Az USA kiberkoordinátora szerint jelenleg nem zajlik kiberháború, csupán "digitális támadások" történnek.

"Nem hiszem, hogy kiberháború zajlik, de mindenképpen aggódunk amiatt, hogy sor kerül egy olyan támadásra, amely a kritikus infrastruktúrák, például az áramhálózat ellen irányul. Vagyis egy olyan akció, amely nem csupán a digitális térben okoz károkat, hanem az analóg világban is komoly következményekkel járhat a polgárok számára. De ilyen támadást eddig nem érzékeltünk. Masszív adatlopások és bankok ellen irányított DDoS-támadások vannak. Ezek különböző esetek, nem csupán az USA-ban, hanem világszerte. Ezek közé tartozik a Sony ellen tavaly év végén végrehajtott akció. Ez egy olyan támadás volt, amelyre ilyen formában nagyon ritkán kerül sor, de komoly hatásokkal járt. Ennél az esetnél megsértették az Amerikai Egyesült Államok szuverenitását. "

"Minden ilyen akciónál kihívást jelent az elkövető megtalálása, de ez nem jelent leküzdhetetlen akadályt. Nem olyan, mint a hollywoodi filmekben, hogy egyetlen sor kóddal teljes rendszereket lehet kikapcsolni. A tevékenységnek egy bizonyos ideig tartania kell és emiatt egyszerűbben látható, hogy honnan indul ki. Ezenkívül az emberek óvatlanokká válnak, hibáznak. S az, hogy egy támadásra csak a kibertérben kerül sor, még nem jelenti azt, hogy kizárólag ezeket a digitális nyomokat lehet követni. Nekem korábban olyan eseteim is voltak, amelyek a kibertérben történtek meg. Megnéztük, hogy hova folyt be a pénz és figyelembe vettük a tettesek lehetséges indítékait" - jelentette ki Christopher Painter, az amerikai külügyminisztérium kiberkoordinátora. Az ő feladata az, hogy az Amerikai Egyesült Államok minden az internetet érintő területen egységes álláspontot képviseljen.


A szakember hangsúlyozta, hogy a múltban azért nevezték meg Kínát a kibertámadások végrehajtójaként, mert fontosnak tartották elmondani, hogy tudják ki állt az akciók mögött, egy ilyen eset ugyanis minden szempontból elfogadhatatlan. Szerinte nincs szükség teljesen új szabályokra, az USA ugyanis egy ideje már felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi törvények a kibertérben is hatályosak. Painter személy szerint nem szereti a kiberháború kifejezést, mert túl homályosan van meghatározva, hogy mi is számít annak. Célként nevezte meg, hogy a világ országai közösen elismerjék, hogy a kibertérben a nemzetközi jog érvényes.

Az Amerikai Egyesült Államok számára három dolog fontos. Az első, hogy az egyes országok nem támadhatják meg más államok kritikus infrastruktúráit, legalábbis békeidőben semmiképpen sem. A második, hogy az országok nem akadályozhatják az IT-infrastruktúrák biztonságával foglalkozó CERT csoportok munkáját. Az utolsó pedig, hogy egy harmadik állam kérésére engedélyezni kellene, hogy egy másik ország segíthessen egy támadás hatástalanításában. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésnél is egy nagy csoport közösen lépett fel és úgy döntött, hogy cselekedni kell, hogy megakadályozzák a hasadóanyagok elterjedését. Először a tagok fogták vissza magukat, majd felléptek minden olyan ország ellen, amely nem volt tagja a csoportnak. Painter szerint most is ezt az utat kellene követni, hosszú távon kellene konszenzust felépíteni.

"Fontos, hogy a félreértéseket, a téves következtetéseket és az eszkalációkat megakadályozzuk. S mivel a terület, amiről beszélünk, nagyon új, ezért az egyik megoldást jelenthetné egy vészhelyzeti forródrót létrehozása" - szögezte le végül Christopher Painter.