MTI
Cégek zsarolására használja a netet sok kínai "újságíró"
Nem adja fel a kibertér kínai felügyeletét ellátó hivatal azoknak az internetes szolgáltatóknak és vállalatoknak a megregulázását, amelyek zsarolásra használják a világhálót vagy pénzért közölnek, illetve törölnek posztokat - jelentette a hivatal illetékesére hivatkozva a Hszinhua hírügynökség.
Az interneten áramló információ rendjét károsító, a piaci törvényeket megzavaró illegális tevékenység egyaránt rontja a médiáról és az internetet szabályozókról alkotott képet - állapította meg Peng Po, az állami intézmény helyettes vezetője. Peng, aki a szabálytalanságokkal szemben zéró toleranciát emlegetett, elmondta, hogy kampányuk a törvénytelenül működő weboldalakra fog összpontosítani, de a WeChat nevű csevegő program fiókjait, a PR vállalatokat és a közvetítők tevékenységét is nagyító alá veszik.
A hírügynökségi összeállítás kitér arra, hogy a fizetett - bizonyos vállatokat, termékeket vagy szolgáltatásokat kedvező színben feltüntető - írások közlése általános gyakorlattá vált, és egyes PR-cégek kizárólag abból élnek, hogy "elintézik" a kritikus hangú cikkek törlését a világhálóról. Nem ritkán szándékosan és megalapozatlanul közölnek negatív vagy túlzó tartalmú beszámolókat, hogy később, pénzt követelve, felajánlják a nyilvánosságot kapott bírálatok eltüntetését.
Az "üzletágban" nemcsak erre szakosodott portálok vesznek részt, hanem helyenként az internetszolgáltatók is visszaélnek a helyzetükkel, s anyagi ellenszolgáltatás fejében maguk is vállalják a hozzászólások vagy cikkek törlését - közölte a hivatali illetékes. Peng a korrupció elleni fellépésként beszélt a legfrissebb, három hónapos kampányról, s egyúttal közölte, a lakosság forródróton és egy külön honlapon is jelezheti a tudomására jutott visszaéléseket. A "nyomravezetői" díj összege elérheti az 50 ezer jüant (2,2 millió forint) is.
Az újságírói zsarolás és visszaélés egyik nagy botránya tavaly kapott nyilvánosságot Kínában. A befolyásos üzleti lap, a 21st Century Business Herald kiadóját és újságíróját több munkatársával együtt letartóztatták, mert a magazin "együttműködési díjat" kért ügyfeleitől cserébe azért, hogy ne jelenjenek meg róluk negatív tudósítások. Rajtuk kívül csaknem 30 újságírót vontak felelősségre tavaly, amiért pénzt kértek riportokért.
Az interneten áramló információ rendjét károsító, a piaci törvényeket megzavaró illegális tevékenység egyaránt rontja a médiáról és az internetet szabályozókról alkotott képet - állapította meg Peng Po, az állami intézmény helyettes vezetője. Peng, aki a szabálytalanságokkal szemben zéró toleranciát emlegetett, elmondta, hogy kampányuk a törvénytelenül működő weboldalakra fog összpontosítani, de a WeChat nevű csevegő program fiókjait, a PR vállalatokat és a közvetítők tevékenységét is nagyító alá veszik.
A hírügynökségi összeállítás kitér arra, hogy a fizetett - bizonyos vállatokat, termékeket vagy szolgáltatásokat kedvező színben feltüntető - írások közlése általános gyakorlattá vált, és egyes PR-cégek kizárólag abból élnek, hogy "elintézik" a kritikus hangú cikkek törlését a világhálóról. Nem ritkán szándékosan és megalapozatlanul közölnek negatív vagy túlzó tartalmú beszámolókat, hogy később, pénzt követelve, felajánlják a nyilvánosságot kapott bírálatok eltüntetését.
Az "üzletágban" nemcsak erre szakosodott portálok vesznek részt, hanem helyenként az internetszolgáltatók is visszaélnek a helyzetükkel, s anyagi ellenszolgáltatás fejében maguk is vállalják a hozzászólások vagy cikkek törlését - közölte a hivatali illetékes. Peng a korrupció elleni fellépésként beszélt a legfrissebb, három hónapos kampányról, s egyúttal közölte, a lakosság forródróton és egy külön honlapon is jelezheti a tudomására jutott visszaéléseket. A "nyomravezetői" díj összege elérheti az 50 ezer jüant (2,2 millió forint) is.
Az újságírói zsarolás és visszaélés egyik nagy botránya tavaly kapott nyilvánosságot Kínában. A befolyásos üzleti lap, a 21st Century Business Herald kiadóját és újságíróját több munkatársával együtt letartóztatták, mert a magazin "együttműködési díjat" kért ügyfeleitől cserébe azért, hogy ne jelenjenek meg róluk negatív tudósítások. Rajtuk kívül csaknem 30 újságírót vontak felelősségre tavaly, amiért pénzt kértek riportokért.