SG.hu·
Csak néhány ezer embert érdekelt a kormány internetről szóló konzultációja
Egy hónap alatt közel tízezren töltötték ki az InternetKon kérdőívét - jelezte az internetről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos.
Deutsch Tamás az ötödik alkalommal megrendezett Információs Társadalom Parlamentje "Digitális Transzformáció" című konferencián elmondta: a konzultáció lezárultát követő fél-egy évben születnek meg azok a döntések, amelyek eredményeként "valósággá válik a digitális fejlesztés Magyarországon". Egyben jelezte: a feltett húsz kérdés közül több, mint egy tucatban korántsem esik egybe az állásfoglalók véleménye a szakmai szereplők korábbi várakozásaival. Példaként említette, hogy a várt többség helyett csupán a válaszadók 34 százaléka töltötte ki a kérdéssort a Facebook-profilján keresztül, 30 százalék az ügyfélkaput, 36 pedig a konzultáció honlapján keresztüli belépés lehetőségét választotta.
Szavai szerint a válaszok alapján nem látható, hogy elsöprő többsége lenne az internetezéssel kapcsolatos áfacsökkentésnek, ahogy a netsemlegesség kikötésének sem, annak viszont igen, hogy minden település legalább egy-egy középületében és közterén legyen ingyenes, szélessávú wifi-kapcsolat. Széles és jelentős támogatottságot élvez a szociálisan rászorulók kedvezményes internet-alapcsomagjának gondolata, ugyanakkor a válaszadók körében nem népszerű az az elgondolás, hogy ehhez a digitális kompetenciákat fejlesztő képzésen kelljen részt venniük az érintetteknek.
Deutsch Tamás megjegyezte: a konzultáció résztvevői egyértelműen pártolják, hogy az állam támogassa a szélessávú internethálózat fejlesztését, valamint azt, hogy ebben érdemi szerepet kapjanak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások. Egyértelmű és határozott támogatást kapott az a felvetés is, hogy a kormányzat pártolja a hazai start-up cégeket, valamint, hogy az állam kötelezze el magát a nyílt forráskódú szoftverek felhasználása mellett. A köznyelvben "Google-adóként" ismert felvetésről a miniszterelnöki biztos megjegyezte: a válaszok alapján az a világos kép bontakozott ki, hogy fontos az uniós szintű szabályozás, de a résztvevők üdvösnek látnák, ha a kormány saját hatáskörben lépve "bevonja ezeket a cégeket a magyarországi értékes digitális tartalmak finanszírozásába".
Deutsch Tamás az ötödik alkalommal megrendezett Információs Társadalom Parlamentje "Digitális Transzformáció" című konferencián elmondta: a konzultáció lezárultát követő fél-egy évben születnek meg azok a döntések, amelyek eredményeként "valósággá válik a digitális fejlesztés Magyarországon". Egyben jelezte: a feltett húsz kérdés közül több, mint egy tucatban korántsem esik egybe az állásfoglalók véleménye a szakmai szereplők korábbi várakozásaival. Példaként említette, hogy a várt többség helyett csupán a válaszadók 34 százaléka töltötte ki a kérdéssort a Facebook-profilján keresztül, 30 százalék az ügyfélkaput, 36 pedig a konzultáció honlapján keresztüli belépés lehetőségét választotta.
Szavai szerint a válaszok alapján nem látható, hogy elsöprő többsége lenne az internetezéssel kapcsolatos áfacsökkentésnek, ahogy a netsemlegesség kikötésének sem, annak viszont igen, hogy minden település legalább egy-egy középületében és közterén legyen ingyenes, szélessávú wifi-kapcsolat. Széles és jelentős támogatottságot élvez a szociálisan rászorulók kedvezményes internet-alapcsomagjának gondolata, ugyanakkor a válaszadók körében nem népszerű az az elgondolás, hogy ehhez a digitális kompetenciákat fejlesztő képzésen kelljen részt venniük az érintetteknek.
Deutsch Tamás megjegyezte: a konzultáció résztvevői egyértelműen pártolják, hogy az állam támogassa a szélessávú internethálózat fejlesztését, valamint azt, hogy ebben érdemi szerepet kapjanak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások. Egyértelmű és határozott támogatást kapott az a felvetés is, hogy a kormányzat pártolja a hazai start-up cégeket, valamint, hogy az állam kötelezze el magát a nyílt forráskódú szoftverek felhasználása mellett. A köznyelvben "Google-adóként" ismert felvetésről a miniszterelnöki biztos megjegyezte: a válaszok alapján az a világos kép bontakozott ki, hogy fontos az uniós szintű szabályozás, de a résztvevők üdvösnek látnák, ha a kormány saját hatáskörben lépve "bevonja ezeket a cégeket a magyarországi értékes digitális tartalmak finanszírozásába".