Szekeres Viktor
Speed Racer - Totál turbó: Vizuális orgia felsőfokon
Az év leglátványosabbnak beharangozott filmje hatalmas csinnadrattával került mozikba és nem kellett csalódnunk. A Speed Racer a szem drogja.
A Mátrixot rendező Wachowski-testvéreket Neo trilógiájuk után sokan várták vissza, hogy ismét előrukoljanak egy saját filmmel, de úgy tűnik, hogy a hosszú évek várakozása, mely a Speed Racerben csúcsosodott ki, egyáltalán nem hoz nekik a Mátrixhoz hasonló sikert. A 100 millió fölötti költségvetésű produkció (más források szerint 185 millió dollár volt a végösszeg, plusz marketing) még 20 milliót sem szedett össze nyitóhétvégéjén az USA-ban, de ez még mindig semmi ahhoz képest, hogy idehaza mekkora érdektelenség kísérte a filmet.
Persze ezen nincs mit csodálkozni, hiszen itthon a legtöbben azt sem tudják, mi fán terem az anime fogalma - a Speed Racer pedig egy 60-as évekbeli mangából készült japán animációs sorozat (Mach GoGoGo, valaki?) élőszereplős feldolgozása. Egy jövőbeni autóverseny-sorozatról, valamint egy családról (ők Racer-ék) szól, akiknek piciny, maszek istállója pénz hiányában leginkább tehetséggel (fiacskájuk, Speed tehetségével) próbálja meg felvenni a versenyt a nagy gyári csapatokkal.
A zsenge családi sztori persze a versenyek képeivel elsőrangú szórakozást ígérhetett első blikkre, de sokan elkámpicsorodtak annak hallatán, hogy pár fanatikus anime-rajongó mellett a készítők inkább a gyerekeket vették célba és családi filmként készítették el a Speed Racert. Ennek megfelelően az első előzetesek fura, élő-animációs hibrid látványvilágára sokan azonnali utálkozással reagáltak.
Pedig egyáltalán nem rossz film a Speed Racer, de persze nem is jó, hiszen sajnos már kinőttünk a megcélzott 6-12 éves korosztályból, akik minden bizonnyal nagy csápolással fognak reagálni a teljesen észvesztő animációkra, melyekkel a versenyeket megvalósították a készítők. Azonban e ponton meg kell jegyezni, hogy ez az iszonyú szín- és élményburjánzás meglehetősen pszichedelikus élményt eredményez (így mondják szépen, hogy az egész afféle drogos triphez hasonlít, már ahogy azt az átlagember elképzeli.)
Az ember nem is tudja, hogy mit nézzen, ha "eksön" van, azonban amikor leül a sztori és előkerül a családi történet, akkor minden bizonnyal a tiritarka díszlet és az olykor vicces, máskor röhejes, háttérben fellelhető részletek kötik le a figyelmet. Ez nem jelent túl sok jót sem a sztorira, sem magára a filmre nézve... Ahogy kell, megkapjuk a szokásos tanmesét, hogy a gyerekek okuljanak belőle, azonban a film legnagyobb hibája, hogy ha már a lurkókat vették célba, akkor miért nem vágták meg 129 percről 90-re. Egyrészt elismerés illeti a rendezőket, hiszen valóban maximalisták, de a sok részlettel és köldökbámulással csak ártottak a filmnek. Az pedig végképp felfoghatatlan, hogy a fő konfliktusnak miért kellett egy részvénymachinációs szálat behozni, hiszen az apróságoknak nem biztos, hogy le fog esni, hogy minek hatására mennek le az árfolyamok és miért jó az a short üzleteket kötőknek...
Ha másik filmhez hasonlítani kéne a filmet, akkor természetesen a gyerekek által imádott Kémkölykök agymenése jut először eszünkbe, csak itt kissé mangásabbra vették a figurát: Christina Ricci nagy szemeivel mintha egyenesen egy mangából elevenedett volna meg. A fizikai hasonlóság ellenére a többi szereplőre ez már kevéssé igaz, és a Speed Racer egyes momentumai kapcsán azt kívánjuk így utólag, hogy bár ne ragaszkodtak volna a rendezők ennyire az eredetihez, bár vágták volna ki a francba az unszimpatikus kisöcsit a rémes majmával együtt.
Aki nem tartozik a célközönségbe, annak a sugárban hányása valószínűsíthető, de a gyerekek és az ifjonti lelkületűek élvezhetik a filmet, ha azt inkább animációsként nézik. És hiába kardoskodnánk amellett, hogy nem olyan rossz a film, mint amekkorát a bukta sejtet (a bevételből minőségre következtetni botorság), de sajnos a pár pozitívum mellett a Speed Racert sok helyen sikerült elszúrni. Így mindössze egy nézhető, de erősen közepes, és a látványvilága miatt jó ideig emlékezetes filmet sikerült összehoznia Wachowskiéknak, aminek bukásán nem csodálkozunk. Pedig valahol azt olvastuk, hogy puszta marketinggel mindent le lehet nyomni az emberek torkán. Úgy tűnik, mégsem.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
A Mátrixot rendező Wachowski-testvéreket Neo trilógiájuk után sokan várták vissza, hogy ismét előrukoljanak egy saját filmmel, de úgy tűnik, hogy a hosszú évek várakozása, mely a Speed Racerben csúcsosodott ki, egyáltalán nem hoz nekik a Mátrixhoz hasonló sikert. A 100 millió fölötti költségvetésű produkció (más források szerint 185 millió dollár volt a végösszeg, plusz marketing) még 20 milliót sem szedett össze nyitóhétvégéjén az USA-ban, de ez még mindig semmi ahhoz képest, hogy idehaza mekkora érdektelenség kísérte a filmet.
Persze ezen nincs mit csodálkozni, hiszen itthon a legtöbben azt sem tudják, mi fán terem az anime fogalma - a Speed Racer pedig egy 60-as évekbeli mangából készült japán animációs sorozat (Mach GoGoGo, valaki?) élőszereplős feldolgozása. Egy jövőbeni autóverseny-sorozatról, valamint egy családról (ők Racer-ék) szól, akiknek piciny, maszek istállója pénz hiányában leginkább tehetséggel (fiacskájuk, Speed tehetségével) próbálja meg felvenni a versenyt a nagy gyári csapatokkal.
A zsenge családi sztori persze a versenyek képeivel elsőrangú szórakozást ígérhetett első blikkre, de sokan elkámpicsorodtak annak hallatán, hogy pár fanatikus anime-rajongó mellett a készítők inkább a gyerekeket vették célba és családi filmként készítették el a Speed Racert. Ennek megfelelően az első előzetesek fura, élő-animációs hibrid látványvilágára sokan azonnali utálkozással reagáltak.
Pedig egyáltalán nem rossz film a Speed Racer, de persze nem is jó, hiszen sajnos már kinőttünk a megcélzott 6-12 éves korosztályból, akik minden bizonnyal nagy csápolással fognak reagálni a teljesen észvesztő animációkra, melyekkel a versenyeket megvalósították a készítők. Azonban e ponton meg kell jegyezni, hogy ez az iszonyú szín- és élményburjánzás meglehetősen pszichedelikus élményt eredményez (így mondják szépen, hogy az egész afféle drogos triphez hasonlít, már ahogy azt az átlagember elképzeli.)
Az ember nem is tudja, hogy mit nézzen, ha "eksön" van, azonban amikor leül a sztori és előkerül a családi történet, akkor minden bizonnyal a tiritarka díszlet és az olykor vicces, máskor röhejes, háttérben fellelhető részletek kötik le a figyelmet. Ez nem jelent túl sok jót sem a sztorira, sem magára a filmre nézve... Ahogy kell, megkapjuk a szokásos tanmesét, hogy a gyerekek okuljanak belőle, azonban a film legnagyobb hibája, hogy ha már a lurkókat vették célba, akkor miért nem vágták meg 129 percről 90-re. Egyrészt elismerés illeti a rendezőket, hiszen valóban maximalisták, de a sok részlettel és köldökbámulással csak ártottak a filmnek. Az pedig végképp felfoghatatlan, hogy a fő konfliktusnak miért kellett egy részvénymachinációs szálat behozni, hiszen az apróságoknak nem biztos, hogy le fog esni, hogy minek hatására mennek le az árfolyamok és miért jó az a short üzleteket kötőknek...
Ha másik filmhez hasonlítani kéne a filmet, akkor természetesen a gyerekek által imádott Kémkölykök agymenése jut először eszünkbe, csak itt kissé mangásabbra vették a figurát: Christina Ricci nagy szemeivel mintha egyenesen egy mangából elevenedett volna meg. A fizikai hasonlóság ellenére a többi szereplőre ez már kevéssé igaz, és a Speed Racer egyes momentumai kapcsán azt kívánjuk így utólag, hogy bár ne ragaszkodtak volna a rendezők ennyire az eredetihez, bár vágták volna ki a francba az unszimpatikus kisöcsit a rémes majmával együtt.
Aki nem tartozik a célközönségbe, annak a sugárban hányása valószínűsíthető, de a gyerekek és az ifjonti lelkületűek élvezhetik a filmet, ha azt inkább animációsként nézik. És hiába kardoskodnánk amellett, hogy nem olyan rossz a film, mint amekkorát a bukta sejtet (a bevételből minőségre következtetni botorság), de sajnos a pár pozitívum mellett a Speed Racert sok helyen sikerült elszúrni. Így mindössze egy nézhető, de erősen közepes, és a látványvilága miatt jó ideig emlékezetes filmet sikerült összehoznia Wachowskiéknak, aminek bukásán nem csodálkozunk. Pedig valahol azt olvastuk, hogy puszta marketinggel mindent le lehet nyomni az emberek torkán. Úgy tűnik, mégsem.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése