SG.hu·
I'm Not There. - Bob Dylan életei
Ki hitte volna, hogy egy Bob Dylan életrajzi filmben Cate Blanchett fogja játszani a hírneves zenész-költőt? Járt is neki az Oscar-jelölés.
Nehéz, nagyon nehéz a dolga annak, aki az I'm Not There.-rel akar kezdeni, hiszen a film meglehetősen más, mint a szokványos hollywoodi zenész életrajzos alkotások. A másság pedig nem csak a didaktikusság totális hiányának eredménye és azé, hogy cikkünk tárgya a manapság divatos módon szakít az életrajzi filmekre jellemző idővonal szerinti ábrázolással. Az "I'm Not There." mindenhol felemlegetett ravaszsága abban rejlik, hogy Bob Dylan hat különböző "énjét", pályájának hat különböző szakaszát hat különböző színész játssza el. Mind a hatan Bob Dylanek és mégis egyik sem Bob Dylan.
Az I'm Not There. egy néger kisfiúról szól (Marcus Carl Franklin), aki tehervonatokra szökdös fel, hogy azokon potyázzon és meglátogassa kórházban fekvő példaképét, aki... Nem. Az I'm Not There. egy renegát szimbolista költőről szól (Ben Whishaw), aki egy névtelen bizottság előtt felel motivácóira vonatkozó kérdések özönére, hogy kiderüljön a... Nem. Az I'm Not There. egy öregemberről szól (Richard Gere), aki egy vadnyugati környéken lóháton tart egy temetésre, mert... Nem. Az I'm Not There. egy protestáló folkzenészről szól (Christian Bale), aki... Nem. Az I'm Not There. főszereplője egy New York-i színész (Heath Ledger), aki szeret motorozni és... Vagy lehet, hogy a botrányhős, drogos, nihilista énekes (Cate Blanchett) áll a központban és...? Á, esélytelen. Dylan, elég ennyit megjegyezni, pedig a neve el sem hangzik a filmben.
A gond ott van az I'm Not There-rel, hogy miközben eszeveszetten eredetinek akar tűnni, rengeteg az ismerős ötlet benne. És itt jöhet a dilemma, hogy ezeket az ismerős ötleteket lopásnak, másolásnak vagy tisztelgésnek érdemes-e tartani? Ki tudja? A válasz nagyjából a három között félúton található, mindenesetre tény, hogy aki látta a Don't Look Back című Dylan-dokumentumfilmet annak a szeme olykor fel fog ragyogni, mint ahogy a Godard-rajongók szemöldöke is fel fog szaladni, amikor a Hímnem-nőnem szellője lengi be az I'm Not There. képsorait. (Fellinit és a 8 és felet, valamint az Édes életet nem is említjük, míg a Pat Garret és Billy, a kölyök-párhuzamot meg sem próbálja a rendező titkolni.)
A rendező, Todd Haynes eleve nem egyszerű eset, korábban a Távol a mennyországtól és a Bálványrock - Velvet Goldmine direktoraként hallhattunk róla. Előző filmjei azonban könnyed szórakozásnak bizonyultak a mostanihoz képest, hiszen az I'm Not There. szanaszét szabdalt szerkezetét, a különböző Bob Dylanek tetteit még azoknak is nehéz lesz hiánytalanul értelmezni, akik jártasak Dylan munkásságában, hát még a laikusoknak... (Mindenesetre a hatalmas életműből történt remek zeneválasztás jó narratívát biztosít.)
Sztorija tehát igazából nincs is a filmnek, csak idézetek és utalások halmazából áll össze egy egésszé, ami nem biztos, hogy nagy előny. Egy azonban biztos, ritka egy hangulatos film az I'm Not There., minden egyes filmkockáról süt a nagybetűs HANGULAT, ami nem csak a zenének köszönhető és már csak e tényező miatt is gond nélkül el lehet merülni a filmben, még akkor is, ha valaki nem rajongója Dylannek vagy az élettörténeteknek.
Tehát míg a kritikus őrlődik azon, hogy tetszett-e neki a film vagy sem (abszurd állapot, olykor zseniális, olykor zseniálisan pofátlan, de azt még sem lehet mondani, hogy a jó és rossz között félúton közepes lenne), a nézőnek nem okozhat gondot a film megtekintésének eldöntése. Természetes, hogy aki inkább a kommersz hollywoodi anyagokat szokta intravénásan magába adagolni, az nagyon messziről elkerüli az I'm Not There.-t, aki viszont vevő a kuriózumokra, arra, amit igazi művészetnek neveznek (még, ha nem is az) odaát, annak látnia kell a filmet. A Bob Dylan-rajongóknak természetesen kötelező.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Nehéz, nagyon nehéz a dolga annak, aki az I'm Not There.-rel akar kezdeni, hiszen a film meglehetősen más, mint a szokványos hollywoodi zenész életrajzos alkotások. A másság pedig nem csak a didaktikusság totális hiányának eredménye és azé, hogy cikkünk tárgya a manapság divatos módon szakít az életrajzi filmekre jellemző idővonal szerinti ábrázolással. Az "I'm Not There." mindenhol felemlegetett ravaszsága abban rejlik, hogy Bob Dylan hat különböző "énjét", pályájának hat különböző szakaszát hat különböző színész játssza el. Mind a hatan Bob Dylanek és mégis egyik sem Bob Dylan.
Az I'm Not There. egy néger kisfiúról szól (Marcus Carl Franklin), aki tehervonatokra szökdös fel, hogy azokon potyázzon és meglátogassa kórházban fekvő példaképét, aki... Nem. Az I'm Not There. egy renegát szimbolista költőről szól (Ben Whishaw), aki egy névtelen bizottság előtt felel motivácóira vonatkozó kérdések özönére, hogy kiderüljön a... Nem. Az I'm Not There. egy öregemberről szól (Richard Gere), aki egy vadnyugati környéken lóháton tart egy temetésre, mert... Nem. Az I'm Not There. egy protestáló folkzenészről szól (Christian Bale), aki... Nem. Az I'm Not There. főszereplője egy New York-i színész (Heath Ledger), aki szeret motorozni és... Vagy lehet, hogy a botrányhős, drogos, nihilista énekes (Cate Blanchett) áll a központban és...? Á, esélytelen. Dylan, elég ennyit megjegyezni, pedig a neve el sem hangzik a filmben.
A gond ott van az I'm Not There-rel, hogy miközben eszeveszetten eredetinek akar tűnni, rengeteg az ismerős ötlet benne. És itt jöhet a dilemma, hogy ezeket az ismerős ötleteket lopásnak, másolásnak vagy tisztelgésnek érdemes-e tartani? Ki tudja? A válasz nagyjából a három között félúton található, mindenesetre tény, hogy aki látta a Don't Look Back című Dylan-dokumentumfilmet annak a szeme olykor fel fog ragyogni, mint ahogy a Godard-rajongók szemöldöke is fel fog szaladni, amikor a Hímnem-nőnem szellője lengi be az I'm Not There. képsorait. (Fellinit és a 8 és felet, valamint az Édes életet nem is említjük, míg a Pat Garret és Billy, a kölyök-párhuzamot meg sem próbálja a rendező titkolni.)
A rendező, Todd Haynes eleve nem egyszerű eset, korábban a Távol a mennyországtól és a Bálványrock - Velvet Goldmine direktoraként hallhattunk róla. Előző filmjei azonban könnyed szórakozásnak bizonyultak a mostanihoz képest, hiszen az I'm Not There. szanaszét szabdalt szerkezetét, a különböző Bob Dylanek tetteit még azoknak is nehéz lesz hiánytalanul értelmezni, akik jártasak Dylan munkásságában, hát még a laikusoknak... (Mindenesetre a hatalmas életműből történt remek zeneválasztás jó narratívát biztosít.)
Sztorija tehát igazából nincs is a filmnek, csak idézetek és utalások halmazából áll össze egy egésszé, ami nem biztos, hogy nagy előny. Egy azonban biztos, ritka egy hangulatos film az I'm Not There., minden egyes filmkockáról süt a nagybetűs HANGULAT, ami nem csak a zenének köszönhető és már csak e tényező miatt is gond nélkül el lehet merülni a filmben, még akkor is, ha valaki nem rajongója Dylannek vagy az élettörténeteknek.
Tehát míg a kritikus őrlődik azon, hogy tetszett-e neki a film vagy sem (abszurd állapot, olykor zseniális, olykor zseniálisan pofátlan, de azt még sem lehet mondani, hogy a jó és rossz között félúton közepes lenne), a nézőnek nem okozhat gondot a film megtekintésének eldöntése. Természetes, hogy aki inkább a kommersz hollywoodi anyagokat szokta intravénásan magába adagolni, az nagyon messziről elkerüli az I'm Not There.-t, aki viszont vevő a kuriózumokra, arra, amit igazi művészetnek neveznek (még, ha nem is az) odaát, annak látnia kell a filmet. A Bob Dylan-rajongóknak természetesen kötelező.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
