SG.hu·
Mr. Popper pingvinjei - Jim Carrey megint bohóckodik
Jim Carrey komikusi visszatérésére egy élő pingvinek társaságában került sor, állítja a gyártó stúdió. Ez persze nem igaz, hiszen számítógépes segítséget kértek.
Hogy tetszett a Mr. Popper pinginvjei?
Jim Carrey visszatért, bár úgy tűnik, hogy csak egy villanásra, hiszen megint nincs szó arról, hogy újabb filmbe kezdene. Sokak szerint ideje is volt a visszatérésnek, hiszen a 2011-es Mr. Popper pingvinjei előtt utoljára a 2008-as Az igenemberben szerepelt közönségfilmben, bár 2009-ben becsúszott neki egy I Love You Phillip Morris is, de azt tényleg csak a kiválasztottak látták, annak ellenére, hogy sokkal jobb lett, mint az előbb említett komédia. Sokan talán már el is felejtették, hogy Carrey milyen jó komikus, vagy úgy vélik, hogy elszállt fölötte az idő, s ezt nyilván katalizálta az is, hogy 5 év alatt mindössze egy humoros szerepben láthattuk a mozikban. Talán ezért is volt Carrey renoméjához képest meglepően sikertelen cikkünk tárgya, a Mr. Popper pingvinjei is.
Pedig az emberek általában szeretik a komédiát, kedvelik a családi filmeket, s Jim Carrey-vel sincs bajuk, ezúttal azonban mintha a kampány során rádöbbentek volna, hogy nem érdekli őket a film. A történet pofonegyszerű, adott egy üzletember, aki postán kap hat pingvint, s velük próbál meg boldogulni. Bár a gyártó bőszen hangoztatja, hogy milyen nehéz volt együtt dolgozni az élő állatokkal, valamint, hogy mennyire odafigyeltek velük kapcsolatban mindenre, igazi csalódást jelentett, hogy a jelenetek zömében mégis számítógépes animációkkal életre keltett állatokat láthattunk bohóckodni - talán épp a nem túl jól teljesítő élő pingvineket fedték le velük.
Ettől még persze az Alvin és a mókusok mintájára lehetett volna siker a Mr. Popper pingvinjei, de Carrey sajnos rosszul öregszik. A jövőre az 50. életévét betöltő színész nem egy Adam Sandler, akit 40-en fölül is bármikor el lehet adni egy családi mozi főhőseként (ld. Esti mesék). Tapasztalatból mondhatjuk, hogy Carrey első megjelenése egy csepp szimpátiát sem váltott ki a gyerekekből, s erre azzal is rátettek egy lapáttal a készítők, hogy a színész karaktere sem volt túlságosan szerethető - hiába akarták közelebb hozni a nézőkhöz pár gyerekkori visszaemlékezéssel.
Mr. Poppernek (ő Carrey) ugyan roppent sanyarú volt a gyerekkora, de ez nem mentség arra, hogy igazi cápa, törtető ingatlanosként próbálja bepalizni ügyfeleit, magánélete pedig minimális hiszen elhagyta családját (vagy a családja őt), apjára hajazva sokszor okoz csalódást a gyerekeinek is. Egyébként eleve ez a Popper-féle üzletember lét fura döntés volt a forgatókönyvírók részéről, hiszen a Richard és Firenze Atwater-páros 1938-as ifjúsági regényében a főhős karaktere egy szerény, kis városi szobafestő, aki családjával egy kisvárosban lakik. Talán éppen a szerethető főkarakter miatt is lett akkora siker az eredeti könyv, mely a filmbéli önző, nagymenő, elvált New York-i üzletemberrel valószínűleg eltűnt volna a süllyesztőben.
Persze, ha túllépünk azon, hogy egy rosszul megalkotott főhőssel van dolgunk, még mindig kereshetünk pozitívumokat a történetben és a pingvinekben. Nos, a sztori egy ártalmatlan, ellentmondásos tanulságokkal enyhén megszórt ("se szó, se beszéd hagyd el megbízhatatlan volt férjed szavára a téged szerető férfit" vagy "gondolj csak magadra" vagy "ne törődj az állatok jólétével"), nem túl érdekes mese, meglehetősen kevés humorral és sok közhellyel. A ritka unalmas Popper-családnak (mindössze Hermann Lilla hangja jelentett pozitívumot) és a sok kidolgozatlan karakternek csak ritkán segít be egy-egy valóban vicces mellékszereplő, így minden komoly feladat a pingvinekre hárul. Azonban ők sem képesek megbirkózni ezzel a feladattal. A cukiság-faktor működik ideig-óráig, de a madarak egyébként csak annyira képesek, hogy Chaplinesen totyogjanak, kiabáljanak, csípjenek és ürítsenek. Persze ezen négy mozdulatsort vagy tucatszor elismételtetik velük, pedig már harmadjára sem viccesek.
Félreértés ne essék, a Mr. Popper pingvinjei nem lett szörnyű film, nem tartozik az elviselhetetlen gyerekfilmek közé, de a közepes érdemjegyet jóindulattal is csak alulról közelíti meg. A 10 éven aluliak minden bizonnyal még élvezni is fogják, ha előtte rákészülnek a történet ingatlanmachinációs részleteire (még egyszer: mi értelme volt egy gyerekfilmbe ingatlanossá tenni az eredetileg szobafestő karaktert? és mi értelme gyerekek számára érthetetlen vállalati konfliktusokkal felvizezni a sztorit?), azonban a készítők kegyetlenül elhibázták az arányokat. Az ellenszenves főkaraktert pedig a komikus műfajból kifele tartó Jim Carrey-nek sincs esélye megmenteni. A Mr. Popper pingvinjeivel kapcsolatban jogosan fogalmazódhat meg bennünk a kérdés, hogy "miért van?".
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Pedig az emberek általában szeretik a komédiát, kedvelik a családi filmeket, s Jim Carrey-vel sincs bajuk, ezúttal azonban mintha a kampány során rádöbbentek volna, hogy nem érdekli őket a film. A történet pofonegyszerű, adott egy üzletember, aki postán kap hat pingvint, s velük próbál meg boldogulni. Bár a gyártó bőszen hangoztatja, hogy milyen nehéz volt együtt dolgozni az élő állatokkal, valamint, hogy mennyire odafigyeltek velük kapcsolatban mindenre, igazi csalódást jelentett, hogy a jelenetek zömében mégis számítógépes animációkkal életre keltett állatokat láthattunk bohóckodni - talán épp a nem túl jól teljesítő élő pingvineket fedték le velük.
Ettől még persze az Alvin és a mókusok mintájára lehetett volna siker a Mr. Popper pingvinjei, de Carrey sajnos rosszul öregszik. A jövőre az 50. életévét betöltő színész nem egy Adam Sandler, akit 40-en fölül is bármikor el lehet adni egy családi mozi főhőseként (ld. Esti mesék). Tapasztalatból mondhatjuk, hogy Carrey első megjelenése egy csepp szimpátiát sem váltott ki a gyerekekből, s erre azzal is rátettek egy lapáttal a készítők, hogy a színész karaktere sem volt túlságosan szerethető - hiába akarták közelebb hozni a nézőkhöz pár gyerekkori visszaemlékezéssel.
Mr. Poppernek (ő Carrey) ugyan roppent sanyarú volt a gyerekkora, de ez nem mentség arra, hogy igazi cápa, törtető ingatlanosként próbálja bepalizni ügyfeleit, magánélete pedig minimális hiszen elhagyta családját (vagy a családja őt), apjára hajazva sokszor okoz csalódást a gyerekeinek is. Egyébként eleve ez a Popper-féle üzletember lét fura döntés volt a forgatókönyvírók részéről, hiszen a Richard és Firenze Atwater-páros 1938-as ifjúsági regényében a főhős karaktere egy szerény, kis városi szobafestő, aki családjával egy kisvárosban lakik. Talán éppen a szerethető főkarakter miatt is lett akkora siker az eredeti könyv, mely a filmbéli önző, nagymenő, elvált New York-i üzletemberrel valószínűleg eltűnt volna a süllyesztőben.
Persze, ha túllépünk azon, hogy egy rosszul megalkotott főhőssel van dolgunk, még mindig kereshetünk pozitívumokat a történetben és a pingvinekben. Nos, a sztori egy ártalmatlan, ellentmondásos tanulságokkal enyhén megszórt ("se szó, se beszéd hagyd el megbízhatatlan volt férjed szavára a téged szerető férfit" vagy "gondolj csak magadra" vagy "ne törődj az állatok jólétével"), nem túl érdekes mese, meglehetősen kevés humorral és sok közhellyel. A ritka unalmas Popper-családnak (mindössze Hermann Lilla hangja jelentett pozitívumot) és a sok kidolgozatlan karakternek csak ritkán segít be egy-egy valóban vicces mellékszereplő, így minden komoly feladat a pingvinekre hárul. Azonban ők sem képesek megbirkózni ezzel a feladattal. A cukiság-faktor működik ideig-óráig, de a madarak egyébként csak annyira képesek, hogy Chaplinesen totyogjanak, kiabáljanak, csípjenek és ürítsenek. Persze ezen négy mozdulatsort vagy tucatszor elismételtetik velük, pedig már harmadjára sem viccesek.
Félreértés ne essék, a Mr. Popper pingvinjei nem lett szörnyű film, nem tartozik az elviselhetetlen gyerekfilmek közé, de a közepes érdemjegyet jóindulattal is csak alulról közelíti meg. A 10 éven aluliak minden bizonnyal még élvezni is fogják, ha előtte rákészülnek a történet ingatlanmachinációs részleteire (még egyszer: mi értelme volt egy gyerekfilmbe ingatlanossá tenni az eredetileg szobafestő karaktert? és mi értelme gyerekek számára érthetetlen vállalati konfliktusokkal felvizezni a sztorit?), azonban a készítők kegyetlenül elhibázták az arányokat. Az ellenszenves főkaraktert pedig a komikus műfajból kifele tartó Jim Carrey-nek sincs esélye megmenteni. A Mr. Popper pingvinjeivel kapcsolatban jogosan fogalmazódhat meg bennünk a kérdés, hogy "miért van?".
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
Mr. Popper pingvinjei (Mr. Popper's Penguins)
színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 95 perc, 2011 minde korosztály számára ajánlott rendező: Mark S. Waters forgatókönyvíró: Sean Anders, John Morris, Jared Stern operatőr: Florian Ballhaus producer: John Davis szereplők: Jim Carrey (Tom Popper) Carla Gugino (Amanda) Ophelia Lovibond (Pippi) Angela Lansbury (Mrs. Van Gundy) Madeline Carroll (Janie Popper) Maxwell Perry Cotton (Billy) James Tupper (Rick) Philip Baker Hall (Franklin) |
