SG.hu·
Érdeklik a közönséget az eredeti scifik?
Míg képregényből Hollywood az unalmas folytatásokat erőltetik, addig idén több, saját ötletből készült scifi is moziba került. Kérdés, hogy van-e rájuk igény.
Melyik érdekel a legjobban?
A sok folytatásfilm tengerében nagyon jó volt látni, hogy idén több olyan scifi is bemutatásra került a mozikban, mely lényegében eredeti koncepcióra épül. Elég csak a Feledésre gondolni (igaz, az képregény-alapú), vagy A Föld utánra, esetleg a Tűzgyűrűre, nemsokára pedig láthatjuk az Elysium - Zárt világot is. És akkor nem beszéltünk a premier előtt álló Gravitációról, vagy a másodlagos terjesztésben korrekt véleményeket bezsákoló Europa Reportról.
Az eredeti scifik iránti érdeklődést leginkább az amerikai adatokból lehet felmérni - és azok közül is a nyitóhétvége eredményéből, hiszen a későbbiekben a bevétel alakulását már befolyásolják a filmek minőségével kapcsolatos információk. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy ugyan nem láttunk új Eredetet (Nolan filmje 2010-ben 62 milliós nyitóhétvégét produkált minden előzmény nélkül), de például a Feledés 37 milliós kezdése kifejezetten jónak számít, s jelzi, hogy van igény a műfajra.
Ez a 37 millió egyébként afféle bűvös szám lehet, hiszen a Tűzgyűrű, sőt, pár éve a District 9 is 37 millió dolláros első hétvégi teljesítménnyel mutatkozott be Amerikában. Ez után a Feledés 89, a Tűzgyűrű eddig 95, míg a District 9 116 milliós bevételig jutott el. Persze, ha összbevételről beszélünk, akkor a nemzetközi adatokat is érdemes figyelembe venni, amik szerint a Feledés és a Tűzgyűrű 200 milliónál jár, míg a District 9 csak 95 millióig jutott el. (A Tűzgyűrű egyébként akár 300 millióig is eljuthat a kínai és japán bevételekkel.)
Más kérdés, hogy ezek a scifik igen drágák, így nagyon jól kell termelniük, hogy komolyabb nyereséget produkáljanak, vagy a stúdió a közepesen jó kezdésbe belekalkulálja azt is, hogy az esetleges pénztermelés csak a tervezett folytatásokkal indul be. A Feledés például 120 millió dollárba került (ez a gyártási költség, amihez csak Amerikában még 50-70 milliós marketingpénzt is hozzá lehet adni), a Tűzgyűrű 190 millióba, míg a District 9 30 millióba.
A District 9-t nem csak a 37 milliós start miatt hoztuk fel, hanem azért is, mert a Sony, illetve a TriStar nem második résszel próbál meg brandet teremteni és több bevételt elérni, hanem azzal, hogy Neil Blomkampot, a film rendezőjét hirdeti. Amerikában pénteken, nálunk pedig jövő héten kerül mozikba Blomkamp második filmje, a Matt Damon főszereplésével készült Elysium, ami akárcsak a District 9, eredeti koncepció, s bár közel sem kap olyan jó kritikákat, mint "elődje", a stúdió reményei szerint az a bizonyos 37 milliós start meglehet.
Persze az eredeti scifik esetében sem minden papsajt. Pedig papíron M. Night Shyamalan (rendező) és Will Smith (főszereplő) sikert sejtetett, lehet, hogy a stúdiónak is elég volt ennyi, a történettel már nem is nagyon törődött. Akárhogy is, a 130 millió dollárba kerülő A Föld után nagy bukása (Amerikában 60, a világ többi részén 180 millió dollár bevétel - nemzetközileg még könnyebben beül a közönség a nagy nevű színészre) nem lendített az eredeti filmek ügyének szekerén.
Kíváncsian várjuk tehát, hogy az Elysium - Zárt világ hogy fog debütálni. Mint ahogy azt is, hogy októberben, milyen esélyekkel vág neki a forgalmazásnak Alfonsp Cuaron scifije, a Gravitáció (Gravity). A kvázi két személyes filmen kívül szeptemberben bemutatják a Riddick-et, ami folytatás, novemberben pedig a Végjátékot, amit akár folytathatnak is siker esetén - utóbbi egyébként regényadaptáció.
Az eredeti scifik iránti érdeklődést leginkább az amerikai adatokból lehet felmérni - és azok közül is a nyitóhétvége eredményéből, hiszen a későbbiekben a bevétel alakulását már befolyásolják a filmek minőségével kapcsolatos információk. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy ugyan nem láttunk új Eredetet (Nolan filmje 2010-ben 62 milliós nyitóhétvégét produkált minden előzmény nélkül), de például a Feledés 37 milliós kezdése kifejezetten jónak számít, s jelzi, hogy van igény a műfajra.
Ez a 37 millió egyébként afféle bűvös szám lehet, hiszen a Tűzgyűrű, sőt, pár éve a District 9 is 37 millió dolláros első hétvégi teljesítménnyel mutatkozott be Amerikában. Ez után a Feledés 89, a Tűzgyűrű eddig 95, míg a District 9 116 milliós bevételig jutott el. Persze, ha összbevételről beszélünk, akkor a nemzetközi adatokat is érdemes figyelembe venni, amik szerint a Feledés és a Tűzgyűrű 200 milliónál jár, míg a District 9 csak 95 millióig jutott el. (A Tűzgyűrű egyébként akár 300 millióig is eljuthat a kínai és japán bevételekkel.)
Más kérdés, hogy ezek a scifik igen drágák, így nagyon jól kell termelniük, hogy komolyabb nyereséget produkáljanak, vagy a stúdió a közepesen jó kezdésbe belekalkulálja azt is, hogy az esetleges pénztermelés csak a tervezett folytatásokkal indul be. A Feledés például 120 millió dollárba került (ez a gyártási költség, amihez csak Amerikában még 50-70 milliós marketingpénzt is hozzá lehet adni), a Tűzgyűrű 190 millióba, míg a District 9 30 millióba.
A District 9-t nem csak a 37 milliós start miatt hoztuk fel, hanem azért is, mert a Sony, illetve a TriStar nem második résszel próbál meg brandet teremteni és több bevételt elérni, hanem azzal, hogy Neil Blomkampot, a film rendezőjét hirdeti. Amerikában pénteken, nálunk pedig jövő héten kerül mozikba Blomkamp második filmje, a Matt Damon főszereplésével készült Elysium, ami akárcsak a District 9, eredeti koncepció, s bár közel sem kap olyan jó kritikákat, mint "elődje", a stúdió reményei szerint az a bizonyos 37 milliós start meglehet.
Persze az eredeti scifik esetében sem minden papsajt. Pedig papíron M. Night Shyamalan (rendező) és Will Smith (főszereplő) sikert sejtetett, lehet, hogy a stúdiónak is elég volt ennyi, a történettel már nem is nagyon törődött. Akárhogy is, a 130 millió dollárba kerülő A Föld után nagy bukása (Amerikában 60, a világ többi részén 180 millió dollár bevétel - nemzetközileg még könnyebben beül a közönség a nagy nevű színészre) nem lendített az eredeti filmek ügyének szekerén.
Kíváncsian várjuk tehát, hogy az Elysium - Zárt világ hogy fog debütálni. Mint ahogy azt is, hogy októberben, milyen esélyekkel vág neki a forgalmazásnak Alfonsp Cuaron scifije, a Gravitáció (Gravity). A kvázi két személyes filmen kívül szeptemberben bemutatják a Riddick-et, ami folytatás, novemberben pedig a Végjátékot, amit akár folytathatnak is siker esetén - utóbbi egyébként regényadaptáció.
Melyik tetszett legjobban?
2014 pedig várhatóan fontos éve lesz a scifinek, hiszen láthatjuk Christopher Nolantől az Interstellart, a Wachowski-testvérektől a Jupiter Ascendinget, Brad Birdtől pedig a Tomorrowlandet. De tavasszal érkezik Wally Pfistertől a Transcendence Johnny Depp főszereplésével, nyáron az időutazós Edge of Tomorrow Tom Cruise-szal (ez is könyvből készül), ősszel pedig Tarsem rendezésében a Selflesst. Plusz láthatjuk ismét Robotzsarut, Godzillát, A majmok bolygóját, illetve a Transformerst. (A kevésbé nagyszabású, és nem túl hájpolt projektek között pedig említsünk meg két februári premiert a posztapokaliptikus The Maze Runnert (könyvből), valamint az időutazós Almanacot. Hollywood tehát megadta az esélyt a műfajnak. Innen már minden csak a nézőkön múlik. Vagy a marketingen.