MTI
A Jobbik vizsgálóbizottságot kezdeményez az amerikai lehallgatás miatt
Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Jobbik hétfőn az amerikai lehallgatási botrány ügyében.
Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője sajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy a tavaly év végén létrejött testület munkája a ciklus végén érdemi eredmény nélkül megszűnt. Utalt arra: a bizottság újbóli felállításához az új házszabály szerint a képviselők ötödének támogatása szükséges. Ez 40 képviselőt jelent, s ebből a Jobbik mind a 23 képviselője támogatja a kezdeményezést.
A jobbikos politikus jelezte: minden frakciót és független képviselőt megkeresnek az ügyben, és bíznak támogatásukban, mert pártpolitikai színezettől függetlennek tartják a kérdést. A lehallgatások politikai erőket, gazdasági szereplőket, sajtóorgánumokat és minden állampolgárt érinthettek. Hozzátette: a világban példátlan esetről van szó, amivel minden ország a legmagasabb szinten foglalkozik. Mirkóczki Ádám kifogásolta, hogy Magyarországon komoly az amerikai befolyás, amit az is igazol, hogy a botrány kirobbanásakor a Fidesz hetekig, hónapokig igyekezett elodázni az ügyet.
A Jobbik szóvivője a tervezett vizsgálóbizottságban a budapesti amerikai nagykövetség illetékesei mellett meghallgatni javasolná Edward Snowdent vagy jogi képviselőjét, akár videokonferencián keresztül is. Emellett indokoltnak tartja a testület elé idézni a Facebook, a Google és a Microsoft magyarországi illetékeseit, arra hivatkozva, hogy az érintett cégek a teljes adatforgalmukat átadták az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA). A politikus szerint ez sok millió ember jogait sérthette meg. A szóvivő kíváncsi arra is, hogy a titkosszolgálatok milyen új információkat tudtak meg a lehallgatási ügyben, és milyen megelőző lépéseket tettek ellene.
Az előző Országgyűlés december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület feladata volt megvizsgálni, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket. Tisztáznia kellett azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.
Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke márciusban közölte: Kövér László házelnök számára feljegyzés készül a vizsgálóbizottság munkájáról és az ennek során feltárt, államtitkokat képező tényekről.
Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője sajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy a tavaly év végén létrejött testület munkája a ciklus végén érdemi eredmény nélkül megszűnt. Utalt arra: a bizottság újbóli felállításához az új házszabály szerint a képviselők ötödének támogatása szükséges. Ez 40 képviselőt jelent, s ebből a Jobbik mind a 23 képviselője támogatja a kezdeményezést.
A jobbikos politikus jelezte: minden frakciót és független képviselőt megkeresnek az ügyben, és bíznak támogatásukban, mert pártpolitikai színezettől függetlennek tartják a kérdést. A lehallgatások politikai erőket, gazdasági szereplőket, sajtóorgánumokat és minden állampolgárt érinthettek. Hozzátette: a világban példátlan esetről van szó, amivel minden ország a legmagasabb szinten foglalkozik. Mirkóczki Ádám kifogásolta, hogy Magyarországon komoly az amerikai befolyás, amit az is igazol, hogy a botrány kirobbanásakor a Fidesz hetekig, hónapokig igyekezett elodázni az ügyet.
A Jobbik szóvivője a tervezett vizsgálóbizottságban a budapesti amerikai nagykövetség illetékesei mellett meghallgatni javasolná Edward Snowdent vagy jogi képviselőjét, akár videokonferencián keresztül is. Emellett indokoltnak tartja a testület elé idézni a Facebook, a Google és a Microsoft magyarországi illetékeseit, arra hivatkozva, hogy az érintett cégek a teljes adatforgalmukat átadták az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA). A politikus szerint ez sok millió ember jogait sérthette meg. A szóvivő kíváncsi arra is, hogy a titkosszolgálatok milyen új információkat tudtak meg a lehallgatási ügyben, és milyen megelőző lépéseket tettek ellene.
Az előző Országgyűlés december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület feladata volt megvizsgálni, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket. Tisztáznia kellett azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.
Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke márciusban közölte: Kövér László házelnök számára feljegyzés készül a vizsgálóbizottság munkájáról és az ennek során feltárt, államtitkokat képező tényekről.