MTI
Ujjlenyomat vagy íriszrögzítés lesz a stadionok beléptetésénél
A közeljövőben szigorodhat a beléptetés a stadionokba, miután az Országgyűlés a sporttörvény mai módosításával úgy döntött: a sportrendezvény-szervezőknek - ha beléptető rendszert alkalmaznak - joguk lesz a 14 évesnél idősebb nézők képmásából, ujj- vagy vénalenyomatából, illetve íriszképéből készített úgynevezett biometrikus sablon alapján azonosítani a szurkolókat.
A fideszes Vas Imre és Simon Róbert Balázs által jegyzett törvénymódosító javaslatot 111 igen szavazattal, 48 nem ellenében fogadta el a parlament. Az alapszabály továbbra is az, hogy beléptető rendszer alkalmazásánál a sportrendezvény-szervező csak névre szóló belépőjegyet és bérletet értékesíthet. Változás azonban, hogy a beléptető rendszert használó szervezőnek a beléptetéskor csak akkor kötelező a jegyek, bérletek vagy klubkártyák adatainak egybevetése az általa vezetett vagy a sportrendészeti nyilvántartással, ha a rendőrség felhívja őt az adatok egyeztetésére. Ilyen felhívás hiányában a szervezőnek csak lehetősége, és nem kötelezettsége az adategyeztetés.
Ha a szurkoló személyes adatai nem egyeznek meg a szervező által nyilvántartottakkal, akkor nem lehet őt beengedni a mérkőzésre. Továbbra is része a sporttörvénynek, hogy ha a szervező beléptető rendszert alkalmaz, kötelezővé teheti a személyazonosításra alkalmas, fényképpel ellátott, kedvezményekre jogosító klubkártya kiváltását is.
Újdonság ugyanakkor, hogy a szervező - személyazonosításra - jogosult a 14 évesnél idősebb klubkártya-tulajdonosok képmásából, ujjlenyomatából, íriszképéből vagy - a látogató tenyeréből leolvasott - vénalenyomatából generált, vissza nem fejthető alfanumerikus kód (biometrikus sablon) kezelésére. Ha a már nyilvántartott - vagyis a klubkártya vásárlásakor vett - és a belépéskor rögzített biometrikus sablon nem egyezik egymással, a beléptetést meg kell tagadni. Ezt a szisztémát azonban nem kötelező alkalmazni.
Vas Imre és Simon Róbert Balázs javaslata indoklásában azt írta: előterjesztésük célja, hogy a szervezők a modern technológia segítségével már a beléptetésnél kiszűrhessék azokat, akik korábbi rendzavarásukkal veszélyeztették a "fair play szellemét a lelátókon". A beléptetés után vagy annak megtagadása esetén a beléptetéskor rögzített személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.
A belépőjegy, bérlet, valamint klubkártya eladásakor az azokkal belépésre jogosult nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét, lakcímét és - ha alkalmazzák - biometrikus sablonját a szervező a jegy, bérlet, illetve klubkártya érvényességének lejártát követő három munkanapig tarthatja nyilván, utána törölnie kell. A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A fideszes Vas Imre és Simon Róbert Balázs által jegyzett törvénymódosító javaslatot 111 igen szavazattal, 48 nem ellenében fogadta el a parlament. Az alapszabály továbbra is az, hogy beléptető rendszer alkalmazásánál a sportrendezvény-szervező csak névre szóló belépőjegyet és bérletet értékesíthet. Változás azonban, hogy a beléptető rendszert használó szervezőnek a beléptetéskor csak akkor kötelező a jegyek, bérletek vagy klubkártyák adatainak egybevetése az általa vezetett vagy a sportrendészeti nyilvántartással, ha a rendőrség felhívja őt az adatok egyeztetésére. Ilyen felhívás hiányában a szervezőnek csak lehetősége, és nem kötelezettsége az adategyeztetés.
Ha a szurkoló személyes adatai nem egyeznek meg a szervező által nyilvántartottakkal, akkor nem lehet őt beengedni a mérkőzésre. Továbbra is része a sporttörvénynek, hogy ha a szervező beléptető rendszert alkalmaz, kötelezővé teheti a személyazonosításra alkalmas, fényképpel ellátott, kedvezményekre jogosító klubkártya kiváltását is.
Újdonság ugyanakkor, hogy a szervező - személyazonosításra - jogosult a 14 évesnél idősebb klubkártya-tulajdonosok képmásából, ujjlenyomatából, íriszképéből vagy - a látogató tenyeréből leolvasott - vénalenyomatából generált, vissza nem fejthető alfanumerikus kód (biometrikus sablon) kezelésére. Ha a már nyilvántartott - vagyis a klubkártya vásárlásakor vett - és a belépéskor rögzített biometrikus sablon nem egyezik egymással, a beléptetést meg kell tagadni. Ezt a szisztémát azonban nem kötelező alkalmazni.
Vas Imre és Simon Róbert Balázs javaslata indoklásában azt írta: előterjesztésük célja, hogy a szervezők a modern technológia segítségével már a beléptetésnél kiszűrhessék azokat, akik korábbi rendzavarásukkal veszélyeztették a "fair play szellemét a lelátókon". A beléptetés után vagy annak megtagadása esetén a beléptetéskor rögzített személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.
A belépőjegy, bérlet, valamint klubkártya eladásakor az azokkal belépésre jogosult nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét, lakcímét és - ha alkalmazzák - biometrikus sablonját a szervező a jegy, bérlet, illetve klubkártya érvényességének lejártát követő három munkanapig tarthatja nyilván, utána törölnie kell. A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.