SG.hu·
Lesújt a bérgyilkos: Hitman
Vin Diesel új filmje, az év leginkább várt számítógépes játék adaptációjának hazai premierje ezúttal egybeesik az amerikaival.
Még mielõtt valaki fújolni kezdene, természetesen nem Vin Diesel játssza a 47-es ügynököt, mint ahogy azt eleinte tervezték, hanem Timothy Olyphant, de Diesel ott maradt a produkció mellett bábáskodni, bár valószínûleg csak a film elõkészítésében játszott nagyobb szerepet. Emiatt, hogy legyen is nagyobb név a produkcióban, a stúdió Luc Bessont kérte fel, hogy adja már nevét a Hitmanhez, ha már úgyis minden útszéli filmhez hozzácsapják, hogy "Producer: Luc Besson".
Magát a címet, illetve a fõszereplõt a hardcore játékosoknak nem hiszem, hogy be kellene mutatni, hiszen a kopasz, tarkóján vonalkódot viselõ bérgyilkos kalandjai idehaza is sokak kedvencévé váltak. A nagy kérdés, hogy a játékosok mellett mennyire kap rá a témára a mainstream moziba járó közönség, mennyire lesznek kíváncsiak egy játékalapú akciófilmre - hiszen a folytatás lehetõsége a játékot nem ismerõk véleményén fog elsõsorban eldõlni.
A Hitman - A bérgyilkos akkor kezdte meg útját a játékkonzoloktól a filmvászonig, amikor Charles Gordon és Adrian Askarieh producerek - Daniel Alter co-producerrel együtt - a Twentieth Century Foxhoz vitték a megfilmesítési jogokat. A EuropaCorp, akinek partnerei között ott van Luc Besson is (Leon, a profi, Nikita), valamint Pierre-Ange Le Pogam, késõbb csatlakozott a projekthez. Akkoriban a EuropaCorp. a fiatal francia filmrendezõ, Xavier Gens Frontier(s) címû filmjének utóprodukcióján dolgozott. Bessonra és Le Pogamra olyan mély benyomást tett Gens elsõ filmje, hogy javasolták a Fox vezetõinek, hogy nézzék meg a film néhány jelenetét. "A vetítés végén - emlékszik vissza Le Pogam - a Fox vezetõi azt mondták: "Kész, el van intézve. Õ a rendezõ."
A film mellett Gens másik szenvedélye a játék, érthetõ hát, hogy nagyon megörült, amikor felkérték, rendezzen meg egy olyan filmet, amely egyik kedvenc játékán, az Eidos Hitman címû játékán alapszik. Gens hû akart maradni a játék egyedi stílusához és szelleméhez, ugyanakkor el akarta kerülni a videójátékokból készült filmadaptációk csapdáit is. "Azt akartuk, hogy a Hitman - A bérgyilkos eredeti és izgalmas történetet meséljen el - mondja Gens -, és ne csak a játék legyen megfilmesítve. Az volt a célunk, hogy valami valódit csináljunk egy képzeletbeli univerzumból, miközben megõrizzük a közkedvelt játék képi világát is." Emellett a rendezõ kiemelte, hogy egy igazi, érzelemdús akiófilm elkészítésére törekedett a forgatáskor, nem pedig egy agy nélküli lövöldözésre.
Gens és a forgatókönyvíró, Skip Woods sok mindent megõriztek a játék mitológiájából és ikonográfiájából, beleértve a 47-es gondosan kidolgozott fegyverzetét, öltözködését és grafikus védjegyét is. A forgatókönyv teljesen más megközelítésbõl nyúl a témához, mint a játék, de megõrizte annak valamennyi alapelemét. Megmaradt a fõhõs külseje: fekete öltöny, fehér ing, piros nyakkendõ, kopasz fej, számsor a tarkón, akárcsak lélektani kettõssége és titokzatossága is.
Ugyan a filmben és a játékban is fõszereplõ 47-es ügynök eredetére kellõ balladai homállyal felturbózva, de fény derül az elsõ pár percben, de utána bekapcsolódhatunk a jelenébe, ahol is a genetikailag felturbózott elit bérgyilkos Nigerben és Oroszországban kap végrehajtandó feladatokat. Ezek közben az az érzése támad, mintha tõrbe akarnák csalni és úgy dönt, hogy a tettek mezejére lép. Az akciójelenetek mellett a filmben a 47-es ügynök fanyar humora is szerepet kap, sõt a romantikus énjét is megcsillantja némileg.
A Hitman-filmmel kapcsolatos egyetlen félelmünk a meglehetõsen névtelen alkotógárda lehet, hiszen hiába szerepelt Olyphant a kultikus Deadwood címû westernsorozatban, hiába láthatunk ismert arcokat olyan menõnek számító sorozatokból, mint a Prison Break (T-Bag - Robert Knepper) vagy a Lost (Desmond - Henry Ian Cusick), mégsem egy Vin Diesel-film lett. Látva a sajtóvetítésen a végeredményt (a filmrõl szóló kritikánkat a premierre idõzítjük), bizony meg is látszik, hogy nem olyan nagyköltségvetésû, nagyszabású hollywoodi produkciót kreáltak, mint amilyet az Eidos-játék megérdemelt volna.
(Az aggódóknak üzenjük, hogy a filmbõl nem lett Die Hard 4., ugyanis akad benne patakvér, káromkodás és obligát meztelenség is, így nem egy szoftos 47-esre kell várnunk.)
Még mielõtt valaki fújolni kezdene, természetesen nem Vin Diesel játssza a 47-es ügynököt, mint ahogy azt eleinte tervezték, hanem Timothy Olyphant, de Diesel ott maradt a produkció mellett bábáskodni, bár valószínûleg csak a film elõkészítésében játszott nagyobb szerepet. Emiatt, hogy legyen is nagyobb név a produkcióban, a stúdió Luc Bessont kérte fel, hogy adja már nevét a Hitmanhez, ha már úgyis minden útszéli filmhez hozzácsapják, hogy "Producer: Luc Besson".
Magát a címet, illetve a fõszereplõt a hardcore játékosoknak nem hiszem, hogy be kellene mutatni, hiszen a kopasz, tarkóján vonalkódot viselõ bérgyilkos kalandjai idehaza is sokak kedvencévé váltak. A nagy kérdés, hogy a játékosok mellett mennyire kap rá a témára a mainstream moziba járó közönség, mennyire lesznek kíváncsiak egy játékalapú akciófilmre - hiszen a folytatás lehetõsége a játékot nem ismerõk véleményén fog elsõsorban eldõlni.
A Hitman - A bérgyilkos akkor kezdte meg útját a játékkonzoloktól a filmvászonig, amikor Charles Gordon és Adrian Askarieh producerek - Daniel Alter co-producerrel együtt - a Twentieth Century Foxhoz vitték a megfilmesítési jogokat. A EuropaCorp, akinek partnerei között ott van Luc Besson is (Leon, a profi, Nikita), valamint Pierre-Ange Le Pogam, késõbb csatlakozott a projekthez. Akkoriban a EuropaCorp. a fiatal francia filmrendezõ, Xavier Gens Frontier(s) címû filmjének utóprodukcióján dolgozott. Bessonra és Le Pogamra olyan mély benyomást tett Gens elsõ filmje, hogy javasolták a Fox vezetõinek, hogy nézzék meg a film néhány jelenetét. "A vetítés végén - emlékszik vissza Le Pogam - a Fox vezetõi azt mondták: "Kész, el van intézve. Õ a rendezõ."
A film mellett Gens másik szenvedélye a játék, érthetõ hát, hogy nagyon megörült, amikor felkérték, rendezzen meg egy olyan filmet, amely egyik kedvenc játékán, az Eidos Hitman címû játékán alapszik. Gens hû akart maradni a játék egyedi stílusához és szelleméhez, ugyanakkor el akarta kerülni a videójátékokból készült filmadaptációk csapdáit is. "Azt akartuk, hogy a Hitman - A bérgyilkos eredeti és izgalmas történetet meséljen el - mondja Gens -, és ne csak a játék legyen megfilmesítve. Az volt a célunk, hogy valami valódit csináljunk egy képzeletbeli univerzumból, miközben megõrizzük a közkedvelt játék képi világát is." Emellett a rendezõ kiemelte, hogy egy igazi, érzelemdús akiófilm elkészítésére törekedett a forgatáskor, nem pedig egy agy nélküli lövöldözésre.
Gens és a forgatókönyvíró, Skip Woods sok mindent megõriztek a játék mitológiájából és ikonográfiájából, beleértve a 47-es gondosan kidolgozott fegyverzetét, öltözködését és grafikus védjegyét is. A forgatókönyv teljesen más megközelítésbõl nyúl a témához, mint a játék, de megõrizte annak valamennyi alapelemét. Megmaradt a fõhõs külseje: fekete öltöny, fehér ing, piros nyakkendõ, kopasz fej, számsor a tarkón, akárcsak lélektani kettõssége és titokzatossága is.
Ugyan a filmben és a játékban is fõszereplõ 47-es ügynök eredetére kellõ balladai homállyal felturbózva, de fény derül az elsõ pár percben, de utána bekapcsolódhatunk a jelenébe, ahol is a genetikailag felturbózott elit bérgyilkos Nigerben és Oroszországban kap végrehajtandó feladatokat. Ezek közben az az érzése támad, mintha tõrbe akarnák csalni és úgy dönt, hogy a tettek mezejére lép. Az akciójelenetek mellett a filmben a 47-es ügynök fanyar humora is szerepet kap, sõt a romantikus énjét is megcsillantja némileg.
A Hitman-filmmel kapcsolatos egyetlen félelmünk a meglehetõsen névtelen alkotógárda lehet, hiszen hiába szerepelt Olyphant a kultikus Deadwood címû westernsorozatban, hiába láthatunk ismert arcokat olyan menõnek számító sorozatokból, mint a Prison Break (T-Bag - Robert Knepper) vagy a Lost (Desmond - Henry Ian Cusick), mégsem egy Vin Diesel-film lett. Látva a sajtóvetítésen a végeredményt (a filmrõl szóló kritikánkat a premierre idõzítjük), bizony meg is látszik, hogy nem olyan nagyköltségvetésû, nagyszabású hollywoodi produkciót kreáltak, mint amilyet az Eidos-játék megérdemelt volna.
(Az aggódóknak üzenjük, hogy a filmbõl nem lett Die Hard 4., ugyanis akad benne patakvér, káromkodás és obligát meztelenség is, így nem egy szoftos 47-esre kell várnunk.)