MTI
Interaktív 3D-s rekonstrukció készült az elpusztult Vitányvárról
Virtuálisan rekonstruálták a Vértes legromantikusabb várromját, a Vitányvárat, amely a legmodernebb technológia révén 16. századi pompájában épült újjá és vált teljesen bejárhatóvá a virtuális térben.
A Vértes hegygerincén húzódó, eredetileg a tatárjárás után, a 13. század végén épült Vitányvár több mint négyszáz éve áll romosan: azóta, hogy az osztrák seregek 1597-ben felrobbantották, hogy ne kerülhessen többé török kézre. Az erdő az elmúlt évszázadokban teljesen benőtte az ősi tornyokat, falakat. A hely ma közkedvelt a kirándulók körében. Fehér András, a Vitányvár virtuális rekonstrukciójával foglalkozó projekt vezetője elmondta, hogy kiemelkedő fontosságúvá vált a történelmi emlék ilyen módon való megőrzése, az ugyanis az elmúlt évtizedekben rohamos romlásnak indult: a mára erősen lepusztult várromnak az 1950-es években még több emelet magasan álltak a falai.
A vár falainak és két tornyának maradványait először 3D-lézerszkenner alkalmazásával dokumentálták. A terepadottságok és sáncok felmérésével lehetőség adódott a kőfalak mellett az azokat körülvevő fapalánkok helyének meghatározására is. Virtuális technológia segítségével, műemlékes, építésztörténész, régészek, 3D-grafikusok és szoftverfejlesztők közreműködésével készült el a teljes modellje a várnak, amelyet végül annak legszebb, az 1500-as évek eleji állapotában rekonstruáltak. A modellt teljesen bejárhatóvá tették és korabeli bútorokkal, falikárpitokkal "rendezték be", hogy a "látogatók" minél pontosabb képet kapjanak arról, hogyan élhettek a várban mintegy ötszáz évvel ezelőtt.
A Vitányvárat a SziMe3D AR, részben európai uniós támogatásból megvalósuló kutatás-fejlesztési projekt keretében élesztették fel. A programban 3D-szkennerek és virtuális technológiák alkalmazásának lehetőségeit vizsgálják magyarországi műemlékeken és műtárgyakon. A vár rekonstrukciója mindenki számára elérhető az interneten a http://szime3dar.com/vitanyvar címen. Még teljesebb élményt adnak azok a fejlesztések, amelyek három dimenzióban teszik láthatóvá a várat: elkészült a rekonstrukció 3D-s televíziókra, az Oculus nevű speciális szemüvegre, valamint az emberi kéz mozgását érzékelő Leap Motion nevű hardverre egyaránt, amellyel a virtuális túrázó szinte a középkorba utazhat az időben.
Ezek a új fejlesztések mindenki számára kipróbálhatók lesznek áprilistól a Visegrádon, a Mátyás király Múzeumban nyíló a SziMe3D AR projekt eredményeit bemutató tárlaton. Fehér András kifejtette: nemcsak várak, hanem kastélyok, egyéb műemlékek és kiemelt nemzeti fontosságú tárgyi emlékek digitális megőrzésével is foglalkozik a SziMe3D AR, valamint a dokumentáció muzeális, turisztikai, oktatási hasznosítását is lehetővé teszi a program.
Objektumok esetében a lézerszkennerekkel, tárgyak esetében a strukturált fénnyel operáló szkennerekkel dolgoznak. A szakértő elmondása szerint a technológia nem alkalmazható minden épület, anyag, tárgy esetében ugyanúgy, ezért minden egyes projekt különleges odafigyelést és kutatást igényel. Hasonló módszerekkel őrzik meg Magyarországon kívül is a háború vagy természeti katasztrófa által sújtotta területeken lévő kulturális örökségeket. A magyar történelmi emlékeknek a természetes erózió mellett elsősorban az árvíz vagy tűzvész okozhat károkat. A veszélyeztetett emlékek mellett elsősorban a nehezen megközelíthető épületekre helyezi a hangsúlyt a kutatás-fejlesztési projekt.
A Vértes hegygerincén húzódó, eredetileg a tatárjárás után, a 13. század végén épült Vitányvár több mint négyszáz éve áll romosan: azóta, hogy az osztrák seregek 1597-ben felrobbantották, hogy ne kerülhessen többé török kézre. Az erdő az elmúlt évszázadokban teljesen benőtte az ősi tornyokat, falakat. A hely ma közkedvelt a kirándulók körében. Fehér András, a Vitányvár virtuális rekonstrukciójával foglalkozó projekt vezetője elmondta, hogy kiemelkedő fontosságúvá vált a történelmi emlék ilyen módon való megőrzése, az ugyanis az elmúlt évtizedekben rohamos romlásnak indult: a mára erősen lepusztult várromnak az 1950-es években még több emelet magasan álltak a falai.
A vár falainak és két tornyának maradványait először 3D-lézerszkenner alkalmazásával dokumentálták. A terepadottságok és sáncok felmérésével lehetőség adódott a kőfalak mellett az azokat körülvevő fapalánkok helyének meghatározására is. Virtuális technológia segítségével, műemlékes, építésztörténész, régészek, 3D-grafikusok és szoftverfejlesztők közreműködésével készült el a teljes modellje a várnak, amelyet végül annak legszebb, az 1500-as évek eleji állapotában rekonstruáltak. A modellt teljesen bejárhatóvá tették és korabeli bútorokkal, falikárpitokkal "rendezték be", hogy a "látogatók" minél pontosabb képet kapjanak arról, hogyan élhettek a várban mintegy ötszáz évvel ezelőtt.
A Vitányvárat a SziMe3D AR, részben európai uniós támogatásból megvalósuló kutatás-fejlesztési projekt keretében élesztették fel. A programban 3D-szkennerek és virtuális technológiák alkalmazásának lehetőségeit vizsgálják magyarországi műemlékeken és műtárgyakon. A vár rekonstrukciója mindenki számára elérhető az interneten a http://szime3dar.com/vitanyvar címen. Még teljesebb élményt adnak azok a fejlesztések, amelyek három dimenzióban teszik láthatóvá a várat: elkészült a rekonstrukció 3D-s televíziókra, az Oculus nevű speciális szemüvegre, valamint az emberi kéz mozgását érzékelő Leap Motion nevű hardverre egyaránt, amellyel a virtuális túrázó szinte a középkorba utazhat az időben.
Ezek a új fejlesztések mindenki számára kipróbálhatók lesznek áprilistól a Visegrádon, a Mátyás király Múzeumban nyíló a SziMe3D AR projekt eredményeit bemutató tárlaton. Fehér András kifejtette: nemcsak várak, hanem kastélyok, egyéb műemlékek és kiemelt nemzeti fontosságú tárgyi emlékek digitális megőrzésével is foglalkozik a SziMe3D AR, valamint a dokumentáció muzeális, turisztikai, oktatási hasznosítását is lehetővé teszi a program.
Objektumok esetében a lézerszkennerekkel, tárgyak esetében a strukturált fénnyel operáló szkennerekkel dolgoznak. A szakértő elmondása szerint a technológia nem alkalmazható minden épület, anyag, tárgy esetében ugyanúgy, ezért minden egyes projekt különleges odafigyelést és kutatást igényel. Hasonló módszerekkel őrzik meg Magyarországon kívül is a háború vagy természeti katasztrófa által sújtotta területeken lévő kulturális örökségeket. A magyar történelmi emlékeknek a természetes erózió mellett elsősorban az árvíz vagy tűzvész okozhat károkat. A veszélyeztetett emlékek mellett elsősorban a nehezen megközelíthető épületekre helyezi a hangsúlyt a kutatás-fejlesztési projekt.