SG.hu·

I.e. 10 000 - Az ősemberes eposz

Mamutok, kardfogú tigris, észvesztő, bár néhol steril számítógépes effektus-parádé jellemzi a Függetlenség napja rendezőjének új filmjét.

Nem semmi népharag söpörte el az I.e. 10 000-et, amint bemutatták. Az egy dolog, hogy a sok golyhó amerikai kritikus és néző kegyetlenül lehúzta a filmet, de a filmet itthon premier előtt megtekintő ítészek és bloggerek hada is epével teli kritikákat hányt és Roland Emmerich fejét követelte. Valóban ennyire elszúrta volna az ősemberes filmet a német rendező?

Szerintünk nem, de egyelőre várat még magára az első igazán jó, kommersz, nagyobb költségvetésű idei mozifilm (ugye a kisiskolás szintre belőtt Hipervándor felejtős volt). Tavaly ilyenkor már vászonra került a 300, melyet kampányában és szakadékos plakátjában is megpróbált utánozni az I.e. 10 000, pedig csak az ókori környezet hasonlít a két filmben meg a számítógépes grafika erőteljes jelenléte, de egyébként két teljesen különböző alkotásról van szó. (Az I.e. 10 000 partvizén az Apocalyptót is be lehet eveztetni egyébként.)

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Az I.e. 10000 történetéről vétek lenne bármit is elárulni, hiszen a felfedezés örömét nem akarjuk senkitől sem elvenni (ilyen szempontból még a plakát is spoileres, hiszen ellövik rajta az egyik filmközepi poént...), de van egy olyan érzésem, hogy senki nem a történet miatt akarja megnézni Emmerich legújabb speciális effektekkel teli filmjét, hanem azért, hogy rágóztassa rajta a szemét. (Persze azt elárulhatjuk, hogy a Yagahl törzs sámánasszonya által hősnek jövendölt D'Leh utazásáról szól a film, aki szíve választottját akarja megmenteni, valamint a Kékszemű gyerek legendájáról, akit elrabolnak a Négylábú Démonok.)

Az I.e. 10000 imígyen hát egy tízezer évvel ezelőtti road movie lett, mely egy számítógépes játék mintájára épül fel: némi nyomkövetés, feladatmegoldás, tök felesleges átvezető szövegek, majd a pálya végi főellenség - ez utóbbiakra van persze a film kihegyezve. Akárcsak a 300-ban, itt is egyre erősebbnek tűnő lények törnek rá hősünkre (nem egyre nagyobbak, hiszen a mamutos kezdést nem igazán lehet überelni), míg azokat mind legyőzve eljut egy olyan felfedezésig, amit látva nem hisz a szemének és rádöbben, hogy más nem, csak az ő kis törzsük éldegél a bolygón.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Annak ellenére, hogy effektekre hegyezték ki a filmet és jó pár helyen szenzációsan meg is oldották ezeket, néhol bizony kilóg a lóláb, előjön a klasszikus Jumanji-effekt és még mindig nem tökéletes az emberek lemodellezése. A programozók mellett így természetesen háttérbe szorulnak a színészek, akik hozzák az ismeretlenektől elvárt tipikus középszert. Bár Camilla Bell már az Ismeretlen hívásban is szép volt (itt keveset szerepel sajnos) és a gonosz (Affif Ben Badra), szokás szerint jóval karizmatikusabb, mint maga a főhős. A film is inkább emberek közti konfliktusra összpontosít, mint sem az ember kontra állat összecsapásokra, így aki az utóbbira számít, annak irány a YouTube, azt a pár percet ott is megnézheti - ingyen.

Az I.e. 10 000 ott bicsaklik meg, hogy bár valami hihetetlen nagyívű, örök mondanivaló magában hordozó eposz kíván lenni, afféle prehisztorikus Rettenthetetlen, annak azonban sajnos roppantmód felületes, kapkodó és... semmitmondó. Érezhető, hogy a jobb fogyaszthatóság érdekében szanaszét vágták, hogy legyen egy normális tempója (még így sem lett), de egyes párbeszédek még így is hihetetlen blődnek és feleslegesnek hatnak. Egyszerűen nem tudnak értelmeset elmondatni a forgatókönyvírók "elődeinkkel".

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Az I.e. 10000 nem egy nagy eresztés, tipikusan kihagyható film, de szerencsére közel sem kell a mások által megjövendölt világvége hangulattól tartani. A "botrányos"-skatulya helyett, mi inkább a közepesnél gyengébbe gyömöszölnénk bele, de azt előre jeleznénk, hogy akinek az agyvize hajlamos felfortyanásra a történelmi hűségnek való nem megfelelés okán, az messze, nagyon messze kerülje el a filmet.

A másik megoldás tudatosítani magunkban azt, hogy az I.e. 10 000 nem történelmi, és nem is dokumentum-, hanem egy fantáziafilm, egy mese (ld. még a témában a 300), mely egy másik civilizációról, eltérő emberekről, más lényekről szól. (És igen, a használt angol nyelv is a film könnyebb megértését segíti, nyilván senki nem gondolja, hogy eleink azt beszélték.)

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk
ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz
I.e. 10000 (10,000 B.C.)
(feliratos amerikai-új-zélandi kalandfilm, 109 perc)

rendező: Roland Emmerich
forgatókönyvíró: Roland Emmerich, Harald Kloser
zeneszerző: Harald Kloser
operatőr: Ueli Steiger
producer: Roland Emmerich, Mark Gordon, Michael Wimer

szereplők:
Steven Strait (D'Leh)
Nathanael Baring (Baku)
Camilla Belle (Evolet)
Cliff Curtis (Tic-Tic)
Joel Fry (Lu'kibu)
Omar Sharif (Narrátor)

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Atisz2008. 03. 28.. 11:17||#49
Ilyen üres és semmitmondó filmet is ritkán látni. A digitális verzió tényleg szépen festett, de nem sokat javított az összképen.
Akiknek tetszett a 300 azoknak valószínûleg ez is tetszeni fog. Kíváncsian várom hogy ezzel a technikával mikor fognak végre valami jót is csinálni.
© Magnificat2008. 03. 20.. 11:55||#48
sz.a.r. film 10/3.5
© cateran2008. 03. 19.. 17:24||#47
Szerintem csak az ilyen "amerikai hipermegagiga hõs vagyok" képregényekre gondolt😊 (a mangának "kissé" nagyobb múltja van,mint amekkora az amcsi agymosó képregényeknek valaha is lesz)
Az én személyes "problémám" pl. Spideman,Superman és tsai sztorikkal,az hogy túl lightos...az ilyesfajta "nem bántjuk a csúnya bácsit,mert õ is csak ember" nem fekszik nekem....
© Hedgehunter2008. 03. 19.. 14:59||#46
Mint pl nekem... Hulk 2, Ironman, meg ilyenek forever.....
(amugy a 10000 B.C egyszer nezheto szerintem nem torteneszeknek meg hasonlo, amugy meg mintha lattam vonlna az egyik csavonak a fogtomeset....)
© Cat2008. 03. 19.. 13:31||#45
Azért vannak kivételek, például az X-Men 1-2 nagyon is élvezhetõ.
© zsellerm2008. 03. 19.. 13:16||#44
Aha, te már csak tudod. Most tényleg komolyan gondolod, hogy a képregény mint kifejezési forma, függetlenül attól hogy milyen mûfajban elõadott történetet mesél el, egyértelmûen meghatározza a tartalmat, és egyúttal kijelöli a médium célközönségét is? Akkor tehát az egész japán társadalom - ahol a nyomtatásba kerülõ kiadványok 60%-a grafikus novella formanyelvével elõadott történet - vagy erõsen befolyásolható gyerek, vagy nem éppen magas IQ-jú felnõtt? Szerintem akár kívülrõl, akár belülrõl nézzük, fogalmad sincs arról hogy mirõl beszélsz.
© willcox2008. 03. 18.. 18:02||#43
Ezek bizony számomra akkor is nevetségesek. Néphülyítõ marhaság mindegyik, akár belülrõl, akár kívülrõl nézed, én már csak tudom. Persze tegyük azt is hozzá, hogy a képregények kiknek készültek. A még erõsen befolyásolható gyerekeknek és a nem éppen magas IQ-jú felnõtteknek. Az ezekbõl készült filmek meg csak rókabõrök.
© winnie2008. 03. 18.. 17:59||#42
egyszerûen hazai kultúrális deficitrõl van szó, a magyar tömeg valóban így gondolkodik, nevetségesnek hiszi õket - és ebben nincs is semmi rossz. e téren amerika elõrébb tart. (a befogadásuk más gondolkodást kíván, szerencsére itthon termelõdik már ki egy újabb értõ réteg.)
© LeorekZek2008. 03. 18.. 17:28||#41
De még azt is tegyük hozzá, hogy ezek a hõsemberek nem maiak.Szóval keletkezésük egy olyan korszakra tehetõ, amiben a fiatalság szomjazta az hõsies karakterket és bátorságot.
Superman elsõ megjelenés:1938
Batman elsõ megjelenés:1939
Amerika Kapitány elsõ megjelenés:1941
stb.
hmmm...30-40-es évek gondolom ehhez nem kell komolyabb komment, de azért érdekes lehetett látni, ahogy Amerikai Kapitány az elsõ számban (1941 március) lepofozza Adolf Hitlert, és akkor még az Egyesült Államok még nem lépett be a háborúba.

Egy ideig csökkent az érdeklõdés irántuk, de a hidegháború egyik idõszakában újra fellendültek a régiek is és újak tûntek fel.

Fantasztikus Négyes elsõ megjelenés:1961
Pókember elsõ megjelenés:1962
stb.
Ezek a szuperhõsök szóval kulturális jelenségek, és valószínûleg a belõlük készült filmek is hasonlítani fognak a képregény elödeikre, de semmiképp sem szánalmasak, mert egy nem épp mai, de nem is olyan régi kultúra termékei.Bár még mindig népszerûek.
És hogy amerikai szuperhõs van egy amerikai képregényben, aminek a elsõdleges célközönsége az amerikai fiatalság, akkor valószínüleg azt a célt szolgálja, hogy õk könnyebben azonosulni tudjanak velük+valószínûleg elsõnek nem gondolták, hogy az államokon kívül is ilyen népszerû lesz némely körben..szóval érted mire gondolok😊

De egyikünk sem egyforma, neked akkor nem jön be, van ilyen.Pl.:én a régi Kandi Lapok miatt kedveltem meg õket. 😛
Sorry az off-ért, de erre reagálni kellett, mert nem értek egyet azzal, hogy nevetségesek, csak régi szemmel kell nézni és meg kell nézni keletkezésük körülményeit + okát.
© ffxi2008. 03. 18.. 16:41||#40
Ez a Camilla Belle is milyen szép.... 😛