Szekeres Viktor
Lopakodó - Gagyi kvarcjáték modern köntösben
Az xXx és a Halálos iramban rendezője úgy döntött, hogy feléleszti a repcsis-lövöldözős műfajt - és milyen rosszul tette...
Sokaknak az lehet az érzése, hogy mostanában megszaporodtak a lesújtó kritikákkal rendelkező kommerszfilmek és ez csak a kritikusi orr-magason-hordásnak lehet az eredménye. De hiába próbál az ember jót írni, ha a kurrens kommerszek jó része valóban kritikán aluli - no persze minden film bejön jó pár embernek, hiszen kinek a pap, kinek a papné, de emiatt nincs harag. Szóval kénytelen vagyok előrebocsátani, hogy a Lopakodó tipikusan az a film, amiről szerintem majd minden hazai kritikus lesújtóan fog nyilatkozni, ha pedig nem, akkor legalább itt a kivétel, vagyis a köpködés, remélhetőleg kultúrált formában.
Az egykor virágzó repülős műfaj manapság tény, hogy a videótékák alsó polcaira és a kereskedelmi tévék főműsoridejébe van kényszerítve, pedig sokak szerint a hőskor filmjei nagyon ott voltak. Szó, mi szó volt egy Top Gun az előző évezredben, plusz a szerző gyerekkorában igazi kultstátuszban voltak olyan B-filmek, mint a Vasmadarak 1-2-3-4-5-6-7-8-..., valamint a Kék villám, bár valószínű, hogy ezek minőségét is csak a vadászgépekre és az intelligens harci helikopterekre való gyermeki rácsodálkozás emelte oly magasba. A Lopakodó pontosan annak a korosztálynak jöhet be, akik az alsó tagozat padsorait koptatják, valamint a repülős nosztalgiát még ma is nap, mint nap érző kisebbségnek - az egyszeri mozinéző inkább negatívan fog nyilatkozni a filmről (vagy nem, bár a film amerikai buktája ezt jelzi előre).
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A Lopakodó egy (meglepetés!) harci gép, amelyet (többek között) a lopakodásra fejlesztettek ki, de fontosabb jellemzője, hogy pilóta nélküli (persze van pilótafülkéje, hogy a film vége felé beülhessen az egyik főszereplő...), hogy tanulni képes mesterséges intelligenciával, hogy szabadidejében mp3-akat tölt le a netről (Ez komoly!!), hogy bevetésen metálzenét hallgat (nu-metalt, mi mást?) valamint, hogy magyar hangja Kautzky Armand. (Tényleg.)
Történet is van, persze, miszerint három roppant elit, fiatal pilóta kapja meg társul a gépet, aki (ami?) persze az adandó alkalommal, az első villámcsapás segítségével megkergül, saját életre kel és egy harci szimuláció során beprogramozott képzeletbeli orosz célpont ellen indul, mely tett természetesen a III. világháború kirobbanásának lehetőségét is magában hordozhatja. Csak három ember állíthatja meg a fékevesztett AI-jű gépet - a három főszereplő. (Megjegyzem a roppant mód nem túlbonyolított történet érdekes módon a 90. perc környékén rejt egy a műfajban elég szokatlan fordulatot, amivel a kitartó nézőket ajándékozza meg - valamint ez utóbbiaknak szolgál a film végén, a stáblista mögé elrejtett apró jelenet is.)
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Egy ilyen videófilm-témát akkor lehet moziképessé tenni, ha sztárokkal tömjük tele. A producerek jelen esetben sem haboztak és előkapták a fiókból Josh Lucast (kit?), aki a női közönségnek dukál, Jessica Bielt, aki a fiúknak (Penge 3, Texasi láncfűrészes) és Jamie Foxxot (Ray), aki a csak oscaros színészes filmeket megnézőknek jár - és, aki persze a szerepet még a Ray előtt vállalta be (és így utólag valószínűleg lemondana a kétes dicsőségről.)
Igazából színészi feladatokra nincs nagyon szükség a Lopakodóban, ezért nem is nagyon lehet isteníteni vagy lehordani a fiatal tehetségeket. Persze azt érdemes kiemelni, hogy ahhoz képest, hogy repcsis akciófilmről van szó, Jessica Biel fenekét több kameraállásból is megcsodálhatjuk, gyakran ott felejti rajta Dean Semler operatőr a kameráját, sőt még egy bikinis-fürdőzős jelenet is bekerült a forgatókönyvbe a rajongók kedvéért.
A direktor, Rob Cohen, utóbbi filmjei alapján (Halálos iramban, xXx) inkább a látványra helyezte a hangsúlyt. A CGI-lopakodó, valamint a sok felrobbantott makett-célpont erős számítógépes játék fílinget kölcsönöz a filmnek, ami sajnos elég komolyan veszi önmagát, annak ellenére, hogy maga a film tipikusan a "hagyjuk az agyunkat a mozi előterében"-típusú film (ami egyáltalán nem negatív besorolás, hisz jó pár remek, gondolkodást nem igénylő filmet ismerünk - ez nem az.)
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A lényeg, hogy a film erősen kerülendő azok számára, akiknek nem tetszett a rendező előző két munkája, vagy akik nem szeretik a repülős filmeket és azok számára is, akik valami jó kis akciófilmre vágynak. Ellenben akik hisznek a repülős műfaj feltámaszthatóságában, illetve kellő nosztalgiával viseltetnek jól járnak, ha adnak egy esélyt a Lopakodónak, bár hiszem, hogy igényesebb repülős filmet is lehetett volna csinálni. Ott van például Dale Brown, akinek a hazai piacon is elég sok "repülős" könyve jelent meg, melyekben még történet is található.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Sokaknak az lehet az érzése, hogy mostanában megszaporodtak a lesújtó kritikákkal rendelkező kommerszfilmek és ez csak a kritikusi orr-magason-hordásnak lehet az eredménye. De hiába próbál az ember jót írni, ha a kurrens kommerszek jó része valóban kritikán aluli - no persze minden film bejön jó pár embernek, hiszen kinek a pap, kinek a papné, de emiatt nincs harag. Szóval kénytelen vagyok előrebocsátani, hogy a Lopakodó tipikusan az a film, amiről szerintem majd minden hazai kritikus lesújtóan fog nyilatkozni, ha pedig nem, akkor legalább itt a kivétel, vagyis a köpködés, remélhetőleg kultúrált formában.
Az egykor virágzó repülős műfaj manapság tény, hogy a videótékák alsó polcaira és a kereskedelmi tévék főműsoridejébe van kényszerítve, pedig sokak szerint a hőskor filmjei nagyon ott voltak. Szó, mi szó volt egy Top Gun az előző évezredben, plusz a szerző gyerekkorában igazi kultstátuszban voltak olyan B-filmek, mint a Vasmadarak 1-2-3-4-5-6-7-8-..., valamint a Kék villám, bár valószínű, hogy ezek minőségét is csak a vadászgépekre és az intelligens harci helikopterekre való gyermeki rácsodálkozás emelte oly magasba. A Lopakodó pontosan annak a korosztálynak jöhet be, akik az alsó tagozat padsorait koptatják, valamint a repülős nosztalgiát még ma is nap, mint nap érző kisebbségnek - az egyszeri mozinéző inkább negatívan fog nyilatkozni a filmről (vagy nem, bár a film amerikai buktája ezt jelzi előre).
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A Lopakodó egy (meglepetés!) harci gép, amelyet (többek között) a lopakodásra fejlesztettek ki, de fontosabb jellemzője, hogy pilóta nélküli (persze van pilótafülkéje, hogy a film vége felé beülhessen az egyik főszereplő...), hogy tanulni képes mesterséges intelligenciával, hogy szabadidejében mp3-akat tölt le a netről (Ez komoly!!), hogy bevetésen metálzenét hallgat (nu-metalt, mi mást?) valamint, hogy magyar hangja Kautzky Armand. (Tényleg.)
Történet is van, persze, miszerint három roppant elit, fiatal pilóta kapja meg társul a gépet, aki (ami?) persze az adandó alkalommal, az első villámcsapás segítségével megkergül, saját életre kel és egy harci szimuláció során beprogramozott képzeletbeli orosz célpont ellen indul, mely tett természetesen a III. világháború kirobbanásának lehetőségét is magában hordozhatja. Csak három ember állíthatja meg a fékevesztett AI-jű gépet - a három főszereplő. (Megjegyzem a roppant mód nem túlbonyolított történet érdekes módon a 90. perc környékén rejt egy a műfajban elég szokatlan fordulatot, amivel a kitartó nézőket ajándékozza meg - valamint ez utóbbiaknak szolgál a film végén, a stáblista mögé elrejtett apró jelenet is.)
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Egy ilyen videófilm-témát akkor lehet moziképessé tenni, ha sztárokkal tömjük tele. A producerek jelen esetben sem haboztak és előkapták a fiókból Josh Lucast (kit?), aki a női közönségnek dukál, Jessica Bielt, aki a fiúknak (Penge 3, Texasi láncfűrészes) és Jamie Foxxot (Ray), aki a csak oscaros színészes filmeket megnézőknek jár - és, aki persze a szerepet még a Ray előtt vállalta be (és így utólag valószínűleg lemondana a kétes dicsőségről.)
Igazából színészi feladatokra nincs nagyon szükség a Lopakodóban, ezért nem is nagyon lehet isteníteni vagy lehordani a fiatal tehetségeket. Persze azt érdemes kiemelni, hogy ahhoz képest, hogy repcsis akciófilmről van szó, Jessica Biel fenekét több kameraállásból is megcsodálhatjuk, gyakran ott felejti rajta Dean Semler operatőr a kameráját, sőt még egy bikinis-fürdőzős jelenet is bekerült a forgatókönyvbe a rajongók kedvéért.
A direktor, Rob Cohen, utóbbi filmjei alapján (Halálos iramban, xXx) inkább a látványra helyezte a hangsúlyt. A CGI-lopakodó, valamint a sok felrobbantott makett-célpont erős számítógépes játék fílinget kölcsönöz a filmnek, ami sajnos elég komolyan veszi önmagát, annak ellenére, hogy maga a film tipikusan a "hagyjuk az agyunkat a mozi előterében"-típusú film (ami egyáltalán nem negatív besorolás, hisz jó pár remek, gondolkodást nem igénylő filmet ismerünk - ez nem az.)
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A lényeg, hogy a film erősen kerülendő azok számára, akiknek nem tetszett a rendező előző két munkája, vagy akik nem szeretik a repülős filmeket és azok számára is, akik valami jó kis akciófilmre vágynak. Ellenben akik hisznek a repülős műfaj feltámaszthatóságában, illetve kellő nosztalgiával viseltetnek jól járnak, ha adnak egy esélyt a Lopakodónak, bár hiszem, hogy igényesebb repülős filmet is lehetett volna csinálni. Ott van például Dale Brown, akinek a hazai piacon is elég sok "repülős" könyve jelent meg, melyekben még történet is található.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
Lopakodó (Stealth) amerikai akciófilm, 121 perc, 2005 Rendező: Rob Cohen Forgatókönyvíró: W.D. Richter Operatőr: Dean Semler Jelmeztervező: Lizzy Gardiner Zene: Randy Edelman, Trevor Morris, BT Producer: Laura Ziskin, Mike Medavoy, Neal H. Moritz Látványtervező: J. Michael Riva, Jonathan Lee Vágó: Stephen E. Rivkin Szereplők: Josh Lucas (Ben Gannon) Jessica Biel (Kara Wade) Jamie Foxx (Henry Purcell) Sam Shepard (George Cummings) Joe Morton (Dick Marshfield) Richard Roxburgh (Keith Orbit) |
