SG.hu·
Uwe Boll ismét támad: itt az Auschwitz előzetese
Dr. Boll legújabb filmjének előzetese már megjelenése napján hatalmas botrányt kreált. A meglehetősen naturalisztikus képsorok sokakat felháborítottak.
Hány Uwe Boll-filmet láttál?
Úgy tűnik, hogy eddig tartott az Uwe Boll körüli csend, hiszen hiába jelentkezett az elmúlt időszakban majd féltucat filmmel a német rendező, sem a szakma, sem az őt folyton szapuló netes közösség nem figyelt fel munkáira. Ez persze többek között annak is köszönhető volt, hogy Boll utóbbi munkái során szakított a videójátékok feldolgozásaival, és komolyabb témák után nézett, melyeket sokkal kevesebb pénzből ugyan, de futószalagon, igazi tömegtermelésben kezdett el megvalósítani. Vállalkozásainak sikere azonban kétséges, főleg, ha meglehetősen hírhedt rendezői múltját tekintjük.
Ha Boll filmjeinek anyagi teljesítményét nézzük, akkor levonhatjuk a következtetést, hogy bár sokan emlegetik a Mester filmjeit, látni kevesen látták őket. A német rendező első művei (Gyilkos ösztön, Sötét múlt) még nem kavartak különösebb port, sőt a Kilenc áldozat (Heart of America) kifejezetten jól sikerült. A hanyatlás korszakát Boll első nagyobb amerikai premierjétől kell számítani, mely a 2003-as Holtak háza (House of The Dead) című játékadaptáció volt. A film 12 millió dollárból készült, s Amerikában ebből 10,5 milliót vissza is hozott, de a későbbi második rész ellenére is bukásnak számított.
Két évvel később, 2005-ben újabb játékadaptációval jelentkezett Boll, de hiába szerepelt Christian Slater is az Egyedül a sötétben (Alone in The Dark) című horrorban, a film beégett a jegypénztáraknál, Amerikában még 6 millió dolláros teljesítményre sem volt képes. Ez főképp azért volt kellemetlen, mert a jó német ezúttal 20 millió dollárból dolgozhatott. 2006-ban, a BloodRayne - Az igazság árnyékában című ugyancsak játékadaptációra már 25 millió dollárból gazdálkodhatott, azonban a Kristanna Loken és Ben Kingsley főszereplésével készült vámpírhorror már csak 2,5 millió dollárra volt jó az Államokban. (És még 1,2 millióra a világ többi részén.) Később Boll BloodRayne II: Deliverance címmel a DVD-re gyártott folytatást is elkészíthette.
Talán mondanunk sem kell, hogy az újabb bukásával Boll még több pénzt kapott következő mozifilmjére (60 milliót) és egyben játékadaptációjára. A király nevében (In the Name of the King: A Dungeon Siege Tale) a rendező szándékai szerint egy nagyszabású kalandfilm-sorozat első része lett volna, azonban hiába a főszereplő Jason Statham, Amerika ismét nem volt kíváncsi Bollra, a kalandfilmje pedig 4,7 millió dollárig jutott el, amikor a premier második hetén visszavonták a kópiákat a mozikból. (A film javára kell azonban írni, hogy például Magyarországon kifejezetten sikeres volt, s Amerikában a DVD-kiadás 30 milliós bevételt produkált.)
Boll további filmjei említeni sem nagyon érdemes, hiszen a 15 millióból készült Postal már csak pár százezer dollárra volt jó világszerte, a többi rendezése pedig, mint a Seed, a 1968 Tunnel Rats vagy a Far Cry a legtöbb országban nem is kapott mozis forgalmazást. Sőt, a tavalyi filmjei, mint a Stoic vagy a Rampage, vagy a 2010-ben elkészült Final Storm, Max Shmeling és Darfur a minimális marketingnek köszönhetően teljesen eltűnt a Boll-rajongók radarjáról.
A radar alatt való szárnyalás azonban csak eddig tartott, hiszen alig pár órája került ki a netre Boll új projektjének, az Auschwitz-nak az első "kedvcsináló" előzetese, mely máris hatalmas vitákat és felháborodást generált, hiszen sokak szerint a tragikus történelmi eseményeket ezzel egy gyenge horrorfilm szintjére süllyeszti. A teaserben magát Bollt láthatjuk, amint saját eszközeivel egy helyenként unatkozó, kiégett, a napi rutinba belefáradt német katonát alakít, aki sorsukra váró zsidó foglyokat őriz. A meglehetősen brutális és naturalisztikus előzetes tartalmát tovább nem részleteznénk, itt lehet megtekinteni - de jobb, ha 18 éven aluliak (és felüliek is) elkerülik.
Az Auschwitz minden bizonnyal egy ideig még jó témát fog szolgáltatni a médiának, azonban ne feledjük, hogy Boll szusszanásnyi időt sem engedélyez magának. A legnagyobb netes filmadatbázis, az IMDb szerint ugyanis nem kevesebb, mint három új projektet dédelget a rendező. A Bloodrayne: The Third Reich a vámpíros sorozatának új része lesz, a Bennie egy szülőhelyére visszatérő felnőttről szóló horror, míg a Blackout - The Film egy terroristasejt történetét meséli majd el.
Ha Boll filmjeinek anyagi teljesítményét nézzük, akkor levonhatjuk a következtetést, hogy bár sokan emlegetik a Mester filmjeit, látni kevesen látták őket. A német rendező első művei (Gyilkos ösztön, Sötét múlt) még nem kavartak különösebb port, sőt a Kilenc áldozat (Heart of America) kifejezetten jól sikerült. A hanyatlás korszakát Boll első nagyobb amerikai premierjétől kell számítani, mely a 2003-as Holtak háza (House of The Dead) című játékadaptáció volt. A film 12 millió dollárból készült, s Amerikában ebből 10,5 milliót vissza is hozott, de a későbbi második rész ellenére is bukásnak számított.
Két évvel később, 2005-ben újabb játékadaptációval jelentkezett Boll, de hiába szerepelt Christian Slater is az Egyedül a sötétben (Alone in The Dark) című horrorban, a film beégett a jegypénztáraknál, Amerikában még 6 millió dolláros teljesítményre sem volt képes. Ez főképp azért volt kellemetlen, mert a jó német ezúttal 20 millió dollárból dolgozhatott. 2006-ban, a BloodRayne - Az igazság árnyékában című ugyancsak játékadaptációra már 25 millió dollárból gazdálkodhatott, azonban a Kristanna Loken és Ben Kingsley főszereplésével készült vámpírhorror már csak 2,5 millió dollárra volt jó az Államokban. (És még 1,2 millióra a világ többi részén.) Később Boll BloodRayne II: Deliverance címmel a DVD-re gyártott folytatást is elkészíthette.
Talán mondanunk sem kell, hogy az újabb bukásával Boll még több pénzt kapott következő mozifilmjére (60 milliót) és egyben játékadaptációjára. A király nevében (In the Name of the King: A Dungeon Siege Tale) a rendező szándékai szerint egy nagyszabású kalandfilm-sorozat első része lett volna, azonban hiába a főszereplő Jason Statham, Amerika ismét nem volt kíváncsi Bollra, a kalandfilmje pedig 4,7 millió dollárig jutott el, amikor a premier második hetén visszavonták a kópiákat a mozikból. (A film javára kell azonban írni, hogy például Magyarországon kifejezetten sikeres volt, s Amerikában a DVD-kiadás 30 milliós bevételt produkált.)
Boll további filmjei említeni sem nagyon érdemes, hiszen a 15 millióból készült Postal már csak pár százezer dollárra volt jó világszerte, a többi rendezése pedig, mint a Seed, a 1968 Tunnel Rats vagy a Far Cry a legtöbb országban nem is kapott mozis forgalmazást. Sőt, a tavalyi filmjei, mint a Stoic vagy a Rampage, vagy a 2010-ben elkészült Final Storm, Max Shmeling és Darfur a minimális marketingnek köszönhetően teljesen eltűnt a Boll-rajongók radarjáról.
A radar alatt való szárnyalás azonban csak eddig tartott, hiszen alig pár órája került ki a netre Boll új projektjének, az Auschwitz-nak az első "kedvcsináló" előzetese, mely máris hatalmas vitákat és felháborodást generált, hiszen sokak szerint a tragikus történelmi eseményeket ezzel egy gyenge horrorfilm szintjére süllyeszti. A teaserben magát Bollt láthatjuk, amint saját eszközeivel egy helyenként unatkozó, kiégett, a napi rutinba belefáradt német katonát alakít, aki sorsukra váró zsidó foglyokat őriz. A meglehetősen brutális és naturalisztikus előzetes tartalmát tovább nem részleteznénk, itt lehet megtekinteni - de jobb, ha 18 éven aluliak (és felüliek is) elkerülik.
Az Auschwitz minden bizonnyal egy ideig még jó témát fog szolgáltatni a médiának, azonban ne feledjük, hogy Boll szusszanásnyi időt sem engedélyez magának. A legnagyobb netes filmadatbázis, az IMDb szerint ugyanis nem kevesebb, mint három új projektet dédelget a rendező. A Bloodrayne: The Third Reich a vámpíros sorozatának új része lesz, a Bennie egy szülőhelyére visszatérő felnőttről szóló horror, míg a Blackout - The Film egy terroristasejt történetét meséli majd el.