SG.hu·
Törölközõ? Az mindig jól jöhet! - Douglas Adamsre emlékezünk
2001. május 11-én hunyt el a XX. század talán egyik leghíresebb, legkultabb angol írója, Douglas Adams. A Galaxis útikalauz stopposoknak c. sci-fi komédia által elhíresült író ugyan nem túl sok könyvet tudhatott magáénak, viszont azok mindegyike bestseller. Ez talán egyben meg is magyarázza komédiaírói sikerét.
Mûvei közül egyértelmûen legismertebb a rádiójátékként 1978-ban, majd könyv alakban 1984-ben debütált Galaxis útikalauz stopposoknak címû regény. Azon túl, hogy a galaxis trilógia alapjává vált, az 1981-es tévéjáték, majd a tavaly megjelent mozifilm is ezt a nevet viseli, így érthetõ, hogy a legtöbb ember ezzel azonosítja Douglas Adamset. Ugyan az író perverziója volt, hogy többször újraírta a regényt és mindig másképp variálta az eseményeket, de az alapszál azonos: Arthur Dent egyébként igen unalmas kis életében több komoly fordulat következik be.
Egyrészt a házát le akarják rombolni, mivel egy autóutat tervez oda a hatóság, másrészt egyik legjobb barátjáról Ford Prefect-rõl kiderül, hogy ûrlény a Betelgeuse bolygóról. Származása mellett ráadásul közli Arthurral, hogy a Föld pár percen belül elpusztul, mert a Vogonok ûrsztrádát építenek és ahogy a fõhõs háza útban van a briteknek, úgy a bolygó is rossz helyen van a Vogonoknak. A történet további kissé beteges szereplõi közé tartozik Zaphod Beeblebrox, a galaxis volt elnöke, Marvin, a paranoid android és Trillian, aki ahelyett, hogy Arthurral ment volna egy randi után Madagaszkárra, Zaphoddal lépett le az ûrbe elõlépve a második túlélõvé a 6.5 milliárdból.
Az alapszituációnál egyszerûbb dolgokra ne is számítson a kedves olvasó, a rajongók talán éppen ezért is szeretik a trilógia szerzõjét. Apropó a trilógia további részei: Vendéglõ a világ végén (1980), Az Élet, a Világmindenség meg minden (1982), Viszlát, és kösz a halakat! (1984), Jobbára ártalmatlan (1992). A trilógia öt részes, ami annyira nem is meglepõ Adams többi találmánya mellett. Mi is a 42? Mi a receptje a Pángalaktikus gégepukkasztónak? Lehet-e szeretni a Vogon költészetet? A Bábel-hal nem zavar, ha a fülemben van? Hova vinne most a monitor elõl a valószínûtlenségi meghajtó? Ezekre a kérdésekre mindenki választ, vagy éppen még több kérdést kaphat, ha végignyálazza a Galaxis-trilógiát.
Saját kis felmérésem fényt derített arra, hogy a legtöbben ugyan a tavalyi filmet megnézték, de a könyvet még sosem vették a kezükbe vagy elkezdték olvasni, de nem fejezték be. Sokan nem várnak sokat egy sci-fi regénytõl és sokan értelmetlen zagyvaságnak tartják a mûvet. Ennek ellenére a csütörtököt a rajongók Douglas Adams emlékének szentelték, és minden évben halálának évfordulója után pontosan két héttel, azaz május 25-én a Törölközõnapon emlékeznek rá. Ilyenkor a fanatikusok egész nap egy törölközõvel a vállukon/kezükben járnak kelnek, ezzel is kifejezve a gyászt, a tiszteletet az író iránt. Hazánkban ugyan még nincs nagy hype körülötte, de kisebb közösségekben országszerte rendeztek kisebb összejöveteleket. És hogy miért is fontos a törölközõ?
"Törölközõ: A lehetõ leghasznosabb dolog, amit csak magával vihet a csillagközi stoppos. Egyrészt komoly gyakorlati értéke van: beletakarózhatunk, hogy meleghez jussunk míg átugrándozunk a Jaglan-Béta hideg holdjain; heverhetünk rajta, míg a Santagrinus-V ragyogó, márványhomokos tengerpartjain szívjuk a sûrû tengeri levegõt; felvitorlázhatjuk vele minitutajunkat, míg lefelé sodródunk a lassú, lomha Moth folyón; takarózhatunk vele, miközben Kakrafoon sivatagainak vörös csillagai ragyognak ránk; megnedvesíthetjük és fegyverként használhatjuk kézitusában; fejünkre tekerhetjük, hogy távol tartsuk a mérges gõzöket, vagy hogy elkerüljük a Traal bolygó Mohó Poloskapattintó Fenevadjának pillantását (észvesztõen ostoba állat, azt hiszi, ha õ nem lát téged, te se látod õt - annyi esze van mint egy cipõtalpnak, de nagyon-nagyon mohó); veszély esetén vészjelzéseket adhatunk vele, és természetesen beletörölközhetünk, ha még elég tiszta hozzá.
Másrészt, és ez a fontosabb, a törölközõnek roppant pszichológiai jelentõsége van. Miért, miért nem, ha a strag (strag: nem stoppos) észreveszi, hogy a stopposnak van törölközõje, azonnal föltételezi, hogy fogkeféje, arctörlõje, szappana, doboz kétszersültje, kulacsa, iránytûje, kötélgombolyagja, szúnyogriasztója, esõkabátja, ûrruhája stb. is van. Sõt a strag boldogan odakölcsönzi a stopposnak a felsoroltak vagy egy tucat egyéb tétel bármelyikét, melyet a stoppos véletlenül "elvesztett". A strag úgy gondolkodik, hogy aki széltében-hosszában bejárja stoppolva a galaxist, nomádul és csövezve él, hihetetlen nehézségekkel néz farkasszemet, és gyõz, és még azt is tudja, hogy hol a törölközõje - az igazán olyan valaki, akit komolyan kell venni. Innen ered a kifejezés, mely a stoppos szlengbe is átkerült már: Hej, helltél már azzal a klufi Ford Prefecttel? Az aztán a sahár, mindig tudja, hol a törölközõje! (Hellni: megismerkedni, beszélgetni, találkozni, lefeküdni valakivel; klufi: nagyszerû, belevaló fickó; sahár: igazán nagyszerû, belevaló fickó.)"
Mûvei közül egyértelmûen legismertebb a rádiójátékként 1978-ban, majd könyv alakban 1984-ben debütált Galaxis útikalauz stopposoknak címû regény. Azon túl, hogy a galaxis trilógia alapjává vált, az 1981-es tévéjáték, majd a tavaly megjelent mozifilm is ezt a nevet viseli, így érthetõ, hogy a legtöbb ember ezzel azonosítja Douglas Adamset. Ugyan az író perverziója volt, hogy többször újraírta a regényt és mindig másképp variálta az eseményeket, de az alapszál azonos: Arthur Dent egyébként igen unalmas kis életében több komoly fordulat következik be.
Egyrészt a házát le akarják rombolni, mivel egy autóutat tervez oda a hatóság, másrészt egyik legjobb barátjáról Ford Prefect-rõl kiderül, hogy ûrlény a Betelgeuse bolygóról. Származása mellett ráadásul közli Arthurral, hogy a Föld pár percen belül elpusztul, mert a Vogonok ûrsztrádát építenek és ahogy a fõhõs háza útban van a briteknek, úgy a bolygó is rossz helyen van a Vogonoknak. A történet további kissé beteges szereplõi közé tartozik Zaphod Beeblebrox, a galaxis volt elnöke, Marvin, a paranoid android és Trillian, aki ahelyett, hogy Arthurral ment volna egy randi után Madagaszkárra, Zaphoddal lépett le az ûrbe elõlépve a második túlélõvé a 6.5 milliárdból.
Az alapszituációnál egyszerûbb dolgokra ne is számítson a kedves olvasó, a rajongók talán éppen ezért is szeretik a trilógia szerzõjét. Apropó a trilógia további részei: Vendéglõ a világ végén (1980), Az Élet, a Világmindenség meg minden (1982), Viszlát, és kösz a halakat! (1984), Jobbára ártalmatlan (1992). A trilógia öt részes, ami annyira nem is meglepõ Adams többi találmánya mellett. Mi is a 42? Mi a receptje a Pángalaktikus gégepukkasztónak? Lehet-e szeretni a Vogon költészetet? A Bábel-hal nem zavar, ha a fülemben van? Hova vinne most a monitor elõl a valószínûtlenségi meghajtó? Ezekre a kérdésekre mindenki választ, vagy éppen még több kérdést kaphat, ha végignyálazza a Galaxis-trilógiát.
Saját kis felmérésem fényt derített arra, hogy a legtöbben ugyan a tavalyi filmet megnézték, de a könyvet még sosem vették a kezükbe vagy elkezdték olvasni, de nem fejezték be. Sokan nem várnak sokat egy sci-fi regénytõl és sokan értelmetlen zagyvaságnak tartják a mûvet. Ennek ellenére a csütörtököt a rajongók Douglas Adams emlékének szentelték, és minden évben halálának évfordulója után pontosan két héttel, azaz május 25-én a Törölközõnapon emlékeznek rá. Ilyenkor a fanatikusok egész nap egy törölközõvel a vállukon/kezükben járnak kelnek, ezzel is kifejezve a gyászt, a tiszteletet az író iránt. Hazánkban ugyan még nincs nagy hype körülötte, de kisebb közösségekben országszerte rendeztek kisebb összejöveteleket. És hogy miért is fontos a törölközõ?
"Törölközõ: A lehetõ leghasznosabb dolog, amit csak magával vihet a csillagközi stoppos. Egyrészt komoly gyakorlati értéke van: beletakarózhatunk, hogy meleghez jussunk míg átugrándozunk a Jaglan-Béta hideg holdjain; heverhetünk rajta, míg a Santagrinus-V ragyogó, márványhomokos tengerpartjain szívjuk a sûrû tengeri levegõt; felvitorlázhatjuk vele minitutajunkat, míg lefelé sodródunk a lassú, lomha Moth folyón; takarózhatunk vele, miközben Kakrafoon sivatagainak vörös csillagai ragyognak ránk; megnedvesíthetjük és fegyverként használhatjuk kézitusában; fejünkre tekerhetjük, hogy távol tartsuk a mérges gõzöket, vagy hogy elkerüljük a Traal bolygó Mohó Poloskapattintó Fenevadjának pillantását (észvesztõen ostoba állat, azt hiszi, ha õ nem lát téged, te se látod õt - annyi esze van mint egy cipõtalpnak, de nagyon-nagyon mohó); veszély esetén vészjelzéseket adhatunk vele, és természetesen beletörölközhetünk, ha még elég tiszta hozzá.
Másrészt, és ez a fontosabb, a törölközõnek roppant pszichológiai jelentõsége van. Miért, miért nem, ha a strag (strag: nem stoppos) észreveszi, hogy a stopposnak van törölközõje, azonnal föltételezi, hogy fogkeféje, arctörlõje, szappana, doboz kétszersültje, kulacsa, iránytûje, kötélgombolyagja, szúnyogriasztója, esõkabátja, ûrruhája stb. is van. Sõt a strag boldogan odakölcsönzi a stopposnak a felsoroltak vagy egy tucat egyéb tétel bármelyikét, melyet a stoppos véletlenül "elvesztett". A strag úgy gondolkodik, hogy aki széltében-hosszában bejárja stoppolva a galaxist, nomádul és csövezve él, hihetetlen nehézségekkel néz farkasszemet, és gyõz, és még azt is tudja, hogy hol a törölközõje - az igazán olyan valaki, akit komolyan kell venni. Innen ered a kifejezés, mely a stoppos szlengbe is átkerült már: Hej, helltél már azzal a klufi Ford Prefecttel? Az aztán a sahár, mindig tudja, hol a törölközõje! (Hellni: megismerkedni, beszélgetni, találkozni, lefeküdni valakivel; klufi: nagyszerû, belevaló fickó; sahár: igazán nagyszerû, belevaló fickó.)"