Szekeres Viktor
Twist Olivér - neopedofília klasszikus köntösben
Mi sül ki abból, ha egy sztárrendező a modernnél modernebb filmek közepette előrukkol egy klasszikus regény, jelen esetben Charles Dickens remekművének megfilmesítésével?
Ki tudja, hogy a saját gyermekkori élményeivel való párhuzam vagy a nagy stúdió felkérése mellé csapott csekken szereplő nullák száma gyakorolt nagyobb hatást következő filmjének kiválasztásakor a lengyel származású rendezőre, Roman Polanski-ra, aki miután a Zongoristával 2002-ben elnyerte a rendezői Oscart, nyilvánvalóan válogathatott a megfilmesítésre váró ötletek között. A direktor választása Charles Dickens örökérvényű ifjúsági regényére, a Twist Olivérre esett.
Jelen esetben tipikusan a fejsze nehéz fába vágása forog fenn, hiszen a Dickens-regényt már számtalanszor számtalan formában megfilmesítették. Készült belőle mozifilm, tévéfilm, sorozat, krimi és gyerekfilm is - ki tudja, talán egy lelkes kínai artfilmes rendező még operafilmet is forgatott a műből. Így a nagy kérdés máris ott terebélyesedett a derék rendező előtt, hogy vajon klasszikus adaptációt készítsen vagy modernizálja-e a történetet, vagy nyúljon más filmes eszközhöz és transzportálja a sztorit a misztikus sötétség birodalmába, mint tette azt Tim Burton A fej nélküli lovas meséjével.
Polanski szerencséjére - vagy szerencsétlenségére (ezt majd a néző eldönti) - a könyv klasszikus, hű adaptációja mellett döntött, hiszen legjobban így használhatta fel a Sony-tól a forgatásra kapott 60 millió dollárt (a film Amerikában még a 2 milliós dolláros bevételt sem érte el). Mivel néminemű pedofília vádjával a rendező ellen 1978 óta elfogatási parancs van érvényben az Egyesült Államokban, így a forgatási helyszín nyilvánvaló volt, hogy Európába kerül. A Zongoristával ellentétben ezúttal azonban nem szülőföldjén, hanem a szinte filmes Mekkának számító Prágában építették fel a korabeli angol városkák díszleteit derék közép-kelet-európai munkás kezek - minden dicséret a díszlettervezőké, hiszen nagyszerűen sikeredtek a kulisszák.
Történeti fronton a hiányosabb tudású és modernebb irányultságú olvasók számára annyit elegendő tudni, hogy a főszereplő egy Twist Olivér nevű árva, aki megalázó szolgasorból kitörve felkerekedik szerencsét próbálni, hogy eljusson London városába. Útja közben és végén rossz társaságba keveredik és tolvajnak szegődve próbálja mindennapi kenyerét az angol piacterek kofáinak asztaláról szájába csempészni. Persze mivel az árvafiú jószándékú megélhetési bűnöző, ezért úgy dönt, hogy kitör a csavargólétből, viszont annak csápjai polipként tekerednek a menekülő Olivér lábaira, visszahúzva őt a fertőbe.
A történet semmi meglepetést nem rejt. Igazából Dickens írta meg először, de azóta is sok író használta a Twist Olivért mankónak, ha nem nagyon jutott eszükbe semmi. A rendező elég ambivalensen állt neki a filmnek, hiszen egyrészről picit sötétített az angol középkor atmoszféráján (de közel sem ment el az Álmosvölgyi mélységekbe), másrészt bizonyos gonosz szereplők szinte glóriát kapta fejük fölé, annyira megváltoztak a jó irányába.
Elég csak a brutális maszkmesteri munkát a fején viselő Ben Kingsley-re gondolni, aki Harsányi Gábor magyar hangjával remekel, bár kicsit túljátszva alakítja a szerencsétlen és szánalomra méltó tolvajvezér, Fagin szerepét - ő az, akit csirkefogó létére megkedveltet Polanski a közönséggel. Az ellenpólus, a regényirodalom legjobb gonosza, Bill Sykes sajnos inkább csak egy drabális bunkóvá silányul, akinek nem kenyere a gondolkodás és az erőszakossága is csorbul egy cseppet a könyvhez képest. Miért ne alapon persze Barney Clarkot, vagyis magát Olivért is érdemes megemlíteni, hiszen ügyesen, a magyar gyerekszínészeket már-már mélységbe taszító magabiztossággal hozza szerepét, és virgonc, sapka alól kikandikáló fürtjeivel nagyszerű alany a Polanski-féle megannyi gyermekarc-közeli felvételhez. (Rossz az, aki rosszra gondol)
S hogy a filmről magáról is essen szó - körülbelül olyan terjedelemben érdemes csak foglalkozni vele, mint ez az utolsó bekezdés. Tipikus, jó munkásemberhez méltó középszerű alkotás, mely az ötletek hiánya miatt egy fikarcnyival sem emelkedik ki a többi Twist Olivér-adaptáció közül. Se nem jobb, se nem rosszabb. Tipikus délutáni tévéfilm, persze egy 12-es karikával, hiszen a könyv alapján kellett némi brutalitás a történetbe. Igazából nem szól semmi a film ellen, de sajnos mellette sem. Mondhatni helykitöltő filmecske, melyet ha úgy tartja kedvünk érdemes gyermekeink, öcséink, húgaink művelődése végett családostól megnézni, egyébként meg jobb később kikölcsönözni valamelyik tékából.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Ki tudja, hogy a saját gyermekkori élményeivel való párhuzam vagy a nagy stúdió felkérése mellé csapott csekken szereplő nullák száma gyakorolt nagyobb hatást következő filmjének kiválasztásakor a lengyel származású rendezőre, Roman Polanski-ra, aki miután a Zongoristával 2002-ben elnyerte a rendezői Oscart, nyilvánvalóan válogathatott a megfilmesítésre váró ötletek között. A direktor választása Charles Dickens örökérvényű ifjúsági regényére, a Twist Olivérre esett.
Jelen esetben tipikusan a fejsze nehéz fába vágása forog fenn, hiszen a Dickens-regényt már számtalanszor számtalan formában megfilmesítették. Készült belőle mozifilm, tévéfilm, sorozat, krimi és gyerekfilm is - ki tudja, talán egy lelkes kínai artfilmes rendező még operafilmet is forgatott a műből. Így a nagy kérdés máris ott terebélyesedett a derék rendező előtt, hogy vajon klasszikus adaptációt készítsen vagy modernizálja-e a történetet, vagy nyúljon más filmes eszközhöz és transzportálja a sztorit a misztikus sötétség birodalmába, mint tette azt Tim Burton A fej nélküli lovas meséjével.
Polanski szerencséjére - vagy szerencsétlenségére (ezt majd a néző eldönti) - a könyv klasszikus, hű adaptációja mellett döntött, hiszen legjobban így használhatta fel a Sony-tól a forgatásra kapott 60 millió dollárt (a film Amerikában még a 2 milliós dolláros bevételt sem érte el). Mivel néminemű pedofília vádjával a rendező ellen 1978 óta elfogatási parancs van érvényben az Egyesült Államokban, így a forgatási helyszín nyilvánvaló volt, hogy Európába kerül. A Zongoristával ellentétben ezúttal azonban nem szülőföldjén, hanem a szinte filmes Mekkának számító Prágában építették fel a korabeli angol városkák díszleteit derék közép-kelet-európai munkás kezek - minden dicséret a díszlettervezőké, hiszen nagyszerűen sikeredtek a kulisszák.
Történeti fronton a hiányosabb tudású és modernebb irányultságú olvasók számára annyit elegendő tudni, hogy a főszereplő egy Twist Olivér nevű árva, aki megalázó szolgasorból kitörve felkerekedik szerencsét próbálni, hogy eljusson London városába. Útja közben és végén rossz társaságba keveredik és tolvajnak szegődve próbálja mindennapi kenyerét az angol piacterek kofáinak asztaláról szájába csempészni. Persze mivel az árvafiú jószándékú megélhetési bűnöző, ezért úgy dönt, hogy kitör a csavargólétből, viszont annak csápjai polipként tekerednek a menekülő Olivér lábaira, visszahúzva őt a fertőbe.
A történet semmi meglepetést nem rejt. Igazából Dickens írta meg először, de azóta is sok író használta a Twist Olivért mankónak, ha nem nagyon jutott eszükbe semmi. A rendező elég ambivalensen állt neki a filmnek, hiszen egyrészről picit sötétített az angol középkor atmoszféráján (de közel sem ment el az Álmosvölgyi mélységekbe), másrészt bizonyos gonosz szereplők szinte glóriát kapta fejük fölé, annyira megváltoztak a jó irányába.
Elég csak a brutális maszkmesteri munkát a fején viselő Ben Kingsley-re gondolni, aki Harsányi Gábor magyar hangjával remekel, bár kicsit túljátszva alakítja a szerencsétlen és szánalomra méltó tolvajvezér, Fagin szerepét - ő az, akit csirkefogó létére megkedveltet Polanski a közönséggel. Az ellenpólus, a regényirodalom legjobb gonosza, Bill Sykes sajnos inkább csak egy drabális bunkóvá silányul, akinek nem kenyere a gondolkodás és az erőszakossága is csorbul egy cseppet a könyvhez képest. Miért ne alapon persze Barney Clarkot, vagyis magát Olivért is érdemes megemlíteni, hiszen ügyesen, a magyar gyerekszínészeket már-már mélységbe taszító magabiztossággal hozza szerepét, és virgonc, sapka alól kikandikáló fürtjeivel nagyszerű alany a Polanski-féle megannyi gyermekarc-közeli felvételhez. (Rossz az, aki rosszra gondol)
S hogy a filmről magáról is essen szó - körülbelül olyan terjedelemben érdemes csak foglalkozni vele, mint ez az utolsó bekezdés. Tipikus, jó munkásemberhez méltó középszerű alkotás, mely az ötletek hiánya miatt egy fikarcnyival sem emelkedik ki a többi Twist Olivér-adaptáció közül. Se nem jobb, se nem rosszabb. Tipikus délutáni tévéfilm, persze egy 12-es karikával, hiszen a könyv alapján kellett némi brutalitás a történetbe. Igazából nem szól semmi a film ellen, de sajnos mellette sem. Mondhatni helykitöltő filmecske, melyet ha úgy tartja kedvünk érdemes gyermekeink, öcséink, húgaink művelődése végett családostól megnézni, egyébként meg jobb később kikölcsönözni valamelyik tékából.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
Twist Olivér (Oliver Twist) angol-cseh-francia-olasz filmdráma, 130 perc, 2005 Rendező: Roman Polanski Író: Charles Dickens Forgatókönyvíró: Ronald Harwood Operatőr: Pawel Edelman Zene: Rachel Portman Szereplők: Ben Kingsley (Fagin) Barney Clark (Twist Olivér) Jamie Foreman (Bill Sykes) Harry Eden (Artful Dodger) Bill Sykes (Bill Sykes) Leanne Rowe (Nancy) Lewis Chase (Charley Bates) Edward Hardwicke (Mr. Brownlow) |
