MTI
Indiana Jones és az ILM-dzsungel
Steven Spielberg eredetileg arra gondolt, hogy a világszerte a napokban moziba kerülő negyedik Indiana Jones-kalandot is ugyanazzal a technikával forgatja, mint a 19 éve befejezett trilógiát, de George Lucas vizuális effektus műhelye meggyőzte, hogy a sztori csak nyer a számítógép nyújtotta lehetőségekkel.
Lucas vállalata, az Industrial Light and Magic (ILM) a különleges számítógépes filmeffektusok olyan high-tech temploma, amely a Jurassic Park dinóitól a Transformers beszélő robotjaiig sok mindent teremtett már. A trükkgyár aulájában ma már Indiana Jones lobogója is ott leng Darth Vader és Bobba Fett életnagyságú figurája mellett. A kalandor régészprofesszor csak azért maradt ki eddig a digitális varázslatból, mert az akkor még nem létezett, amikor a széria utolsó képkockái leperegtek az orsóról.
Az első három Indiana-epizód akcióinak keménysége, izzadsága és tapintható "valósága" átsütött a filmvásznon, főként azért, mert a jelenetek zömét élesben vették fel. Spielberg ugyan eljátszott a gondolattal, hogy a közel húsz évvel későbbi folytatás, az Indian Jones és a kristálykoponya királysága kedvéért leporolja a régi technikát, előveszi a festett üveg háttereket, de aztán sürgősen letett róla.
Pablo Helman, az ILM egyik mágusa, az új kaland látványfelelőse így emlékszik erre: "Elszórakoztunk egy kicsit az ötlettel, de aztán rájöttünk, hogy a digitális eszközök jobban szolgálják a film javát." Az áttérés azért nem volt olyan kézenfekvő, mert a film alkotóinak vállán komoly felelősség nyugodott: a felnőtt rajongók ugyanis még a korábbi produkciókon szocializálódtak, s számukra nagyon is szembetűnő lesz majd a változás. Az ILM 450 speciális effektust gyártott a Kristálykoponyához, és noha ez meg sem közelíti a Transformers ezren felüli scifi-effektus-hátterét, a filmben szereplő, ötvenes évekbeli hús-vér figurák igényeihez képest mégis jelentősnek tűnik.
George Lucas, Harrison Ford és Steven Spielberg
"Rémisztő egy olyan filmen dolgozni, amelynek ennyi rajongója van, egyúttal nagy kihívás is egy ilyen lehetőség. Mindannyian nagyon-nagyon tiszteletben tartottuk az előző három részt és a rajongók elvárásait is. Minden effektus, amit készítettünk, teljesen a valóságon alapult" - fogalmazott Helman. Ez nyilván így is van, ha az ember valóságképéhez hozzátartozik az atomrobbanás gombafelhője, a végtelenbe vesző nagyságú raktár, a majomhadsereg, az aranyváros, az emberevő hangyák légiója és a földön túli világ. Ezeket mind-mind az ILM-csapat kreálta a San Franciscóhoz közeli műhelyben. Háromszáz alkotó és szerkesztő nyolchavi munkája fekszik a számítógépes utómunkálatokban.
Annak idején is a legújabb technika felhasználásával készültek az Indiana-mozik - mesélte a trükkmester, és megerősítette, hogy most is csak ezt a hagyományt követték. Az Amazonas dzsungelében zajló üldözéses jelenet például úgy készült, hogy Spielberg egy ritkásabb hawaii őserdő ösvényein szépen leforgatta a járművek útját, aztán Helman Argentínába és Brazíliába utazott, hogy az ottani áthatolhatatlan esőerdőkben készített felvételekkel lehessen izgalmasabbá tenni a vad száguldást.
"Az egészet megcsinálhattuk volna egy stúdióban is "blue screen"-nel, de nem ez történt. Alapvetően úgy forgattunk, ahogy húsz évvel ezelőtt tettük volna" - magyarázta Helman, aki korábban már többek között a Star Wars két epizódján is dolgozott. Szerinte azért volt fontos a számítógépes technika bevetése, mert ezzel "még filmszerűbbé" tudták varázsolni az akciókalandot. Akadt azért, ami érintetlen maradt a nagy komputeres átalakítás során is, ez pedig a főhős, Indiana Jones (Harrison Ford) két védjegye: a kalap és a karikás - állította határozottan a szakember.
Lucas vállalata, az Industrial Light and Magic (ILM) a különleges számítógépes filmeffektusok olyan high-tech temploma, amely a Jurassic Park dinóitól a Transformers beszélő robotjaiig sok mindent teremtett már. A trükkgyár aulájában ma már Indiana Jones lobogója is ott leng Darth Vader és Bobba Fett életnagyságú figurája mellett. A kalandor régészprofesszor csak azért maradt ki eddig a digitális varázslatból, mert az akkor még nem létezett, amikor a széria utolsó képkockái leperegtek az orsóról.
Az első három Indiana-epizód akcióinak keménysége, izzadsága és tapintható "valósága" átsütött a filmvásznon, főként azért, mert a jelenetek zömét élesben vették fel. Spielberg ugyan eljátszott a gondolattal, hogy a közel húsz évvel későbbi folytatás, az Indian Jones és a kristálykoponya királysága kedvéért leporolja a régi technikát, előveszi a festett üveg háttereket, de aztán sürgősen letett róla.
Pablo Helman, az ILM egyik mágusa, az új kaland látványfelelőse így emlékszik erre: "Elszórakoztunk egy kicsit az ötlettel, de aztán rájöttünk, hogy a digitális eszközök jobban szolgálják a film javát." Az áttérés azért nem volt olyan kézenfekvő, mert a film alkotóinak vállán komoly felelősség nyugodott: a felnőtt rajongók ugyanis még a korábbi produkciókon szocializálódtak, s számukra nagyon is szembetűnő lesz majd a változás. Az ILM 450 speciális effektust gyártott a Kristálykoponyához, és noha ez meg sem közelíti a Transformers ezren felüli scifi-effektus-hátterét, a filmben szereplő, ötvenes évekbeli hús-vér figurák igényeihez képest mégis jelentősnek tűnik.
George Lucas, Harrison Ford és Steven Spielberg
"Rémisztő egy olyan filmen dolgozni, amelynek ennyi rajongója van, egyúttal nagy kihívás is egy ilyen lehetőség. Mindannyian nagyon-nagyon tiszteletben tartottuk az előző három részt és a rajongók elvárásait is. Minden effektus, amit készítettünk, teljesen a valóságon alapult" - fogalmazott Helman. Ez nyilván így is van, ha az ember valóságképéhez hozzátartozik az atomrobbanás gombafelhője, a végtelenbe vesző nagyságú raktár, a majomhadsereg, az aranyváros, az emberevő hangyák légiója és a földön túli világ. Ezeket mind-mind az ILM-csapat kreálta a San Franciscóhoz közeli műhelyben. Háromszáz alkotó és szerkesztő nyolchavi munkája fekszik a számítógépes utómunkálatokban.
Annak idején is a legújabb technika felhasználásával készültek az Indiana-mozik - mesélte a trükkmester, és megerősítette, hogy most is csak ezt a hagyományt követték. Az Amazonas dzsungelében zajló üldözéses jelenet például úgy készült, hogy Spielberg egy ritkásabb hawaii őserdő ösvényein szépen leforgatta a járművek útját, aztán Helman Argentínába és Brazíliába utazott, hogy az ottani áthatolhatatlan esőerdőkben készített felvételekkel lehessen izgalmasabbá tenni a vad száguldást.
"Az egészet megcsinálhattuk volna egy stúdióban is "blue screen"-nel, de nem ez történt. Alapvetően úgy forgattunk, ahogy húsz évvel ezelőtt tettük volna" - magyarázta Helman, aki korábban már többek között a Star Wars két epizódján is dolgozott. Szerinte azért volt fontos a számítógépes technika bevetése, mert ezzel "még filmszerűbbé" tudták varázsolni az akciókalandot. Akadt azért, ami érintetlen maradt a nagy komputeres átalakítás során is, ez pedig a főhős, Indiana Jones (Harrison Ford) két védjegye: a kalap és a karikás - állította határozottan a szakember.