SG.hu
A Facebookon túl is van közösségi élet
A magyar internetezők a Facebook után a Tumblr mikroblogra és a Foursquare helymeghatározó szolgáltatásba töltenek fel a legszívesebben tartalmakat, zenét pedig nem az online rádiócsatornákon, hanem a YouTube-on keresztül hallgatnak a legtöbbet.
Ezer magyar internetező megkérdezésével készült az a felmérés, mely azt vizsgálta, hogyan használjuk mostanában a közösségi portálokat. A legnagyobb látogatói körrel természetesen a Facebook rendelkezik, az internetező lakosság 85%-a regisztrált a portálon. A közösségi oldal magyar felhasználói lojálisak is: a megkérdezettek 83%-a havonta legalább egyszer belép a fiókjába, a tagok harmada pedig hetente többször bővíti saját tartalommal is a portált - mutatható ki a kutatásból, melyet a PS:PRovocative PR-ügynökség megbízásából az NRC piackutató végzett.
Bár az olyan külföldön népszerű szolgáltatások, mint az Instagram, a Tumblr vagy a Foursquare itthon csak a felhasználók kis százalékát vonzzák, ezeken a portálokon a magyar csoport nagyon aktív közösséget alkot. Az Instagramra a 18‒75 év közötti magyar internetezők 5 százaléka, a Foursquarre 4, a Tumblr-re pedig 2 százaléka regisztrált, de a Tumblr-t használók 23%-a hetente többször tölt fel tartalmat az oldalra, a magyar foursquare-esek 19 százaléka pedig legalább ugyanilyen gyakorisággal "csekkol be" a programba, és az instagramosok 17 százaléka is feltölt hetente legalább egy képet.
"Kutatásunk a 18 év és 75 év közötti internetezőkre reprezentatív, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy az Instagram, a Tumblr és a Foursquare aktív rajongótábora ennél jelentősen nagyobb a tinédzserek között" - hangsúlyozta az eredményekkel kapcsolatban Petrányi-Széll Rita, a PS:PRovocative ügyvezetője. Mialatt a fent említett közösségi portálok népszerűsége növekszik, ugyanez nem mondható el az iWiW-ről, melyen a magyar internetező közösség háromnegyedének van profilja, de abba rendszeresen belépni és tartalmat feltölteni mindössze a felhasználók 7 százaléka szokott. Nem ennyire szélsőséges, de hasonló a helyzet a Google+ esetében is, ahova ugyan a magyar internetezők 53 százaléka regisztrált, de csupán a válaszadók 23 százaléka látogatja hetente többször a portált, és csak a regisztráltak 11 százaléka tölt fel rendszeresen tartalmat.
Az internetes zenehallgatásra alkalmas portálok szintén a népszerű szolgáltatások közé tartoznak: a válaszadók 69%-a nyilatkozta azt, hogy rendszeresen használ valamilyen online zeneszolgáltatást. Meglepő lehet, hogy nem a rádiók a legnépszerűbbek, a magyar internetezők leginkább a YouTube-ot kedvelik. A válaszadók 91 százaléka havonta legalább egyszer hallgat zenét a portálon, a feliratkozottak több mint fele pedig hetente több alkalommal is használja erre a célra a szolgáltatást.
A magyarországi online rádiócsatornákat a megkérdezettek 17 százaléka indítja el hetente többször, 26 százaléka pedig legalább hetente egyszer. A külföldi zeneadók is népszerűek: az internetezők 15 százaléka legalább havonta egyszer hallgat zenét nemzetközi online rádiócsatornákon keresztül. Az egyéb zeneszolgáltatók - mint a SoundCloud, a Deezer vagy a Spotify - sem ismeretlenek a magyarok számára, azonban ezeket jóval kevesebben használják, mint a többi szolgáltatást. A PS:PRovocative felmérésében részt vevő ezer internetezőből csupán 14 válaszadó rendelkezik Spotify-profillal, közülük pedig mindössze hárman voltak hajlandóak fizetni a prémium szolgáltatási csomagért.
A karriermenedzselésben vezető szerepet játszó portál, a LinkedIn magyar felhasználói tábora egyelőre szintén nem túl népes, annak ellenére, hogy az oldal világszerte már 200 millió felhasználóval rendelkezik. "A közösségi platformokat még leginkább a szórakozásra használjuk. A LinkedIn-re a magyar internetezők 7 százaléka regisztrált, és csak töredékük hajlandó áldozni valamelyik fizetős szolgáltatási csomagra. Ők olyan munkavállalók vagy cégtulajdonosok, akik az átlagnál jóval komolyabban veszik szakmai életük menedzselését" - emeli ki Petrányi-Széll Rita.
A kutatásból emellett az is kiderült, hogy a magyar 18‒75 éves internetező lakosság átlagban három közösségi szolgáltatásra regisztrált, a válaszadók 16 százaléka pedig ötnek vagy ennél is többnek a tagja. A szolgáltatások leginkább a budapestiek körében népszerűek, és közel megegyező arányban vonzzák a férfiakat és a nőket. A LinkedIn, az iWiW és a Google+ kivételével mindegyik közösségben a 18‒29 évesek a legaktívabbak mind regisztráció, mind pedig használat tekintetében.
Ezer magyar internetező megkérdezésével készült az a felmérés, mely azt vizsgálta, hogyan használjuk mostanában a közösségi portálokat. A legnagyobb látogatói körrel természetesen a Facebook rendelkezik, az internetező lakosság 85%-a regisztrált a portálon. A közösségi oldal magyar felhasználói lojálisak is: a megkérdezettek 83%-a havonta legalább egyszer belép a fiókjába, a tagok harmada pedig hetente többször bővíti saját tartalommal is a portált - mutatható ki a kutatásból, melyet a PS:PRovocative PR-ügynökség megbízásából az NRC piackutató végzett.
Bár az olyan külföldön népszerű szolgáltatások, mint az Instagram, a Tumblr vagy a Foursquare itthon csak a felhasználók kis százalékát vonzzák, ezeken a portálokon a magyar csoport nagyon aktív közösséget alkot. Az Instagramra a 18‒75 év közötti magyar internetezők 5 százaléka, a Foursquarre 4, a Tumblr-re pedig 2 százaléka regisztrált, de a Tumblr-t használók 23%-a hetente többször tölt fel tartalmat az oldalra, a magyar foursquare-esek 19 százaléka pedig legalább ugyanilyen gyakorisággal "csekkol be" a programba, és az instagramosok 17 százaléka is feltölt hetente legalább egy képet.
"Kutatásunk a 18 év és 75 év közötti internetezőkre reprezentatív, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy az Instagram, a Tumblr és a Foursquare aktív rajongótábora ennél jelentősen nagyobb a tinédzserek között" - hangsúlyozta az eredményekkel kapcsolatban Petrányi-Széll Rita, a PS:PRovocative ügyvezetője. Mialatt a fent említett közösségi portálok népszerűsége növekszik, ugyanez nem mondható el az iWiW-ről, melyen a magyar internetező közösség háromnegyedének van profilja, de abba rendszeresen belépni és tartalmat feltölteni mindössze a felhasználók 7 százaléka szokott. Nem ennyire szélsőséges, de hasonló a helyzet a Google+ esetében is, ahova ugyan a magyar internetezők 53 százaléka regisztrált, de csupán a válaszadók 23 százaléka látogatja hetente többször a portált, és csak a regisztráltak 11 százaléka tölt fel rendszeresen tartalmat.
Az internetes zenehallgatásra alkalmas portálok szintén a népszerű szolgáltatások közé tartoznak: a válaszadók 69%-a nyilatkozta azt, hogy rendszeresen használ valamilyen online zeneszolgáltatást. Meglepő lehet, hogy nem a rádiók a legnépszerűbbek, a magyar internetezők leginkább a YouTube-ot kedvelik. A válaszadók 91 százaléka havonta legalább egyszer hallgat zenét a portálon, a feliratkozottak több mint fele pedig hetente több alkalommal is használja erre a célra a szolgáltatást.
A magyarországi online rádiócsatornákat a megkérdezettek 17 százaléka indítja el hetente többször, 26 százaléka pedig legalább hetente egyszer. A külföldi zeneadók is népszerűek: az internetezők 15 százaléka legalább havonta egyszer hallgat zenét nemzetközi online rádiócsatornákon keresztül. Az egyéb zeneszolgáltatók - mint a SoundCloud, a Deezer vagy a Spotify - sem ismeretlenek a magyarok számára, azonban ezeket jóval kevesebben használják, mint a többi szolgáltatást. A PS:PRovocative felmérésében részt vevő ezer internetezőből csupán 14 válaszadó rendelkezik Spotify-profillal, közülük pedig mindössze hárman voltak hajlandóak fizetni a prémium szolgáltatási csomagért.
A karriermenedzselésben vezető szerepet játszó portál, a LinkedIn magyar felhasználói tábora egyelőre szintén nem túl népes, annak ellenére, hogy az oldal világszerte már 200 millió felhasználóval rendelkezik. "A közösségi platformokat még leginkább a szórakozásra használjuk. A LinkedIn-re a magyar internetezők 7 százaléka regisztrált, és csak töredékük hajlandó áldozni valamelyik fizetős szolgáltatási csomagra. Ők olyan munkavállalók vagy cégtulajdonosok, akik az átlagnál jóval komolyabban veszik szakmai életük menedzselését" - emeli ki Petrányi-Széll Rita.
A kutatásból emellett az is kiderült, hogy a magyar 18‒75 éves internetező lakosság átlagban három közösségi szolgáltatásra regisztrált, a válaszadók 16 százaléka pedig ötnek vagy ennél is többnek a tagja. A szolgáltatások leginkább a budapestiek körében népszerűek, és közel megegyező arányban vonzzák a férfiakat és a nőket. A LinkedIn, az iWiW és a Google+ kivételével mindegyik közösségben a 18‒29 évesek a legaktívabbak mind regisztráció, mind pedig használat tekintetében.