Napi Online
Újabb kísérlet a médiatörvény módosítására
Ismét nekifutott a kormány az 1996-ban kétharmados támogatottsággal megszületett médiatörvény módosításának.
Ennek részeként hatályon kívül helyeznék azt a bekezdést, amely korlátozza a kábeltelevíziós társaságok terjeszkedését, így azok legfeljebb az ország egyharmadán nyújthatnak szolgáltatásokat. Márpedig az unió versenyirányelve szerint a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy minden vállalkozás jogosult legyen elektronikus és hírközlési szolgáltatások nyújtására, illetve ilyen hálózatok létesítésére, bővítésére és szolgáltatására.
Az uniós irányelvvel ellentétes gyakorlat szerint az Európai Bizottság még 2005 októberében jelezte: kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magyar kormány akkor válaszul kijelentette, hogy benyújtotta a jogszabály-módosítást az Országgyűlésnek, de a tervezet nem kapta meg a képviselők kétharmados támogatását. Tekintettel arra, hogy a bizottság által kifogásolt helyzet jelenleg is fennáll, az eljárás megindítása esetén a bíróság megalapozottan állapíthatná meg a kötelezettségszegést. Az eljárás megszüntetésének tehát egyedüli lehetősége, ha az Országgyűlés elfogadja a médiatörvény módosítását - áll a jogszabálytervezet indoklásában.
A kormány már áldását is adta a módosításra, és az ötpárti egyeztetést is kezdeményező Sarkady Ildikó, a miniszterelnök médiapolitikai főtanácsadója szerint van készség a megállapodásra. Azt azonban egyelőre nehéz megmondani, hogy mikorra sikerül módosítani a jogszabályt, ráadásul mindezt úgy szeretné végrehajtani a kormányzat, hogy az egy egységes médiaszabályozás keretén belül történjen meg. Az említett médiatörvény mellett ugyanis a kormány célja a digitális átállás törvényi szabályozásának mielőbbi elkészítése, illetve a nemzeti audiovizuális stratégia kidolgozása, amelynek kapcsán nem egy, hanem legalább négy-öt törvényben kell gondolkodni - fogalmazott Sarkady Ildikó.
Az egységes szemléletet jelzi, hogy tavaly nyártól a kulturális tárcától a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) került a médiára vonatkozó szabályozás - ott már csak a filmekkel kapcsolatos teendők maradtak -, a gazdasági tárcától pedig a digitális átállásról szóló jogszabály előkészítése került a MeH-hez. Sarkady Ildikó kiemelte: azzal, hogy a médiatörvény módosításához kétharmados támogatottság kell, a magyar jogalkotás bebetonozta magát, olyannyira, hogy még a technikai változások követésére sincs lehetőség.
Ily módon valójában semmi sem történt a jogszabállyal az elmúlt tíz évben, miközben az ilyen gazdasági jellegű jogszabályokat kétévente felül kellene vizsgálni. A törvényt egyébként a kábeltelevíziós szolgáltatások vételkörzetéről szóló rendelkezés miatt 2004 óta már háromszor próbálta megváltoztatni a kormányzat, amihez viszont sohasem sikerült megszereznie az ellenzéki pártok támogatását.
Ennek részeként hatályon kívül helyeznék azt a bekezdést, amely korlátozza a kábeltelevíziós társaságok terjeszkedését, így azok legfeljebb az ország egyharmadán nyújthatnak szolgáltatásokat. Márpedig az unió versenyirányelve szerint a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy minden vállalkozás jogosult legyen elektronikus és hírközlési szolgáltatások nyújtására, illetve ilyen hálózatok létesítésére, bővítésére és szolgáltatására.
Az uniós irányelvvel ellentétes gyakorlat szerint az Európai Bizottság még 2005 októberében jelezte: kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magyar kormány akkor válaszul kijelentette, hogy benyújtotta a jogszabály-módosítást az Országgyűlésnek, de a tervezet nem kapta meg a képviselők kétharmados támogatását. Tekintettel arra, hogy a bizottság által kifogásolt helyzet jelenleg is fennáll, az eljárás megindítása esetén a bíróság megalapozottan állapíthatná meg a kötelezettségszegést. Az eljárás megszüntetésének tehát egyedüli lehetősége, ha az Országgyűlés elfogadja a médiatörvény módosítását - áll a jogszabálytervezet indoklásában.
A kormány már áldását is adta a módosításra, és az ötpárti egyeztetést is kezdeményező Sarkady Ildikó, a miniszterelnök médiapolitikai főtanácsadója szerint van készség a megállapodásra. Azt azonban egyelőre nehéz megmondani, hogy mikorra sikerül módosítani a jogszabályt, ráadásul mindezt úgy szeretné végrehajtani a kormányzat, hogy az egy egységes médiaszabályozás keretén belül történjen meg. Az említett médiatörvény mellett ugyanis a kormány célja a digitális átállás törvényi szabályozásának mielőbbi elkészítése, illetve a nemzeti audiovizuális stratégia kidolgozása, amelynek kapcsán nem egy, hanem legalább négy-öt törvényben kell gondolkodni - fogalmazott Sarkady Ildikó.
Az egységes szemléletet jelzi, hogy tavaly nyártól a kulturális tárcától a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) került a médiára vonatkozó szabályozás - ott már csak a filmekkel kapcsolatos teendők maradtak -, a gazdasági tárcától pedig a digitális átállásról szóló jogszabály előkészítése került a MeH-hez. Sarkady Ildikó kiemelte: azzal, hogy a médiatörvény módosításához kétharmados támogatottság kell, a magyar jogalkotás bebetonozta magát, olyannyira, hogy még a technikai változások követésére sincs lehetőség.
Ily módon valójában semmi sem történt a jogszabállyal az elmúlt tíz évben, miközben az ilyen gazdasági jellegű jogszabályokat kétévente felül kellene vizsgálni. A törvényt egyébként a kábeltelevíziós szolgáltatások vételkörzetéről szóló rendelkezés miatt 2004 óta már háromszor próbálta megváltoztatni a kormányzat, amihez viszont sohasem sikerült megszereznie az ellenzéki pártok támogatását.