SG.hu·
Az USA-ban is elrajtol a Farkasok völgye: Irak
November végén kerül az Egyesült Államokban korlátozott számú filmszínházban bemutatásra a nyíltan Amerika-kritikus "Farkasok völgye: Irak" (Kurtlar Vadisi: Irak) című török akciófilm.
A film már az öreg kontinensen is nagy hullámokat vert, nem enyhítve a konfliktust az Európai Unió kapuján kívül várakoztatott Törökország és Európa nyugati része között. A török társadalom Európához, illetve az európai értékrendhez fűződő kapcsolatának ellentmondásait az utóbbi időben kulturális alkotásai is folyamatosan tükrözik, melyek fogadtatása értelemszerűen igen megosztott.
Az örmény-holokausztként emlegetett, múlt század eleji népirtásnak emléket állító Orhan Pamuk regény a török nacionalisták körében botrányt okozott, míg Európa idén irodalmi Nobel-díjjal jutalmazta. Ezzel éppen ellentétes reakciókat váltott ki a két oldalon, a december elején már hazánkban is látható "Farkasok völgye: Irak" című film. A film megesett sérelmet – a 2003 nyarán "zsákos-eset"-ként elhíresült furcsa közjátékot dolgozza fel, melyben az egyik legnépszerűbb török filmhős, Polat Aldemar, hollywoodi sémáknak megfelelően, egyetlen pisztollyal köszörüli ki a török hadsereg becsületén esett csorbát. Az ellenfél ezúttal éppen Amerika.
A film Törökországban több mint négymillió nézőt vonzott a mozikba, és prominens politikusok nyilatkoztak róla elragadtatva, ám a határon kívül heves vitákat keltett. Németországban Stoiber, bajor kancellár egyenest be akarta tiltatni a nyugatellenes "gyűlöletfilmet", a politikusok többsége azonban ezt a szólásszabadság megnyirbálásának tartotta volna, különösen a karikatúrabotrány után.
A "Farkasok völgye: Irak" mindezek ellenére, vagy mindezekért tarol: csak Németországban kétszázezren nézték meg az első tíz napban. A világ szeme most Amerikán. Gúnyos nyelvek szerint, ha az Akadémiának lenne humorérzéke, Törökország egész biztosan a külföldi Oscar-indulók sorában is képviseltetné magát.
A film már az öreg kontinensen is nagy hullámokat vert, nem enyhítve a konfliktust az Európai Unió kapuján kívül várakoztatott Törökország és Európa nyugati része között. A török társadalom Európához, illetve az európai értékrendhez fűződő kapcsolatának ellentmondásait az utóbbi időben kulturális alkotásai is folyamatosan tükrözik, melyek fogadtatása értelemszerűen igen megosztott.
Az örmény-holokausztként emlegetett, múlt század eleji népirtásnak emléket állító Orhan Pamuk regény a török nacionalisták körében botrányt okozott, míg Európa idén irodalmi Nobel-díjjal jutalmazta. Ezzel éppen ellentétes reakciókat váltott ki a két oldalon, a december elején már hazánkban is látható "Farkasok völgye: Irak" című film. A film megesett sérelmet – a 2003 nyarán "zsákos-eset"-ként elhíresült furcsa közjátékot dolgozza fel, melyben az egyik legnépszerűbb török filmhős, Polat Aldemar, hollywoodi sémáknak megfelelően, egyetlen pisztollyal köszörüli ki a török hadsereg becsületén esett csorbát. Az ellenfél ezúttal éppen Amerika. A film Törökországban több mint négymillió nézőt vonzott a mozikba, és prominens politikusok nyilatkoztak róla elragadtatva, ám a határon kívül heves vitákat keltett. Németországban Stoiber, bajor kancellár egyenest be akarta tiltatni a nyugatellenes "gyűlöletfilmet", a politikusok többsége azonban ezt a szólásszabadság megnyirbálásának tartotta volna, különösen a karikatúrabotrány után.
A "Farkasok völgye: Irak" mindezek ellenére, vagy mindezekért tarol: csak Németországban kétszázezren nézték meg az első tíz napban. A világ szeme most Amerikán. Gúnyos nyelvek szerint, ha az Akadémiának lenne humorérzéke, Törökország egész biztosan a külföldi Oscar-indulók sorában is képviseltetné magát.