Berta Sándor
Egyeztetne a "felejtés joga" ügyében az EU
A keresőkből való törlési kötelezettségről tárgyalnának a Google, a Microsoft és a Yahoo! képviselőivel.
A hivatal az úgynevezett felejtés jogáról akar tárgyalni a három társasággal. A The Wall Street Journal tudósítása alapján a megbeszélésekre csütörtökön kerülhet majd sor Brüsszelben. A Microsoft jelezte, hogy mindenképpen jelen lesz a találkozón, míg a Google és a Yahoo! egyelőre még nem reagált a felkérésre. Az egyeztetések során elsősorban a "felejtés joga" lesz a fő téma.
Mint ismeretes, az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a Google a felhasználók kérésére köteles törölnie a róluk szóló találatokat. A lehetőséggel néhány nap alatt több tízezren éltek. A Google a kérvények benyújtásakor megadott adatokat a feldolgozás után legfeljebb egy hónappal törli. A brüsszeli tárgyalásokon szóba kerül majd, hogy a Google miért csupán a regionális keresőoldalakkal kapcsolatban beérkező keresetekkel foglalkozik és a Google.com kereséseit kifogásoló beadványokkal pedig miért nem.
Az online keresőket üzemeltető cégek számára az jelenti a legnagyobb problémát, hogy jelenleg nincs hivatalos irányelv azzal kapcsolatban, hogy miként foglalkozzanak a megkeresésekkel és hogy döntsék el mely keresési eredmények relevánsak. Mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy az adott adatok kapcsolódnak-e csalásokhoz, hivatali visszaélésekhez vagy más büntetőjogi esetekhez.
Szintén megválaszolatlan a döntések átláthatóságának kérdése, hiszen ha egy illető kéri valaminek az eltávolítását, a kérés megtagadásakor bírósághoz fordulhat. Ellenkező esetben viszont, ha elfogadják a kérést, a közvélemény nem tiltakozhat, és nincs módja a döntés felülvizsgálatát kérni. Az adott híroldalt értesítik, de az is csak a keresőből való eltávolítás után tiltakozhat a dolog ellen. A legjobb egy olyan eljárás lenne, amikor már a Google döntése előtt felvetheti érveit. Az is kérdéses, hogy egy arra való figyelmeztetés, hogy eltávolítottak valamit egy illető múltjából nem-e rosszabb, mint bármilyen tényleges cselekmény.
Az EU-szkeptikus angol miniszterelnök, David Cameron egyenesen arra biztatta a brit médiaszervezeteket, hogy álljanak ellent az ítéletnek. A szerkesztőket összefogó szövetségnek írt levelében mélyen problematikusnak nevezte azt, és az információhoz jutás jogával ellentétesnek tartja.
A Google már májusban elérhetővé tette azt a webes nyomtatványt, amelynek segítségével a felhasználók kérhetik a személyükhöz kapcsolódó keresési eredményeket eltávolítását. A dokumentum magyarul is elérhető. A Microsoft is elkészítette azt a keresetet, amit a Binggel kapcsolatban felhasználhatnak az internetezők. Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy az amerikai szoftveróriás miként akarja kielemezni a benyújtott dokumentumokat és miként akarja a gyakorlatba átültetni az Európai Unió Bírósága ítéletét.
A hivatal az úgynevezett felejtés jogáról akar tárgyalni a három társasággal. A The Wall Street Journal tudósítása alapján a megbeszélésekre csütörtökön kerülhet majd sor Brüsszelben. A Microsoft jelezte, hogy mindenképpen jelen lesz a találkozón, míg a Google és a Yahoo! egyelőre még nem reagált a felkérésre. Az egyeztetések során elsősorban a "felejtés joga" lesz a fő téma.
Mint ismeretes, az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a Google a felhasználók kérésére köteles törölnie a róluk szóló találatokat. A lehetőséggel néhány nap alatt több tízezren éltek. A Google a kérvények benyújtásakor megadott adatokat a feldolgozás után legfeljebb egy hónappal törli. A brüsszeli tárgyalásokon szóba kerül majd, hogy a Google miért csupán a regionális keresőoldalakkal kapcsolatban beérkező keresetekkel foglalkozik és a Google.com kereséseit kifogásoló beadványokkal pedig miért nem.
Az online keresőket üzemeltető cégek számára az jelenti a legnagyobb problémát, hogy jelenleg nincs hivatalos irányelv azzal kapcsolatban, hogy miként foglalkozzanak a megkeresésekkel és hogy döntsék el mely keresési eredmények relevánsak. Mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy az adott adatok kapcsolódnak-e csalásokhoz, hivatali visszaélésekhez vagy más büntetőjogi esetekhez.
Szintén megválaszolatlan a döntések átláthatóságának kérdése, hiszen ha egy illető kéri valaminek az eltávolítását, a kérés megtagadásakor bírósághoz fordulhat. Ellenkező esetben viszont, ha elfogadják a kérést, a közvélemény nem tiltakozhat, és nincs módja a döntés felülvizsgálatát kérni. Az adott híroldalt értesítik, de az is csak a keresőből való eltávolítás után tiltakozhat a dolog ellen. A legjobb egy olyan eljárás lenne, amikor már a Google döntése előtt felvetheti érveit. Az is kérdéses, hogy egy arra való figyelmeztetés, hogy eltávolítottak valamit egy illető múltjából nem-e rosszabb, mint bármilyen tényleges cselekmény.
Az EU-szkeptikus angol miniszterelnök, David Cameron egyenesen arra biztatta a brit médiaszervezeteket, hogy álljanak ellent az ítéletnek. A szerkesztőket összefogó szövetségnek írt levelében mélyen problematikusnak nevezte azt, és az információhoz jutás jogával ellentétesnek tartja.
A Google már májusban elérhetővé tette azt a webes nyomtatványt, amelynek segítségével a felhasználók kérhetik a személyükhöz kapcsolódó keresési eredményeket eltávolítását. A dokumentum magyarul is elérhető. A Microsoft is elkészítette azt a keresetet, amit a Binggel kapcsolatban felhasználhatnak az internetezők. Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy az amerikai szoftveróriás miként akarja kielemezni a benyújtott dokumentumokat és miként akarja a gyakorlatba átültetni az Európai Unió Bírósága ítéletét.