MTI
Kevés magyar dolgozó használhatja saját eszközét a munkahelyén
A magyarországi cégek csak nagyon kis százalékánál használhattak a munkavállalók 2013-ban saját számítógépet vagy táblagépet munkavégzési célra, a helyzet szinte egész Európában hasonló, szemben például az Egyesült Államokkal, ahol a cégek fele lehetővé teszi ezt.
Az Intel közleménye szerint ez a tendencia 2014-ben sem sokat változik. A cég felmérésből kiderül, míg a világ vállalatainak 50 százalékánál, különösen az Egyesült Államokban lehetővé teszik a saját számítógép vagy táblagép munkahelyi használatát, az európai cégek sokkal tartózkodóbbak. A közép-európai országokban átlagosan alig 12 százalékos volt tavaly ez az arány. Magyarország (18 százalék) és Csehország (14 százalék) átlagon felülinek, míg Szlovákia (9,8 százalék) és Lengyelország (7,5 százalék) átlag alattinak mondható ebből a szempontból.
Az összesen 728 közép-európai cég körében végzett felmérés szerint a vállalatok nem sietik el a BYOD - Bring your own device - "Használd a saját eszközöd" elnevezésű trend követését, mivel szerintük a munkavállalók tulajdonában lévő eszközök többsége még mindig nem felel meg a vállalati IT-biztonsági és felügyeleti követelményeinek. A vállalatok leginkább a céges adatvesztés és az esetleges javítások időtartama miatt aggódnak. A koncepciót már támogatók mellett a BYOD szemlélet kedvező fogadtatását az Intel elsősorban a lengyelországi (19 százalék) és a csehországi (10 százalék) cégeknél regisztrálta. Ezzel szemben a szlovákiai cégek a legkonzervatívabbak, ahol a megkérdezett IT-menedzserek több mint 82 százaléka nem támogatja és a közeljövőben sem tervezi a saját eszközök alkalmazását.
Magyarországon a megkérdezettek 18 százaléka támogatja a saját számítógépes eszközök munkahelyi alkalmazását, ám azok aránya, akik mindezt az idén tervezik bevezetni, mindössze 6 százalék volt. Az Intel közölte: a felmérésben résztvevő IT-vezetők véleménye szerint a BYOD bevezetésének a legnagyobb előnye a számítógép-beszerzési költségek csökkenésében és a munkavállalók nagyobb termelékenységében rejlik. Újabb előny, hogy maguk választhatják ki az eszközöket, illetve a munkavállalók dönthetnek arról is, miképpen egyeztetik össze a munkájukat a magánéletükkel. Ezzel párhuzamosan viszont nagyobb felelősséget várnak el tőlük a munkáltatók.
Az Intel közleménye szerint ez a tendencia 2014-ben sem sokat változik. A cég felmérésből kiderül, míg a világ vállalatainak 50 százalékánál, különösen az Egyesült Államokban lehetővé teszik a saját számítógép vagy táblagép munkahelyi használatát, az európai cégek sokkal tartózkodóbbak. A közép-európai országokban átlagosan alig 12 százalékos volt tavaly ez az arány. Magyarország (18 százalék) és Csehország (14 százalék) átlagon felülinek, míg Szlovákia (9,8 százalék) és Lengyelország (7,5 százalék) átlag alattinak mondható ebből a szempontból.
Az összesen 728 közép-európai cég körében végzett felmérés szerint a vállalatok nem sietik el a BYOD - Bring your own device - "Használd a saját eszközöd" elnevezésű trend követését, mivel szerintük a munkavállalók tulajdonában lévő eszközök többsége még mindig nem felel meg a vállalati IT-biztonsági és felügyeleti követelményeinek. A vállalatok leginkább a céges adatvesztés és az esetleges javítások időtartama miatt aggódnak. A koncepciót már támogatók mellett a BYOD szemlélet kedvező fogadtatását az Intel elsősorban a lengyelországi (19 százalék) és a csehországi (10 százalék) cégeknél regisztrálta. Ezzel szemben a szlovákiai cégek a legkonzervatívabbak, ahol a megkérdezett IT-menedzserek több mint 82 százaléka nem támogatja és a közeljövőben sem tervezi a saját eszközök alkalmazását.
Magyarországon a megkérdezettek 18 százaléka támogatja a saját számítógépes eszközök munkahelyi alkalmazását, ám azok aránya, akik mindezt az idén tervezik bevezetni, mindössze 6 százalék volt. Az Intel közölte: a felmérésben résztvevő IT-vezetők véleménye szerint a BYOD bevezetésének a legnagyobb előnye a számítógép-beszerzési költségek csökkenésében és a munkavállalók nagyobb termelékenységében rejlik. Újabb előny, hogy maguk választhatják ki az eszközöket, illetve a munkavállalók dönthetnek arról is, miképpen egyeztetik össze a munkájukat a magánéletükkel. Ezzel párhuzamosan viszont nagyobb felelősséget várnak el tőlük a munkáltatók.