MTI
Mégsem hazaárulás az online megfigyelésről való beszámoló
Németországban a szövetségi legfőbb ügyész leállította a hazaárulás gyanújával két újságíró ellen indított eljárást.
Az államvédelmi ügyekben illetékes legmagasabb szintű vádhatóság közleménye szerint a széles körben bírált eljárást azért állítják le, mert a netzpolitik.org című hírblog nem fedett fel államtitkot. A blog a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalnak (BfV) az online kommunikáció megfigyelésének kiterjesztéséről szóló terveit ismertette két cikkében, amelyek miatt a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat feljelentést tett.
Németországban legutóbb 1962-ben, a Der Spiegel című hírmagazin egy cikke ellen nyomoztak újságírók ellen hazaárulás gyanújával. A netzpolitik.org munkatársai elleni eljárást kifogásolta a legfőbb ügyészség munkáját felügyelő igazságügyi miniszter is, és augusztus elején kezdeményezte Harald Range legfőbb ügyész leváltását. Az államfő már alá is írta a nyugdíjazásról rendelkező okiratot. A hétfői közleményt már Range helyettese, a szövetségi legfőbb ügyészi tisztséget ideiglenesen ellátó Gerhard Altvater adta ki. A közlemény szerint a vádhatóság az igazságügyi minisztériummal egyetértésben jutott arra a megállapításra, hogy nem történt államtitoksértés.
Ugyanakkor a netzpolitik.org cikkeivel kapcsolatban szolgálati titok megsértésének gyanújával indul egy másik eljárás, de nem az újságírók, hanem "ismeretlen titokgazda" ellen, és az eljárást nem a legfőbb ügyészség irányítja, hanem az erre illetékes ügyészség - áll a közleményben. A netzpolitik.org kora tavasszal írt a BfV terveiről a szolgálat bizalmas dokumentumait ismertetve. Az alkotmányvédelem ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, de megnevezték a hírblog alapító-főszerkesztőjét és a cikkek szerzőjét, Markus Beckedahlt és André Meistert is, és a szolgálat eljuttatott a legfőbb ügyészséghez egy jogi szakvéleményt, miszerint a blog államtitkot hozott nyilvánosságra és a felelősök ezzel hazaárulást követtek el.
A legfőbb ügyészség nem fogadta el automatikusan a BfV véleményét. Az eljárás ugyan megindult, de ennek keretében csupán egy külső, független szakvéleményt rendeltek meg. Az eljárásról július végén tájékoztatták a netzpolitik.org újságíróit, akik erről nyomban tájékoztatták a nyilvánosságot. Az ügy nagy visszhangot váltott ki Németországban, ahol a náci és a kommunista diktatúra emléke miatt is igen fokozott figyelem irányul a szabadságjogokkal összefüggő kérdésekre. Heiko Mass igazságügyi miniszter nyilvánosan jelezte, hogy nem ért egyet az eljárással, mert szerinte a hazaárulás gyanúja nem merül fel, hiszen a netzpolitik.org nyilvánvalóan nem akart idegen hatalmat szolgálni vagy ártani Németországnak a cikkek megjelentetésével.
Markus Beckedahl és André Meister szerint Harald Range menesztésével és az eljárás leállításával még nincs vége a történetnek. "Tudni akarjuk konkrétan, hogy a csaknem három hónapos eljárás során megfigyeltek-e minket", és hogy "a kormányban ki, mikor és mit tudott meg" az üggyel kapcsolatban - áll a netzpolitik.org-on közölt állásfoglalásban.
Az államvédelmi ügyekben illetékes legmagasabb szintű vádhatóság közleménye szerint a széles körben bírált eljárást azért állítják le, mert a netzpolitik.org című hírblog nem fedett fel államtitkot. A blog a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalnak (BfV) az online kommunikáció megfigyelésének kiterjesztéséről szóló terveit ismertette két cikkében, amelyek miatt a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat feljelentést tett.
Németországban legutóbb 1962-ben, a Der Spiegel című hírmagazin egy cikke ellen nyomoztak újságírók ellen hazaárulás gyanújával. A netzpolitik.org munkatársai elleni eljárást kifogásolta a legfőbb ügyészség munkáját felügyelő igazságügyi miniszter is, és augusztus elején kezdeményezte Harald Range legfőbb ügyész leváltását. Az államfő már alá is írta a nyugdíjazásról rendelkező okiratot. A hétfői közleményt már Range helyettese, a szövetségi legfőbb ügyészi tisztséget ideiglenesen ellátó Gerhard Altvater adta ki. A közlemény szerint a vádhatóság az igazságügyi minisztériummal egyetértésben jutott arra a megállapításra, hogy nem történt államtitoksértés.
Ugyanakkor a netzpolitik.org cikkeivel kapcsolatban szolgálati titok megsértésének gyanújával indul egy másik eljárás, de nem az újságírók, hanem "ismeretlen titokgazda" ellen, és az eljárást nem a legfőbb ügyészség irányítja, hanem az erre illetékes ügyészség - áll a közleményben. A netzpolitik.org kora tavasszal írt a BfV terveiről a szolgálat bizalmas dokumentumait ismertetve. Az alkotmányvédelem ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, de megnevezték a hírblog alapító-főszerkesztőjét és a cikkek szerzőjét, Markus Beckedahlt és André Meistert is, és a szolgálat eljuttatott a legfőbb ügyészséghez egy jogi szakvéleményt, miszerint a blog államtitkot hozott nyilvánosságra és a felelősök ezzel hazaárulást követtek el.
A legfőbb ügyészség nem fogadta el automatikusan a BfV véleményét. Az eljárás ugyan megindult, de ennek keretében csupán egy külső, független szakvéleményt rendeltek meg. Az eljárásról július végén tájékoztatták a netzpolitik.org újságíróit, akik erről nyomban tájékoztatták a nyilvánosságot. Az ügy nagy visszhangot váltott ki Németországban, ahol a náci és a kommunista diktatúra emléke miatt is igen fokozott figyelem irányul a szabadságjogokkal összefüggő kérdésekre. Heiko Mass igazságügyi miniszter nyilvánosan jelezte, hogy nem ért egyet az eljárással, mert szerinte a hazaárulás gyanúja nem merül fel, hiszen a netzpolitik.org nyilvánvalóan nem akart idegen hatalmat szolgálni vagy ártani Németországnak a cikkek megjelentetésével.
Markus Beckedahl és André Meister szerint Harald Range menesztésével és az eljárás leállításával még nincs vége a történetnek. "Tudni akarjuk konkrétan, hogy a csaknem három hónapos eljárás során megfigyeltek-e minket", és hogy "a kormányban ki, mikor és mit tudott meg" az üggyel kapcsolatban - áll a netzpolitik.org-on közölt állásfoglalásban.