatja, hogy a magyar háztartások mindössze 5 százaléka, az Európai Unió háztartásainak kevesebb, mint egytizede fizet elő erre a szolgáltatásra - de egy modern államban az igények teljesen mások lesznek. 2018-ra készen lesz a megfelelő hálózati infrastruktúra és addigra a piaci szféra képviselőinek és az államnak megfelelő tartalmakat, jól működő szolgáltatásokat kell kifejlesztenie az internetfelhasználók számának növelése érdekében - mondta.
Kerstin Günther, a Magyar Telekom Igazgatóságának elnöke a meredeken növekvő adatforgalomra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, jelenleg percenként 200 millió e-mailt küldenek, 2020-ra minden ember 6 készülékkel rendelkezik majd, és összesen 50 milliárd eszköz kapcsolja össze a felhasználókat. Ennek megfelelően az előrejelzések szerint tavaly havonta 2,5 exabyte volt az adatforgalom, 2015-ben már 4,2 exabyte, jövőre 6,8 exabyte, és 2019-ig a mostani érték csaknem hatszorosára, 24,3 exbyte-ra emelkedik.
Az egyszerű eszközökből mára okos eszközök teljes ökoszisztémája alakult ki az okostelefonoktól az okos otthonokon át az önirányító autókig, amelyek a tapintás által keltett ingerek célba jutásának sebességéhez hasonló gyorsaságot igénylő internetet igényelnek. Ez az úgynevezett "tactile internet", az emberi reakcióidőnél gyorsabb kapcsolatra képes hálózat, amely például mikromásodperc alatt reagál egy esetleges közúti vészhelyzetre.
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója rámutatott a piaci koncentráció egyensúlytalanságára, a méretgazdaságosság hiányára: Európában 200 távközlési szolgáltató jut 500 millió ügyfélre, míg Észak-Amerikában mindössze négy cég szolgál ki 300 millió ügyfelet, Ázsiában pedig szintén 4 vállalat nyújt szolgáltatást 1 milliárd embernek. A hálózatoknak számára elengedhetetlen a beruházások ösztönzése, amihez további konszolidáció és a digitális értéklánc mentén érvényesülő egyenlő versenyfeltételek megteremtése szükséges - hangsúlyozta.
A vezérigazgató továbbá úgy vélte, az infrastruktúra mellett létfontosságú a digitális képességek fejlesztése, amelyben kulcsszerepe van az oktatás digitalizálásának. Előrejelzések szerint 2020-ra új iparágak jelennek meg, csaknem egymilliárd betöltetlen állás lesz. Ennek ellenére jelentős hiány mutatkozik a magyar informatikusok számában, pedig az informatika a digitális gazdaság fejlődésében kulcsfontosságú terület, ahol igazán vonzó karrierlehetőségek vannak.
Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója előadásában kifejtette: a technológia változásai ma már teljes üzleti modelleket képesek egyik napról a másikra felülírni. Ez a diszrupció, vagyis korszakváltás elkerülhetetlen, nem térhet előle ki egyetlen vállalkozás vagy szervezet sem, ezért érdemes inkább a változásban meglévő lehetőségeket idejekorán felmérni. Rámutatott, hogy a korszakváltó technológiák elég gyakran alulról jövő ötletek mentén nyerik el azt a konkrét alkalmazási formájukat, amelyen keresztül egy-egy nagyobb közösség életét, mint amilyen egy város is, gördülékenyebbé és könnyebbé tehetik. Példaként hozta a drón-technológiát, amelynek egyes iparágakban való alkalmazása (például a mezőgazdaságban) valódi áttörést hozhat magával.
Somorjai Éva, a Magyar Telekom humán erőforrás vezérigazgató-helyettese előadásában elmondta, hogy alapvetően mások a munkaerőpiacra nemrégiben kikerült generáció elvárásai, munkához való viszonya, mint a korábbiaké. Ezeket a szempontokat a vezetőknek is figyelembe kell venniük: például a munka és a magánélet éles szétválasztása helyett meg kell találni a lehetőséget a kettő integrálására és támogatni kell a távmunkát is, amelyet nemcsak otthonról, hanem más, a munkatárs számára inspiráló közegből is el lehet végezni. A jövő munkavállalói számára egyre fontosabbá válik a fizetésen és a munkakörülményeken túl az is, hogy a munkahelyük felelősen és fenntarthatóan gondolkodjon és cselekedjen a mindennapokban.