SG.hu
Leginkább mobilt és tévét vennének a magyarok
A vásárlás leggyakoribb indokai: elégedetlenség a meglévő termékkel, a jobb teljesítmény iránti igény, illetve a új termék dizájnja, jobb kinézete.
Egy átlagos családban 19 elektronikai eszköz található, amely hárommal több, mint tavaly - jelentette a Samsung július elején nyilvánosságra hozott Techonomic Index 2015 kutatása. A felmérés most nyilvánosságra hozott újabb adataiból kiderül: Magyarországon minden háztartásban van legalább egy mobiltelefon, szinte mindenhol van számítógép vagy laptop (97 százalék), TV (97 százalék), konyhai és takarítóeszköz (98 és 99 százalék). A legszembetűnőbb változás a táblagépeknél mutatható ki: a tablettel rendelkező háztartások aránya megkétszereződött tavalyhoz képest és elérte a 48 százalékot. A beindult gazdasági növekedésnek is köszönhetően egyre több magyar engedheti meg magának, hogy valamilyen új technológiai eszközt vagy háztartási gépet vegyen.
A Techonomic Index 2015 azzal kezdte a vizsgálódást, hogy felmérte: mennyire bizakodók vagy óvatosak a magyarok a személyes anyagi helyzetük alakulását illetően. A kutatás szerint a magyarok két, nagyjából egyenlő nagyságú csoportra oszlanak: ugyanannyian optimisták, mint ahányan pesszimisták. Majdnem ugyanannyian várnak javulást (28 százalék) a következő 12 hónapban, mint ahányan rosszabbodásra számítanak (29 százalék). A válaszadók közel egyharmada stagnálást jósol magának. Az egyetlen szignifikáns különbség a legpesszimistábbak és a legoptimistábbak aránya között van: előbbiek közel kétszer annyian (9 százalék) vannak, mint az utóbbiak (5 százalék).
A Samsung kutatása a magyarok vásárlási terveit is vizsgálta, azon belül átfogó képet rajzolt a vásárlók új, modern technológiákkal kapcsolatos attitűdjeiről. Ebből kiderült: honfitársaink kifejezetten vágynak az új technológiát megtestesítő termékekre. Legtöbben, 23 százalék mobiltelefont tervez venni az elkövetkező három hónapban. 14 százalék valamilyen takarítóeszközt, 13 százalék pedig új tévét venne. Ha az idei adatokat összehasonlítjuk a tavalyiakkal, azt látjuk, hogy leginkább a takarítóeszközök és a konyhai eszközök iránt nőtt a kereslet (5 százalékponttal nőtt mindkét termékkategóriában), de mobiltelefont is jóval többen terveznek vásárolni, mint 2014-ben (4 százalékpontos emelkedés).
A vásárlók a legtöbb pénzt tévére, illetve számítógépre, laptopra szánnak. Tévék esetében átlagosan 115 ezer forintot, számítógépek, laptopok esetében pedig átlag 114 ezer forintot terveznek költeni. Érdekes, hogy táblagépre átlagosan 67 ezer forintot, míg mobilra átlag 61 ezer forintot kívánnak költeni. A túlnyomó többség nem kíván hitelt felvenni, hanem vásárlását meglévő megtakarításából, jövedelméből fedezné. A vásárlást hitelből tervezők aránya a tévék (a vásárolni szándékozók 36 százaléka) és a mobiltelefonok (32 százalék) esetében magasabb az átlagnál, de ezeknél a termékeknél sem jellemző.
A kutatás során arra is választ kerestek, mi a vásárlás legfőbb motivációja. Természetesen minden termékcsoport esetében más és más az indok, ugyanakkor jellemző minták rajzolódtak ki. A mobiltelefonok, a laptopok és a takarítóeszközök esetében a meglévő eszközzel kapcsolatos elégedetlenség a legfőbb motiváció az új vásárlására: a berendezés nem úgy működik, ahogy azt a tulajdonos szeretné. A laptopok, mobilok, táblagépek és tévék esetében az is fontos szempont - nagyjából minden negyedik megkérdezett adta ezt az indoklást -, hogy a megvásárolni tervezett termék teljesítménye jobb. Érdekes, hogy az új termék jobban néz ki, stílusosabb csak a harmadik leggyakrabban említett indok volt. és főleg a laptopok, mobilok, tévék és konyhai eszközök esetében említették a megkérdezettek.
Az átfogó kutatás részeként 18 ezer válaszadót kérdeztek meg online kérdőívben 18 európai országban - ebből ezret Magyarországon. A kutatásban résztvevő országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Finnország, Németország, Görögország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Románia és az Egyesült Királyság. Az interjúkat 2015. április 21. és május 18. között vették fel. Az adatgyűjtést a Lightspeed GMI végezte, míg az elemzést a Blue Rubicon készítette.
Egy átlagos családban 19 elektronikai eszköz található, amely hárommal több, mint tavaly - jelentette a Samsung július elején nyilvánosságra hozott Techonomic Index 2015 kutatása. A felmérés most nyilvánosságra hozott újabb adataiból kiderül: Magyarországon minden háztartásban van legalább egy mobiltelefon, szinte mindenhol van számítógép vagy laptop (97 százalék), TV (97 százalék), konyhai és takarítóeszköz (98 és 99 százalék). A legszembetűnőbb változás a táblagépeknél mutatható ki: a tablettel rendelkező háztartások aránya megkétszereződött tavalyhoz képest és elérte a 48 százalékot. A beindult gazdasági növekedésnek is köszönhetően egyre több magyar engedheti meg magának, hogy valamilyen új technológiai eszközt vagy háztartási gépet vegyen.
A Techonomic Index 2015 azzal kezdte a vizsgálódást, hogy felmérte: mennyire bizakodók vagy óvatosak a magyarok a személyes anyagi helyzetük alakulását illetően. A kutatás szerint a magyarok két, nagyjából egyenlő nagyságú csoportra oszlanak: ugyanannyian optimisták, mint ahányan pesszimisták. Majdnem ugyanannyian várnak javulást (28 százalék) a következő 12 hónapban, mint ahányan rosszabbodásra számítanak (29 százalék). A válaszadók közel egyharmada stagnálást jósol magának. Az egyetlen szignifikáns különbség a legpesszimistábbak és a legoptimistábbak aránya között van: előbbiek közel kétszer annyian (9 százalék) vannak, mint az utóbbiak (5 százalék).
A Samsung kutatása a magyarok vásárlási terveit is vizsgálta, azon belül átfogó képet rajzolt a vásárlók új, modern technológiákkal kapcsolatos attitűdjeiről. Ebből kiderült: honfitársaink kifejezetten vágynak az új technológiát megtestesítő termékekre. Legtöbben, 23 százalék mobiltelefont tervez venni az elkövetkező három hónapban. 14 százalék valamilyen takarítóeszközt, 13 százalék pedig új tévét venne. Ha az idei adatokat összehasonlítjuk a tavalyiakkal, azt látjuk, hogy leginkább a takarítóeszközök és a konyhai eszközök iránt nőtt a kereslet (5 százalékponttal nőtt mindkét termékkategóriában), de mobiltelefont is jóval többen terveznek vásárolni, mint 2014-ben (4 százalékpontos emelkedés).
A vásárlók a legtöbb pénzt tévére, illetve számítógépre, laptopra szánnak. Tévék esetében átlagosan 115 ezer forintot, számítógépek, laptopok esetében pedig átlag 114 ezer forintot terveznek költeni. Érdekes, hogy táblagépre átlagosan 67 ezer forintot, míg mobilra átlag 61 ezer forintot kívánnak költeni. A túlnyomó többség nem kíván hitelt felvenni, hanem vásárlását meglévő megtakarításából, jövedelméből fedezné. A vásárlást hitelből tervezők aránya a tévék (a vásárolni szándékozók 36 százaléka) és a mobiltelefonok (32 százalék) esetében magasabb az átlagnál, de ezeknél a termékeknél sem jellemző.
A kutatás során arra is választ kerestek, mi a vásárlás legfőbb motivációja. Természetesen minden termékcsoport esetében más és más az indok, ugyanakkor jellemző minták rajzolódtak ki. A mobiltelefonok, a laptopok és a takarítóeszközök esetében a meglévő eszközzel kapcsolatos elégedetlenség a legfőbb motiváció az új vásárlására: a berendezés nem úgy működik, ahogy azt a tulajdonos szeretné. A laptopok, mobilok, táblagépek és tévék esetében az is fontos szempont - nagyjából minden negyedik megkérdezett adta ezt az indoklást -, hogy a megvásárolni tervezett termék teljesítménye jobb. Érdekes, hogy az új termék jobban néz ki, stílusosabb csak a harmadik leggyakrabban említett indok volt. és főleg a laptopok, mobilok, tévék és konyhai eszközök esetében említették a megkérdezettek.
Az átfogó kutatás részeként 18 ezer válaszadót kérdeztek meg online kérdőívben 18 európai országban - ebből ezret Magyarországon. A kutatásban résztvevő országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Finnország, Németország, Görögország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Románia és az Egyesült Királyság. Az interjúkat 2015. április 21. és május 18. között vették fel. Az adatgyűjtést a Lightspeed GMI végezte, míg az elemzést a Blue Rubicon készítette.