Egy uniós tagállam adatvédelmi szabályozása alkalmazható azokra külföldi társaságokra, amelyek tartós jelleggel valós és tényleges tevékenységet folytatnak abban az országban, vagyis a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jogosan járhatott el a Szlovákiában bejegyzett Weltimmo ellen - mondta ki csütörtöki ítéletében egy magyar ügyben az Európai Bíróság.

A cég olyan weboldalt üzemeltet, amelyen magyarországi ingatlanok hirdetései jelennek meg. Ennek keretében a hirdetők személyes adatait kezeli. A hirdetések egy hónapig ingyenesek, majd ezt követően a hirdetésért díjat kell fizetni. Számos hirdető az első hónap elteltét követően elektronikus levélben kérte hirdetése és egyben a rá vonatkozó személyes adatok törlését. A Weltimmo azonban nem törölte ezeket az adatokat, és kiszámlázta az érintetteknek szolgáltatásainak díjait. A kiszámlázott díjak meg nem fizetése esetén az érintett hirdetők személyes adatait követeléskezelő cégeknek továbbította a Weltimmo.

A hirdetők panaszt tettek a magyar adatvédelmi hatóságnál, amely a magyar adatvédelmi törvény megsértése miatt tízmillió forint bírságot szabott ki a vállalatra; utóbbi azonban bírósághoz fordult. A luxembourgi uniós bíráknak a Kúria küldte el az ügyet, hogy választ kapjon arra a kérdésre, megfelelően járt-e el a magyar adatvédelem, amikor a magyar jogszabályok alapján bírságot szabott ki Magyarországon a Weltimmóra. Az adatvédelem szabályozását ugyanis uniós irányelv írja elő.

Keddi döntésében az uniós bíróság arra mutatott rá, hogy minden tagállamnak alkalmaznia kell az irányelv alapján elfogadott szabályokat, ha a területén egy cég a tevékenységéhez kapcsolódóan adatkezelést végez. A bíróság arra is emlékeztet: egyetlen helyi képviselő is elegendő lehet ahhoz, hogy jogilag úgy lehessen tekinteni, hogy a cég letelepedett és jelen van abban az országban, ha a képviselő "kellő mértékű állandósággal jár el az érintett konkrét szolgáltatások nyújtása során".

"A jelen ügyben a bíróság megállapítja, hogy a Weltimmo vitathatatlanul valós és tényleges tevékenységet folytat Magyarországon" - áll a keddi ítéletben, amelyből az is kiderül, hogy a Weltimmo olyan képviselővel rendelkezik Magyarországon, aki magyarországi lakcímmel szerepel a szlovák cégnyilvántartásban, és aki a meg nem fizetett követelések megfizetése céljából egyeztetéseket folytatott a hirdetőkkel, tartotta a kapcsolatot a társaság és a hirdetők között, továbbá a hatósági és a bírósági eljárásban is képviselte a céget. A Weltimmónak emellett bankszámlája és postafiókja is van Magyarországon, vagyis az uniós bírák szerint az uniós jog értelmében letelepedett Magyarországon, ezért tevékenységére vonatkozik a magyar adatvédelmi törvény.

Az Európai Bíróság szerint a Kúriának kell megállapítania, hogy mindezek fényében a Weltimmo letelepedettnek számít-e Magyarországon. Ha a Kúria máshogy látja, akkor viszont a Weltimmóra a szlovák adatvédelmi szabályokat kell alkalmazni, ebben az esetben a NAIH nem szabhat ki büntetést, meg kell keresnie a szlovák adatvédelmi hatóságot, hogy ezt tegye meg. A bíróság úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében döntött, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a tagállami törvények alapjául szolgáló uniós irányelvet értelmezi, anélkül, hogy eldöntené a konkrét jogvitát a tagállami igazságszolgáltatás helyett.