SG.hu·
Zuckerberg, Musk és Altman története is a mozivásznon folytatódik
Hollywoodban feldolgozták a Szilicíum-völgy nagy bukásait és botrányait, a Facebook, az OpenAI, a Theranos, az FTX és Elon Musk története is új megvilágításba kerül a vásznon.
Hollywood idén ősszel a technológiai ipar felé fordul, ezúttal azonban nem jövőbeli víziók, hanem a Szilícium-völgy meghatározó szereplőinek történetei kerülnek a vászonra. Mark Zuckerberg, Elon Musk, Elizabeth Holmes, Sam Altman és Sam Bankman-Fried neve egyaránt olyan vállalatokhoz és üzleti történetekhez kötődik, amelyek az elmúlt másfél évtizedben messze túlmutattak a szektoron. A róluk készülő filmek és sorozatok pedig azt a kérdést járják körül, hogyan alakul át a technológiai innováció hatalommal, pénzzel és személyes ambíciókkal keveredve. A felhozatal nagyon különböző filmes eszközökkel közelít ugyanahhoz a világhoz. Van köztük klasszikus játékfilm, nagyszabású dokumentumfilm, különös műfaji kísérlet és olyan sorozat is, amely egy kriptovaluta-tőzsde összeomlásán keresztül mutatja be a technológiai milliárdosok világát. Több alkotás ráadásul már most komoly díjszezonbeli érdeklődést váltott ki.
Az egyik leginkább várt film Aaron Sorkin The Social Reckoning című alkotása, amely október 9-én kerül az amerikai mozikba. A film a 2010-es The Social Network történetének tematikus folytatásaként érkezik. Míg az előző film a Facebook létrejöttét, Mark Zuckerberg felemelkedését és a vállalat korai éveit dolgozta fel, az új alkotás már egy jóval érettebb és jóval nagyobb befolyással rendelkező közösségi platform problémáira koncentrál. Mi történik akkor, amikor egy közösségi platform több milliárd ember információs környezetének meghatározó részévé válik, és a vállalaton belül dolgozók közül valaki úgy dönt, hogy nyilvánosságra hozza a működésével kapcsolatos aggályait?Sorkin ezúttal nemcsak a forgatókönyvet írta, hanem a rendezői feladatokat is magára vállalta.
A történet középpontjában Frances Haugen áll, akit Mikey Madison alakít. Haugen egykori Facebook mérnökként belső dokumentumokat hozott nyilvánosságra, majd Jeff Horwitz, a The Wall Street Journal újságírójának segítségével olyan információk kerültek a nyilvánosság elé, amelyek komoly kérdéseket vetettek fel a Facebook működésével és a vállalat által követett üzleti gyakorlattal kapcsolatban. Horwitz szerepében Jeremy Allen White látható, míg Mark Zuckerberget Jeremy Strong alakítja. A film a vállalati felelősségről, valamint az üzleti érdek és a platformok társadalmi hatása közötti konfliktusról szól.
Alig egy héttel később, október 16-án egy teljesen más természetű alkotás érkezik Elon Muskról. Alex Gibney dokumentumfilmje a Musk címet kapta, csak így egyszerűen. Ez csaknem négyórás játékidőben próbálja meg bemutatni a Tesla, a SpaceX, a Starlink és az X (Twitter) mögött álló üzletember életét és pályafutását. Gibney az Enron bukásáról készült Enron: The Smartest Guys in the Room és a Theranos történetét feldolgozó The Inventor című dokumentumfilmekkel vált ismertté. Új filmje Musk üzleti felemelkedését, személyes életét és politikai szerepvállalását vizsgálja.
A film végigköveti azt az utat, amelynek során Musk a technológiai szektor egyik legismertebb vállalkozójává, majd a világ egyik legbefolyásosabb üzletemberévé vált. A dokumentumfilm kitér a Fehér Házban betöltött szerepére és politikai kapcsolataira is. Az alkotást Musk személyes támadásnak vette, és nem vett részt annak elkészítésében. A velencei filmfesztiválon szeptemberben bemutatott filmet több kritikus is kifejezetten kemény hangvételűnek találta, miközben Musk jogi lépésekkel is fenyegetőzött bizonyos, a filmben szereplő állítások miatt.
Ha Musk története a technológiai hatalom összefonódásáról szól az üzleti és politikai befolyással, akkor Elizabeth Holmes története annak egyik legdrámaibb ellenpéldája. A Theranos alapítójáról azonban nem egyszerű életrajzi filmet készítettek, hanem elmosódik benne a határ a dokumentumfilm, a valóság és az előadás között. A You Can See Everything című dokumentumfilm azért jött létre, mert maga Holmes hívta be a filmeseket az életébe 34 nappal azelőtt, hogy megkezdte volna börtönbüntetését. Célja eredetileg az volt, hogy dokumentálja az életét és az előtte álló időszakot, a projekt azonban a kezdeti portréfilmnél jóval összetettebbé vált, és három éven át készült. Holmes 2023-ban vonult börtönbe, miután elítélték a Theranos befektetőinek megtévesztéséért. A filmet Nathan Fielder és Lance Oppenheim rendezte.
A Szilícium-völgy idei filmes szezonjának talán legaktuálisabb története azonban nem a Facebookról, a Tesláról vagy a Theranosról, hanem az MI-ről szól. Luca Guadagnino Artificial című filmje Sam Altman, az OpenAI társalapítójának történetét dolgozza fel, és mindenekelőtt a vállalat 2023-as vezetői válságára koncentrál. A főszerepet Andrew Garfield játssza, ő alakítja Altmant. Yura Borisov Ilya Sutskeverként, Monica Barbaro pedig Mira Muratiként jelenik meg, míg Elon Musk szerepében Ike Barinholtz látható. A történet középpontjában az a néhány nap áll, amikor 2023 novemberében az OpenAI igazgatótanácsa eltávolította Altmant a vezérigazgatói posztról, majd rövid időn belül vissza is került a vállalat élére.
A történet önmagában is különösen alkalmas filmes feldolgozásra, hiszen néhány nap alatt felborult a világ egyik legfontosabb MI-vállalatának teljes vezetési struktúrája. Az Artificial azonban ennél szélesebb kérdéseket is felvet. A film a ChatGPT megjelenésének időszakát és az MI gyors fejlődését is érinti, miközben a készítők sötétebb, helyenként kifejezetten nyugtalanító hangulatot adtak a történetnek. A bemutatott előzetesben például Altman egy futurisztikus bunkerben jelenik meg. A produkciót eredetileg az Amazon MGM Studios forgalmazta volna, ám a stúdió júniusban kiszállt a projektből, miután együttműködést alakított ki az OpenAI-jal. A filmet később a Neon vette át, amely az Egyesült Államokban december 25-ére tűzte ki a bemutatót, a szélesebb forgalmazás pedig 2027 elején következik.
Az ötödik történet pedig már nem mozifilm, hanem egy nyolcrészes Netflix-minisorozat, a The Altruists. Ez a Sam Bankman-Fried és Caroline Ellison köré épülő sorozat az FTX kriptovaluta-tőzsde felemelkedését és összeomlását dolgozza fel. Bankman-Friedet Anthony Boyle, Ellison pedig Julia Garner alakítja. A Netflix november 19-én teszi elérhetővé mind a nyolc epizódot. A történet két rendkívül fiatal, ambiciózus szereplő körül bontakozik ki, akik azt állították, hogy alapjaiban át akarják alakítani a globális pénzügyi rendszert. Az FTX azonban összeomlott, Bankman-Friedet pedig később elítélték.
A sorozat nem pusztán a vállalat bukását kívánja bemutatni, hanem azt az időszakot is, amikor a szereplők még a technológiai és pénzügyi világ újítóiként tekintettek magukra. A Netflix leírása szerint a történetben az ambíció, a pénz, a személyes kapcsolat és a döntések következményei egyaránt fontos szerepet kapnak. A The Altruists készítői a New York Magazine oknyomozó riportjaira támaszkodtak, a sorozat vezető írója és showrunnere Graham Moore, aki többek között A számolás joga forgatókönyvírójaként ismert. A rendezők között James Ponsoldt, Kyle Patrick Alvarez, Mairzee Almas és Graham Moore is szerepel.
A különböző produkciókban közös, hogy egyikük sem egyszerűen a technológiai vállalkozók sikertörténetét akarja újra elmesélni. A filmek és a sorozat inkább azt az időszakot vizsgálják, amikor a Szilícium-völgy vállalatai már akkora gazdasági és társadalmi súlyt szereztek, hogy a vezetőik döntései nem maradnak a technológiai iparág határain belül. A Facebook történetében a platformok felelőssége és a vállalati belső információk nyilvánosságra hozatala kerül előtérbe. Musk esetében a technológiai vállalkozói hatalom politikai és társadalmi befolyássá alakulása válik a vizsgálat tárgyává. Holmes története azt mutatja meg, milyen messzire vezethet az innováció ígérete és a vállalati narratíva, ha a tényleges technológiai teljesítmény és a kommunikált állítások között szakadék keletkezik. Altman története már egy olyan korszakot képvisel, amelyben az MI fejlesztése körül koncentrálódik rendkívüli gazdasági és stratégiai hatalom, míg az FTX bukása azt példázza, milyen gyorsan fordulhat át a technológiai és pénzügyi siker összeomlásba.
A különböző alkotások ugyanannak a korszaknak eltérő pontjait világítják meg. A közösségi hálózatok felemelkedésétől az MI jelenlegi korszakán át a kriptovaluták körüli spekulációig egy olyan iparág története rajzolódik ki, amelynek szereplői az elmúlt két évtizedben nemcsak új termékeket és vállalatokat hoztak létre, hanem alapvetően megváltoztatták azt is, ahogyan a társadalom a technológiáról, a pénzről, az információról és a hatalomról gondolkodik. A jelek szerint Hollywood most ennek a korszaknak elsősorban a kevésbé kényelmes oldalára kíváncsi.
Hollywood idén ősszel a technológiai ipar felé fordul, ezúttal azonban nem jövőbeli víziók, hanem a Szilícium-völgy meghatározó szereplőinek történetei kerülnek a vászonra. Mark Zuckerberg, Elon Musk, Elizabeth Holmes, Sam Altman és Sam Bankman-Fried neve egyaránt olyan vállalatokhoz és üzleti történetekhez kötődik, amelyek az elmúlt másfél évtizedben messze túlmutattak a szektoron. A róluk készülő filmek és sorozatok pedig azt a kérdést járják körül, hogyan alakul át a technológiai innováció hatalommal, pénzzel és személyes ambíciókkal keveredve. A felhozatal nagyon különböző filmes eszközökkel közelít ugyanahhoz a világhoz. Van köztük klasszikus játékfilm, nagyszabású dokumentumfilm, különös műfaji kísérlet és olyan sorozat is, amely egy kriptovaluta-tőzsde összeomlásán keresztül mutatja be a technológiai milliárdosok világát. Több alkotás ráadásul már most komoly díjszezonbeli érdeklődést váltott ki.
Az egyik leginkább várt film Aaron Sorkin The Social Reckoning című alkotása, amely október 9-én kerül az amerikai mozikba. A film a 2010-es The Social Network történetének tematikus folytatásaként érkezik. Míg az előző film a Facebook létrejöttét, Mark Zuckerberg felemelkedését és a vállalat korai éveit dolgozta fel, az új alkotás már egy jóval érettebb és jóval nagyobb befolyással rendelkező közösségi platform problémáira koncentrál. Mi történik akkor, amikor egy közösségi platform több milliárd ember információs környezetének meghatározó részévé válik, és a vállalaton belül dolgozók közül valaki úgy dönt, hogy nyilvánosságra hozza a működésével kapcsolatos aggályait?Sorkin ezúttal nemcsak a forgatókönyvet írta, hanem a rendezői feladatokat is magára vállalta.
A történet középpontjában Frances Haugen áll, akit Mikey Madison alakít. Haugen egykori Facebook mérnökként belső dokumentumokat hozott nyilvánosságra, majd Jeff Horwitz, a The Wall Street Journal újságírójának segítségével olyan információk kerültek a nyilvánosság elé, amelyek komoly kérdéseket vetettek fel a Facebook működésével és a vállalat által követett üzleti gyakorlattal kapcsolatban. Horwitz szerepében Jeremy Allen White látható, míg Mark Zuckerberget Jeremy Strong alakítja. A film a vállalati felelősségről, valamint az üzleti érdek és a platformok társadalmi hatása közötti konfliktusról szól.
Alig egy héttel később, október 16-án egy teljesen más természetű alkotás érkezik Elon Muskról. Alex Gibney dokumentumfilmje a Musk címet kapta, csak így egyszerűen. Ez csaknem négyórás játékidőben próbálja meg bemutatni a Tesla, a SpaceX, a Starlink és az X (Twitter) mögött álló üzletember életét és pályafutását. Gibney az Enron bukásáról készült Enron: The Smartest Guys in the Room és a Theranos történetét feldolgozó The Inventor című dokumentumfilmekkel vált ismertté. Új filmje Musk üzleti felemelkedését, személyes életét és politikai szerepvállalását vizsgálja.
A film végigköveti azt az utat, amelynek során Musk a technológiai szektor egyik legismertebb vállalkozójává, majd a világ egyik legbefolyásosabb üzletemberévé vált. A dokumentumfilm kitér a Fehér Házban betöltött szerepére és politikai kapcsolataira is. Az alkotást Musk személyes támadásnak vette, és nem vett részt annak elkészítésében. A velencei filmfesztiválon szeptemberben bemutatott filmet több kritikus is kifejezetten kemény hangvételűnek találta, miközben Musk jogi lépésekkel is fenyegetőzött bizonyos, a filmben szereplő állítások miatt.
Ha Musk története a technológiai hatalom összefonódásáról szól az üzleti és politikai befolyással, akkor Elizabeth Holmes története annak egyik legdrámaibb ellenpéldája. A Theranos alapítójáról azonban nem egyszerű életrajzi filmet készítettek, hanem elmosódik benne a határ a dokumentumfilm, a valóság és az előadás között. A You Can See Everything című dokumentumfilm azért jött létre, mert maga Holmes hívta be a filmeseket az életébe 34 nappal azelőtt, hogy megkezdte volna börtönbüntetését. Célja eredetileg az volt, hogy dokumentálja az életét és az előtte álló időszakot, a projekt azonban a kezdeti portréfilmnél jóval összetettebbé vált, és három éven át készült. Holmes 2023-ban vonult börtönbe, miután elítélték a Theranos befektetőinek megtévesztéséért. A filmet Nathan Fielder és Lance Oppenheim rendezte.
A Szilícium-völgy idei filmes szezonjának talán legaktuálisabb története azonban nem a Facebookról, a Tesláról vagy a Theranosról, hanem az MI-ről szól. Luca Guadagnino Artificial című filmje Sam Altman, az OpenAI társalapítójának történetét dolgozza fel, és mindenekelőtt a vállalat 2023-as vezetői válságára koncentrál. A főszerepet Andrew Garfield játssza, ő alakítja Altmant. Yura Borisov Ilya Sutskeverként, Monica Barbaro pedig Mira Muratiként jelenik meg, míg Elon Musk szerepében Ike Barinholtz látható. A történet középpontjában az a néhány nap áll, amikor 2023 novemberében az OpenAI igazgatótanácsa eltávolította Altmant a vezérigazgatói posztról, majd rövid időn belül vissza is került a vállalat élére.
A történet önmagában is különösen alkalmas filmes feldolgozásra, hiszen néhány nap alatt felborult a világ egyik legfontosabb MI-vállalatának teljes vezetési struktúrája. Az Artificial azonban ennél szélesebb kérdéseket is felvet. A film a ChatGPT megjelenésének időszakát és az MI gyors fejlődését is érinti, miközben a készítők sötétebb, helyenként kifejezetten nyugtalanító hangulatot adtak a történetnek. A bemutatott előzetesben például Altman egy futurisztikus bunkerben jelenik meg. A produkciót eredetileg az Amazon MGM Studios forgalmazta volna, ám a stúdió júniusban kiszállt a projektből, miután együttműködést alakított ki az OpenAI-jal. A filmet később a Neon vette át, amely az Egyesült Államokban december 25-ére tűzte ki a bemutatót, a szélesebb forgalmazás pedig 2027 elején következik.
Az ötödik történet pedig már nem mozifilm, hanem egy nyolcrészes Netflix-minisorozat, a The Altruists. Ez a Sam Bankman-Fried és Caroline Ellison köré épülő sorozat az FTX kriptovaluta-tőzsde felemelkedését és összeomlását dolgozza fel. Bankman-Friedet Anthony Boyle, Ellison pedig Julia Garner alakítja. A Netflix november 19-én teszi elérhetővé mind a nyolc epizódot. A történet két rendkívül fiatal, ambiciózus szereplő körül bontakozik ki, akik azt állították, hogy alapjaiban át akarják alakítani a globális pénzügyi rendszert. Az FTX azonban összeomlott, Bankman-Friedet pedig később elítélték.
A sorozat nem pusztán a vállalat bukását kívánja bemutatni, hanem azt az időszakot is, amikor a szereplők még a technológiai és pénzügyi világ újítóiként tekintettek magukra. A Netflix leírása szerint a történetben az ambíció, a pénz, a személyes kapcsolat és a döntések következményei egyaránt fontos szerepet kapnak. A The Altruists készítői a New York Magazine oknyomozó riportjaira támaszkodtak, a sorozat vezető írója és showrunnere Graham Moore, aki többek között A számolás joga forgatókönyvírójaként ismert. A rendezők között James Ponsoldt, Kyle Patrick Alvarez, Mairzee Almas és Graham Moore is szerepel.
A különböző produkciókban közös, hogy egyikük sem egyszerűen a technológiai vállalkozók sikertörténetét akarja újra elmesélni. A filmek és a sorozat inkább azt az időszakot vizsgálják, amikor a Szilícium-völgy vállalatai már akkora gazdasági és társadalmi súlyt szereztek, hogy a vezetőik döntései nem maradnak a technológiai iparág határain belül. A Facebook történetében a platformok felelőssége és a vállalati belső információk nyilvánosságra hozatala kerül előtérbe. Musk esetében a technológiai vállalkozói hatalom politikai és társadalmi befolyássá alakulása válik a vizsgálat tárgyává. Holmes története azt mutatja meg, milyen messzire vezethet az innováció ígérete és a vállalati narratíva, ha a tényleges technológiai teljesítmény és a kommunikált állítások között szakadék keletkezik. Altman története már egy olyan korszakot képvisel, amelyben az MI fejlesztése körül koncentrálódik rendkívüli gazdasági és stratégiai hatalom, míg az FTX bukása azt példázza, milyen gyorsan fordulhat át a technológiai és pénzügyi siker összeomlásba.
A különböző alkotások ugyanannak a korszaknak eltérő pontjait világítják meg. A közösségi hálózatok felemelkedésétől az MI jelenlegi korszakán át a kriptovaluták körüli spekulációig egy olyan iparág története rajzolódik ki, amelynek szereplői az elmúlt két évtizedben nemcsak új termékeket és vállalatokat hoztak létre, hanem alapvetően megváltoztatták azt is, ahogyan a társadalom a technológiáról, a pénzről, az információról és a hatalomról gondolkodik. A jelek szerint Hollywood most ennek a korszaknak elsősorban a kevésbé kényelmes oldalára kíváncsi.