MTI
Nem sérti az emberi jogokat a brit lehallgató szolgálat
Jelenleg az európai emberi jogi egyezmény normáinak megfelelően működik a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ), korábbi tevékenységével kapcsolatban azonban vannak nyitott kérdések - állapította meg pénteki végzésében a titkosszolgálati műveletekkel kapcsolatos panaszok kivizsgálására szakosodott brit törvényszék (IPT).
Az elsősorban elektronikus hírszerzési feladatokat ellátó GCHQ ellen az Amnesty International londoni székhelyű globális emberi jogi szervezet és több más jogvédő csoport tett feljelentést, azokra az adatokra alapozva, amelyeket Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja szivárogtatott ki. Snowden az elmúlt néhány évben hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át főleg a brit és az amerikai sajtónak az NSA és a GCHQ egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt megfigyelési programjairól.
Az Amnesty International és a többi emberi jogi szervezet keresete szerint Snowden adataiból kitűnik, hogy a GCHQ és az NSA a brit állampolgárok legbensőbb titkait fürkészte, belehallgatott az internetes kommunikációikhoz használt mikrofonokba, figyelte a webkamerákat, és információkat gyűjtött magánszemélyek internetes böngészési szokásairól. Pénteki végzésében azonban az IPT kimondta, hogy legalábbis a brit szolgálat tevékenysége "jelenleg már" nem sérti az európai konvenció vonatkozó cikkelyeit. A bírói testület közölte ugyanakkor: "további áttekintésre" nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a GCHQ korábbi tevékenysége sérthette-e az alapvető emberi jogokat.
Az Amnesty International és a többi beterjesztő szervezet pénteken teljesen elégtelennek és elfogadhatatlannak minősítette az IPT jelentős részben titkosított vizsgálatáról kiadott szűkszavú végzést. Az emberi jogi csoportok közölték, hogy európai bírói fórumokhoz fellebbeznek, továbbra is azzal a céllal, hogy bíróság mondja ki a GCHQ tevékenységének törvénysértő mivoltát.
A GCHQ igazgatója, Robert Hannigan néhány hete a Financial Times című londoni gazdasági napilapban azt írta, hogy a magánszféra védelméhez fűződő jog soha nem volt abszolút. Hannigan szerint az internet, és különösen a globális közösségi portálok az Iszlám Államhoz hasonló terrorcsoportok "parancsnoki harcálláspontjaivá" váltak az utóbbi években. Hozzátette: nem kétséges, hogy a dzsihadista milíciákban harcoló fegyveresek a maguk hasznára fordították Snowden kiszivárogtatásait, amelyekből tanultak is.
Sir John Sawers, aki novemberig a brit külső hírszerzés (MI6) vezetője volt, egy korábbi parlamenti meghallgatáson szintén kijelentette, hogy Edward Snowden kiszivárogtatásai "rendkívüli károkat" okoztak, és kockára tették a brit szolgálatok műveleti képességét. Sawers szerint nyilvánvaló, hogy például az al-Kaida terrorhálózat "habzsolja" a kiszivárogtatott információkat, és ezt a Nyugat biztonsága sínyli meg.
Az elsősorban elektronikus hírszerzési feladatokat ellátó GCHQ ellen az Amnesty International londoni székhelyű globális emberi jogi szervezet és több más jogvédő csoport tett feljelentést, azokra az adatokra alapozva, amelyeket Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja szivárogtatott ki. Snowden az elmúlt néhány évben hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át főleg a brit és az amerikai sajtónak az NSA és a GCHQ egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt megfigyelési programjairól.
Az Amnesty International és a többi emberi jogi szervezet keresete szerint Snowden adataiból kitűnik, hogy a GCHQ és az NSA a brit állampolgárok legbensőbb titkait fürkészte, belehallgatott az internetes kommunikációikhoz használt mikrofonokba, figyelte a webkamerákat, és információkat gyűjtött magánszemélyek internetes böngészési szokásairól. Pénteki végzésében azonban az IPT kimondta, hogy legalábbis a brit szolgálat tevékenysége "jelenleg már" nem sérti az európai konvenció vonatkozó cikkelyeit. A bírói testület közölte ugyanakkor: "további áttekintésre" nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a GCHQ korábbi tevékenysége sérthette-e az alapvető emberi jogokat.
Az Amnesty International és a többi beterjesztő szervezet pénteken teljesen elégtelennek és elfogadhatatlannak minősítette az IPT jelentős részben titkosított vizsgálatáról kiadott szűkszavú végzést. Az emberi jogi csoportok közölték, hogy európai bírói fórumokhoz fellebbeznek, továbbra is azzal a céllal, hogy bíróság mondja ki a GCHQ tevékenységének törvénysértő mivoltát.
A GCHQ igazgatója, Robert Hannigan néhány hete a Financial Times című londoni gazdasági napilapban azt írta, hogy a magánszféra védelméhez fűződő jog soha nem volt abszolút. Hannigan szerint az internet, és különösen a globális közösségi portálok az Iszlám Államhoz hasonló terrorcsoportok "parancsnoki harcálláspontjaivá" váltak az utóbbi években. Hozzátette: nem kétséges, hogy a dzsihadista milíciákban harcoló fegyveresek a maguk hasznára fordították Snowden kiszivárogtatásait, amelyekből tanultak is.
Sir John Sawers, aki novemberig a brit külső hírszerzés (MI6) vezetője volt, egy korábbi parlamenti meghallgatáson szintén kijelentette, hogy Edward Snowden kiszivárogtatásai "rendkívüli károkat" okoztak, és kockára tették a brit szolgálatok műveleti képességét. Sawers szerint nyilvánvaló, hogy például az al-Kaida terrorhálózat "habzsolja" a kiszivárogtatott információkat, és ezt a Nyugat biztonsága sínyli meg.