SG.hu·
Transformers 3 - vajon ezúttal sikerült?
A rettenetesen pocsék második részt könnyedén múlta felül a Transformers 3, melyben Michael Bay végre megmutathatta, hogy mit is tud valójában.
Hogy tetszett a Transformers 3?
A Transformers-filmek amellett, hogy bődületes közönségsikerek, igazi rajongói mozikká is váltak - miképp az Avatarnál, itt is hihetetlen, késhegyig menő vitákat képes kirobbantani az, ha valaki jónak meri gondolni a filmeket, vagy éppenséggel vállalhatatlannak. A pocsék második részt követő legnevetségesebb érvek között természetesen ott volt a dzsókernek számító, "Mégis mit vártál?" érvelés is, amit a harmadik rész közeledtével be lehetett élesíteni, és fennhangon ismételgetni, hogy nagyjából az első filmre hajazó, vállalható minőséget várunk el.
A pro és kontra érvek között szerepelni szokott még a Transformersek történetét kifogásoló érvegyüttes is. Sokak szerint "ilyen" filmeknél felesleges sztorit várni, ami persze duplán ostobaság, hiszen, ha ez így lenne, akkor az írók nem próbálkoznának ennyire valamilyen történetet kerekíteni. Mindhárom Transformers-filmben megvan a szándék a sztorira, az írók még a karaktereket is próbálják a maguk módján mélyítgetni, a nézőkhöz közel hozni, más kérdés, hogy ez nem igazán sikerül nekik, ld. a 3. részben a Megan Fox helyére behozott Rosie Huntington-Whiteley esetében. (Lehet, hogy jobb ötlet lett volna nem próbálkozni vele, hanem meghagyni dekorációnak, így is, úgy is ennyi lett a szerepe. Sőt, sokak szerint a sztoripróbálkozásokat is minimalizálni lehetne, hiszen egyeseknek már akkor tökéletes film lenne a Transformers, ha egy másfél órác techdemó lenne a végeredmény, 0% párbeszéddel, 100% rombolással...)
Persze a történet hiányát vagy otromba gyengeségét természetesnek tartóknak elég lenne pár korábbi (vagy aktuális) animációs sorozatot megmutatni, ahol még láthattunk jó sztorikat, sőt, a jelen és a közelmúlt megannyi Transformers-képregénye is remek történetekkel tud szolgálni. Ezúttal a reflektorfénybe egy 60-as évekbéli felfedezés kerül, amikor is Amerika a Holdon járva furcsa tárgyat fedezett fel, ami nem más, mint az autobotok és álcák egykori háborúját majdnem eldöntő Sentinel Fővezér (Sentinel Prime) és űrhajója.
A Transformers 3 kezdése nagyon jó, azonnal berántja a nézőt, még az összeesküvés elméleteket kedvelőknek is remek muníciót ad a későbbi kibeszélésre, kár, hogy ezután nagyon leül a film. Nagyjából annyira, hogy az, aki nem tudja, hogy mire megy ki a játék, a 60. perc környékén biztosan kisétálna a moziból, annyira érdektelenné válik a felütést követően az olykor mini akciójelenetekkel felturbózott sztori. Persze ilyen ember nagyon kevés van, de ettől függetlenül kár, hogy itt a végső érdemjegyből elég sok pontot elszórtak a készítők.
Persze ekkor is akadnak olyan momentumok, melyek jól sikerültek, s melyekből sajnálhattuk, hogy nem kapunk többet, elég csak Sam és Űrdongó kapcsolatára gondolni, ami erős pontja a Transformers-sorozatnak, itt azonban nagyon kevés helyet kapott, persze még így hatásos volt. Ugyancsak érdekes lett volna többet látni-hallani a robotok társadalmáról, illetve múltjáról, amihez a játékidőt sem kellett volna megnövelni, elég lett volna bátrabban használni a vágóollót, illetve -szoftvert.
Bár valamilyen szinten meglátszott az íróváltás a harmadik részen, de érdekes módon még mindig nem találták el a tökéletes arányokat a filmben, de szerencsére jóval kevesebb idiotizmus és prosztó poén került be a harmadik epizódba - ha így haladnak a készítők, akkor egy esetleges ötödik részre meg is lenne a megfelelő mixtúra. A rajongóknak nyilvánvalóan öröm volt, hogy több mint két és fél órás lett a film, de csak azért kár volt több nyersanyagot elpazarolni, hogy pár korábbról ismert karakter ismét feltűnjön (egy részük természetesen funkciótlanul), illetve hogy csereszabatos újoncokat ismerjünk meg.
Persze az arányoknak köszönhetően a Transformers 3 pár szitokszótól és sok-sok ezer lemészárolt embertől eltekintve meglehetősen gyerekbarát lett, az Alvin és a mókusokhoz és az Avatarhoz hasonlóan már-már hibrid animációs-élőszereplős filmként is kezelhetnénk a filmet, de szerencsére itt a robotok ragyogó átalakulásai, s a mechanikus mivoltuk legtöbbször megteremtette azt az illúziót, hogy az ember valódi gépeket lát a vásznon, s nem csak egy (vagy több) számítógép processzorát túráztató számítógép mágusok erőfitogtatását.
Ami ugyancsak pozitívum, hogy most végre Michael Bay kiélhette magát, hiszen mindenki emlékszik arra, hogy az első Transformers mennyire nem Bay-film volt, szinte rá sem lehetett ismerni a rendező keze nyomára. Ezúttal azonban megvoltak a Bay-es jellemzők, a légi felvételek, snittek, lassítások és svenkek - egyes jeleneteket egyenesen saját korábbi filmjeiből vett át, máskor pedig csak ugyanazokkal a beállításokkal tisztelgett maga előtt. És bár a Transformers 3 főhősei természetesen a robotok, az efféle, az emberek heroizmusát kiemelő megoldásokat, bármennyire is elcsépeltnek hatnak, mindig jó nézni a filmek végén, megemelik a katarzis mértékét. (Erre helyenként a zene is rásegített, mely olykor zseniális lett, máskor viszont csak meglepően pofátlan Eredet-utánérzés volt, még akkor is, ha a "hajókürt-effektet" másra cserélték.)
Fura módon nem csak akkor tört rá az emberre az unalom, amikor a film első felében történtek érdektelen események, hanem a filmvégi pusztítás is olykor sajnos átment sima nagyzolásba, filmkészítői erőfitogtatásba. Ezért pedig kár volt, hiszen nem csak céltalan lövöldözésekkel és robbantgatásokkal lehet jóvá tenni az akciókat. Mindezt remekül bizonyítja az is, hogy egyes robotharcok vagy akár a katonák erőfeszítései (például a légiparádéjuk) mennyire jól néznek ki a vásznon. S ezek élvezetéhez még 3D sem kell - látva mindkét verziót, hiába a rendezői szándék, a Transformers 3-hoz a térhatás nem adott többet egy vásári látványosságnál.
A Transformers 3 természetesen nem lett jó film, helyenként unalmas és idegesítő volt, olykor viszont nagyszerű és szórakoztató - ez nagyjából a középszert jelenti. Így mi is kénytelenek vagyunk beállni a sorba, miszerint a második részt kenterbe verte, de az elsőnél nem lett jobb. Hogy miért nem lett jobb, azt már nem a mi tisztünk megállapítani, hiszen szinte minden tényező a harmadik epizód mellett szól: hosszabb, grandiózusabb és látványosabb is lett, s míg annak idején sokszor alig lehetett látni a robotok harcát, ezúttal rengeteg mindent szemügyre vehettünk. Ki tudja, talán csak az első részek iránti álnosztalgia miatt érzi úgy az ember, hogy "régen" minden jobb volt...
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
A pro és kontra érvek között szerepelni szokott még a Transformersek történetét kifogásoló érvegyüttes is. Sokak szerint "ilyen" filmeknél felesleges sztorit várni, ami persze duplán ostobaság, hiszen, ha ez így lenne, akkor az írók nem próbálkoznának ennyire valamilyen történetet kerekíteni. Mindhárom Transformers-filmben megvan a szándék a sztorira, az írók még a karaktereket is próbálják a maguk módján mélyítgetni, a nézőkhöz közel hozni, más kérdés, hogy ez nem igazán sikerül nekik, ld. a 3. részben a Megan Fox helyére behozott Rosie Huntington-Whiteley esetében. (Lehet, hogy jobb ötlet lett volna nem próbálkozni vele, hanem meghagyni dekorációnak, így is, úgy is ennyi lett a szerepe. Sőt, sokak szerint a sztoripróbálkozásokat is minimalizálni lehetne, hiszen egyeseknek már akkor tökéletes film lenne a Transformers, ha egy másfél órác techdemó lenne a végeredmény, 0% párbeszéddel, 100% rombolással...)
Persze a történet hiányát vagy otromba gyengeségét természetesnek tartóknak elég lenne pár korábbi (vagy aktuális) animációs sorozatot megmutatni, ahol még láthattunk jó sztorikat, sőt, a jelen és a közelmúlt megannyi Transformers-képregénye is remek történetekkel tud szolgálni. Ezúttal a reflektorfénybe egy 60-as évekbéli felfedezés kerül, amikor is Amerika a Holdon járva furcsa tárgyat fedezett fel, ami nem más, mint az autobotok és álcák egykori háborúját majdnem eldöntő Sentinel Fővezér (Sentinel Prime) és űrhajója.
A Transformers 3 kezdése nagyon jó, azonnal berántja a nézőt, még az összeesküvés elméleteket kedvelőknek is remek muníciót ad a későbbi kibeszélésre, kár, hogy ezután nagyon leül a film. Nagyjából annyira, hogy az, aki nem tudja, hogy mire megy ki a játék, a 60. perc környékén biztosan kisétálna a moziból, annyira érdektelenné válik a felütést követően az olykor mini akciójelenetekkel felturbózott sztori. Persze ilyen ember nagyon kevés van, de ettől függetlenül kár, hogy itt a végső érdemjegyből elég sok pontot elszórtak a készítők.
Persze ekkor is akadnak olyan momentumok, melyek jól sikerültek, s melyekből sajnálhattuk, hogy nem kapunk többet, elég csak Sam és Űrdongó kapcsolatára gondolni, ami erős pontja a Transformers-sorozatnak, itt azonban nagyon kevés helyet kapott, persze még így hatásos volt. Ugyancsak érdekes lett volna többet látni-hallani a robotok társadalmáról, illetve múltjáról, amihez a játékidőt sem kellett volna megnövelni, elég lett volna bátrabban használni a vágóollót, illetve -szoftvert.
Bár valamilyen szinten meglátszott az íróváltás a harmadik részen, de érdekes módon még mindig nem találták el a tökéletes arányokat a filmben, de szerencsére jóval kevesebb idiotizmus és prosztó poén került be a harmadik epizódba - ha így haladnak a készítők, akkor egy esetleges ötödik részre meg is lenne a megfelelő mixtúra. A rajongóknak nyilvánvalóan öröm volt, hogy több mint két és fél órás lett a film, de csak azért kár volt több nyersanyagot elpazarolni, hogy pár korábbról ismert karakter ismét feltűnjön (egy részük természetesen funkciótlanul), illetve hogy csereszabatos újoncokat ismerjünk meg.
Persze az arányoknak köszönhetően a Transformers 3 pár szitokszótól és sok-sok ezer lemészárolt embertől eltekintve meglehetősen gyerekbarát lett, az Alvin és a mókusokhoz és az Avatarhoz hasonlóan már-már hibrid animációs-élőszereplős filmként is kezelhetnénk a filmet, de szerencsére itt a robotok ragyogó átalakulásai, s a mechanikus mivoltuk legtöbbször megteremtette azt az illúziót, hogy az ember valódi gépeket lát a vásznon, s nem csak egy (vagy több) számítógép processzorát túráztató számítógép mágusok erőfitogtatását.
Ami ugyancsak pozitívum, hogy most végre Michael Bay kiélhette magát, hiszen mindenki emlékszik arra, hogy az első Transformers mennyire nem Bay-film volt, szinte rá sem lehetett ismerni a rendező keze nyomára. Ezúttal azonban megvoltak a Bay-es jellemzők, a légi felvételek, snittek, lassítások és svenkek - egyes jeleneteket egyenesen saját korábbi filmjeiből vett át, máskor pedig csak ugyanazokkal a beállításokkal tisztelgett maga előtt. És bár a Transformers 3 főhősei természetesen a robotok, az efféle, az emberek heroizmusát kiemelő megoldásokat, bármennyire is elcsépeltnek hatnak, mindig jó nézni a filmek végén, megemelik a katarzis mértékét. (Erre helyenként a zene is rásegített, mely olykor zseniális lett, máskor viszont csak meglepően pofátlan Eredet-utánérzés volt, még akkor is, ha a "hajókürt-effektet" másra cserélték.)
Fura módon nem csak akkor tört rá az emberre az unalom, amikor a film első felében történtek érdektelen események, hanem a filmvégi pusztítás is olykor sajnos átment sima nagyzolásba, filmkészítői erőfitogtatásba. Ezért pedig kár volt, hiszen nem csak céltalan lövöldözésekkel és robbantgatásokkal lehet jóvá tenni az akciókat. Mindezt remekül bizonyítja az is, hogy egyes robotharcok vagy akár a katonák erőfeszítései (például a légiparádéjuk) mennyire jól néznek ki a vásznon. S ezek élvezetéhez még 3D sem kell - látva mindkét verziót, hiába a rendezői szándék, a Transformers 3-hoz a térhatás nem adott többet egy vásári látványosságnál.
A Transformers 3 természetesen nem lett jó film, helyenként unalmas és idegesítő volt, olykor viszont nagyszerű és szórakoztató - ez nagyjából a középszert jelenti. Így mi is kénytelenek vagyunk beállni a sorba, miszerint a második részt kenterbe verte, de az elsőnél nem lett jobb. Hogy miért nem lett jobb, azt már nem a mi tisztünk megállapítani, hiszen szinte minden tényező a harmadik epizód mellett szól: hosszabb, grandiózusabb és látványosabb is lett, s míg annak idején sokszor alig lehetett látni a robotok harcát, ezúttal rengeteg mindent szemügyre vehettünk. Ki tudja, talán csak az első részek iránti álnosztalgia miatt érzi úgy az ember, hogy "régen" minden jobb volt...
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
Transformers 3. (Transformers: Dark of the Moon)
színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 154 perc, 2011 16 éven aluliak számára a megtekintése nem ajánlott rendező: Michael Bay forgatókönyvíró: Ehren Kruger zeneszerző: Steve Jablonsky operatőr: Amir M. Mokri producer: Don Murphy, Ian Bryce, Tom DeSanto, Lorenzo di Bonaventura szereplők: Shia LaBeouf (Sam Witwicky) Rosie Huntington-Whiteley (Carly) Josh Duhamel (William Lennox) John Malkovich (Bruce) Patrick Dempsey (Dylan) Frances McDormand (Marissa Faireborn) |
