MTI
Hatvan év Oscar-beszédeinek trendjeit elemezték
Ki fogja nagy valószínűséggel elsírni magát a vasárnapi Oscar-gálán? Mindenki köszönetet mond majd a filmakadémiának? Kiderül abból az amerikai tanulmányból, amely az elmúlt hatvan év Oscar-díjátadóin elhangzott köszönőbeszédekből kirajzolódott trendeket vizsgálta meg.
Rebecca Rolfe, a Georgia Institute of Technology mesterképzős diákja, akinek kutatását a ScienceDaily tudományos honlap ismertette, az elmúlt hatvan év Oscar-beszédeit elemezte. A vizsgálatot az első televízió által is közvetített, 1953-as Oscar-gálával kezdte. A köszönőbeszédek közül öt kategória győzteseire koncentrált: a színész, színésznő, női és férfi mellékszereplő, valamint a rendező mezőny Oscar-díjasaira. Az általa megtekintett több mint kétszáz beszéd nyomán megállapította, hogy miközben természetesen minden megszólalás egyedi, a beszédek jól meghatározható elemekből épülnek fel.
"A győztesek többnyire a filmakadémiának vagy a jelölttársaknak szóló köszönetekkel kezdik, aztán fordítják személyesebbre a szót. A győzelem jelentőségének kifejezése után, tipikusan a munkatársaknak, kollégáknak mondanak köszönetet, néha még az ügyvédeiket is megemlítik, mielőtt a családra térnének" - mondta Rolfe. Elemzése szerint szinte minden beszéd (79%) zárul a "köszönöm" valamilyen változatával. Ugyanakkor miközben az Oscar-történet egyik leghíresebb frázisa a "szeretném megköszönni a filmakadémiának", valójában csupán a győztesek 40 százaléka mondja ki.
Talán nem meglepő, hogy a színésznők az Oscarral a kezükben kétszer nagyobb valószínűséggel sírják el magukat, mint a színészek. Pedig a sírás újabb kori trend. A könnyek 70 százaléka 1995 óta hullott, a legjobb színésznő díját átvevő utolsó 15 sztár közül 12 fakadt könnyekre. Rolfe úgy véli, ennek oka abban rejlik, hogy a köszönőbeszédek a filmszerepekhez hasonló előadások. A könnyek valódiak, de a színésznők - talán csak tudat alatt - meg akarnak felelni a közönség elvárásának, amely nagy érzelmeket szeretne látni. Amikor a néző megítéli az Oscar-beszédeket, tulajdonképpen maga is formálja azokat - mutatott rá a kutató. A rendezők közül viszont csak Steven Spielbergnek csuklott el a hangja, amikor 1993-ban a Schindler listájáért díjazták.
A további tendenciák között sorolja fel Rolfe, hogy a férfiak 26 százaléka emeli egy kézzel magasba a szobrot, míg a nők 60 százaléka babusgatja két kézzel átölelve, akár egy csecsemőt. A győztesek csaknem fele a családjának is köszönetet mond. Az összes vizsgált beszéd mindössze 5 százalékában (11 alkalommal) mondtak köszönetet istennek. A Miramax stúdió társalapítójának, Harvey Weinsteinnek viszont 12 alkalommal hálálkodtak a sztárok a trófeával a kezükben.
A beszédek érezhetően hosszabbak lettek az elmúlt évtizedekben. A hatvanas évek elején egy áltagos megszólalás 40 másodpercig tartott, manapság két perc körül jár. A vizsgált időszakban az öt kategória győzteseinek beszédét mindössze kilenc alkalommal szakította félbe a gála zenekara. Rolfe szerint az Oscar-beszédeket azért lehet jól összehasonlítani ilyen hosszú idő távlatában is, mert alapvetően nem változtak, ami lehetővé tette a trendek megfigyelését.
Rebecca Rolfe, a Georgia Institute of Technology mesterképzős diákja, akinek kutatását a ScienceDaily tudományos honlap ismertette, az elmúlt hatvan év Oscar-beszédeit elemezte. A vizsgálatot az első televízió által is közvetített, 1953-as Oscar-gálával kezdte. A köszönőbeszédek közül öt kategória győzteseire koncentrált: a színész, színésznő, női és férfi mellékszereplő, valamint a rendező mezőny Oscar-díjasaira. Az általa megtekintett több mint kétszáz beszéd nyomán megállapította, hogy miközben természetesen minden megszólalás egyedi, a beszédek jól meghatározható elemekből épülnek fel.
"A győztesek többnyire a filmakadémiának vagy a jelölttársaknak szóló köszönetekkel kezdik, aztán fordítják személyesebbre a szót. A győzelem jelentőségének kifejezése után, tipikusan a munkatársaknak, kollégáknak mondanak köszönetet, néha még az ügyvédeiket is megemlítik, mielőtt a családra térnének" - mondta Rolfe. Elemzése szerint szinte minden beszéd (79%) zárul a "köszönöm" valamilyen változatával. Ugyanakkor miközben az Oscar-történet egyik leghíresebb frázisa a "szeretném megköszönni a filmakadémiának", valójában csupán a győztesek 40 százaléka mondja ki.
Talán nem meglepő, hogy a színésznők az Oscarral a kezükben kétszer nagyobb valószínűséggel sírják el magukat, mint a színészek. Pedig a sírás újabb kori trend. A könnyek 70 százaléka 1995 óta hullott, a legjobb színésznő díját átvevő utolsó 15 sztár közül 12 fakadt könnyekre. Rolfe úgy véli, ennek oka abban rejlik, hogy a köszönőbeszédek a filmszerepekhez hasonló előadások. A könnyek valódiak, de a színésznők - talán csak tudat alatt - meg akarnak felelni a közönség elvárásának, amely nagy érzelmeket szeretne látni. Amikor a néző megítéli az Oscar-beszédeket, tulajdonképpen maga is formálja azokat - mutatott rá a kutató. A rendezők közül viszont csak Steven Spielbergnek csuklott el a hangja, amikor 1993-ban a Schindler listájáért díjazták.
A további tendenciák között sorolja fel Rolfe, hogy a férfiak 26 százaléka emeli egy kézzel magasba a szobrot, míg a nők 60 százaléka babusgatja két kézzel átölelve, akár egy csecsemőt. A győztesek csaknem fele a családjának is köszönetet mond. Az összes vizsgált beszéd mindössze 5 százalékában (11 alkalommal) mondtak köszönetet istennek. A Miramax stúdió társalapítójának, Harvey Weinsteinnek viszont 12 alkalommal hálálkodtak a sztárok a trófeával a kezükben.
A beszédek érezhetően hosszabbak lettek az elmúlt évtizedekben. A hatvanas évek elején egy áltagos megszólalás 40 másodpercig tartott, manapság két perc körül jár. A vizsgált időszakban az öt kategória győzteseinek beszédét mindössze kilenc alkalommal szakította félbe a gála zenekara. Rolfe szerint az Oscar-beszédeket azért lehet jól összehasonlítani ilyen hosszú idő távlatában is, mert alapvetően nem változtak, ami lehetővé tette a trendek megfigyelését.