MTI
Az elmúlt évtizedben 226 millió személyes adattal éltek vissza Európában
Az elmúlt évtizedben 226 millió személyes adattal éltek vissza Európában, és ezen visszaélések túlnyomó többsége (89 százaléka) nem kormányzatok vagy egyéb szervezetek, hanem cégek hibájából történt - derült ki a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) friss jelentéséből.
A CEU Média-, Adat- és Társadalomkutató Központja az eddigi legnagyobb tanulmányt adta közre a személyes adatokkal való visszaélésekről Európában. A dokumentum egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a személyes adatok kiszivárgása nem is annyira a rosszindulatú hackerekhez, hanem az adott szervezet bennfenteseihez köthető, olyan személyekhez, akik a szervezetnek dolgoznak. Az esetek 57 százaléka szervezeti hibából, belső visszaélésből vagy egyéb, szervezeten belüli helytelen adatkezelésből fakadt.
A konkrétan Európát érintő jogsértések 24 százalékát az Egyesült Királyságból indított támadásokon keresztül követték el: a szigetországban minden 100 lakosra 200 személyes adattal való visszaélés jutott. Németország, Görögország, Hollandia és Norvégia azok az országok, ahol kiugróan magas a visszaélések száma. A tanulmány által lefedett országok teljes lakossága 524 millió fő, míg ugyanitt az internethasználók száma 409 millió. Arányokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a vizsgált országokban 100 lakosra vetítve 43 személyes adattal éltek vissza. Száz internethasználóra vonatkoztatva ez már 56 személyes adatot jelent.
Philip Howard, a CEU globális médiát és kommunikációt oktató professzora azt mondta, hogy a közpolitika számára a következő lépés a bejelentési kötelezettség bevezetése kellene, hogy legyen. "A cégek és a kormányhivatalok számára egyaránt kötelezővé kellene tenni, hogy amennyiben veszélybe került a személyes adatok biztonsága, mind az áldozatoknak, mind az adatvédelmi biztosnak jelentsék az adatokkal történt esetleges visszaélést. A legtöbb ember nincs tisztában azzal, hogy kinek van törvényes hozzáférése a személyes adataihoz, és joguk van tudni, ha valaki visszaélt azokkal" - jelentette ki Howard.
A CEU Média-, Adat- és Társadalomkutató Központja az eddigi legnagyobb tanulmányt adta közre a személyes adatokkal való visszaélésekről Európában. A dokumentum egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a személyes adatok kiszivárgása nem is annyira a rosszindulatú hackerekhez, hanem az adott szervezet bennfenteseihez köthető, olyan személyekhez, akik a szervezetnek dolgoznak. Az esetek 57 százaléka szervezeti hibából, belső visszaélésből vagy egyéb, szervezeten belüli helytelen adatkezelésből fakadt.
A konkrétan Európát érintő jogsértések 24 százalékát az Egyesült Királyságból indított támadásokon keresztül követték el: a szigetországban minden 100 lakosra 200 személyes adattal való visszaélés jutott. Németország, Görögország, Hollandia és Norvégia azok az országok, ahol kiugróan magas a visszaélések száma. A tanulmány által lefedett országok teljes lakossága 524 millió fő, míg ugyanitt az internethasználók száma 409 millió. Arányokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a vizsgált országokban 100 lakosra vetítve 43 személyes adattal éltek vissza. Száz internethasználóra vonatkoztatva ez már 56 személyes adatot jelent.
Philip Howard, a CEU globális médiát és kommunikációt oktató professzora azt mondta, hogy a közpolitika számára a következő lépés a bejelentési kötelezettség bevezetése kellene, hogy legyen. "A cégek és a kormányhivatalok számára egyaránt kötelezővé kellene tenni, hogy amennyiben veszélybe került a személyes adatok biztonsága, mind az áldozatoknak, mind az adatvédelmi biztosnak jelentsék az adatokkal történt esetleges visszaélést. A legtöbb ember nincs tisztában azzal, hogy kinek van törvényes hozzáférése a személyes adataihoz, és joguk van tudni, ha valaki visszaélt azokkal" - jelentette ki Howard.