Ötvös Tibor
Joker: Kétszemélyes téboly
Hatalmas csalódás a Joker: Kétszemélyes téboly, mely egy rém unalmas musicallé silányította az utóbbi évtized legizgalmasabb képregényfilmjét.
2019-ben valósággal bombaként robbant be a mozikba a Másnaposok rendezője és napjaink legelismertebb színésze, Joaquin Phoenix Joker-filmje, melyről sokáig nem gondoltuk, hogy szükségünk lenne. Hiszen Heath Ledger egészen elképesztő karaktert tett le az asztalra, majd aztán Jared Leto a rettenetes Öngyilkos osztagban próbálkozott egy más típusú alakítással. Éppen ezért kissé kétkedve fogadta szinte mindenki, amikor napjaink legtehetségesebb és a szerepek között sokat válogató Joaquin Phoenix elvállalta egy képregényfilm főszerepét.
Majd kijött a film, melyben egy mentális zavarral küzdő férfi harcát láthatjuk a világgal. Azzal a világgal, mely minden nap beletörölte a lábát és kierőszakolta belőle a sötét énjét, Jokert. A 2019-es film megérdemelten lett világsiker, 1 milliárd dolláros bevételével és számtalan díjával új etalonná vált a DC világában. És ezt egyébként a Warner is látta, így sokkal könnyebben kapott zöld utat a Batman vagy akár a Pingvin sorozat.
Sajnos azonban, bármennyire is lekerekített és tökéletes film volt a Joker, a Warner még ebben is meglátta a folytatás lehetőségét. A Joker: Kétszemélyes téboly lehetett volna ismét egy remek történet arról, hogyan is alakul Arthur Fleck sorsa az Arkham Elmegyógyintézetben és mi lesz a tárgyalása vége. Ez is újdonságként hatott volna a képregényfilmek világában, hiszen egy ilyen tárgyalótermi dráma kis pszichológiai kezeléssel keverve új ízt adhatott volna.
Helyette azonban a főszereplő rábeszélte a rendezőt, hogy készítsenek el egy musicalt, melyben zenés-táncos betétekkel mutatják be Arthur elméjében zajló változásokat. Ez sikerült, Todd Phillips végül belement és elkészült a Joker: Kétszemélyes téboly. A sztorit korábban leírtam, hiszen valójában Arthurt láthatjuk Arkhamban és a tárgyalóteremben. Közben megismerkedik Harleen Quinzel-lel, akivel egymásba szeretnek és együtt élik meg az őrületüket.
Aki eddig eljutott, gondolom már kitalálta, hogy megítélésünk szerint a Joker: Kétszemélyes téboly nem egy jó film. Az, hogy egy ilyen történetet musicallé alakítanak a készítők, kimondottan bátor lépésnek nevezhető, de sajnos nem sikerült. Ennek több oka is van, de a legfőbb, hogy nincs semmilyen hihető kapcsolat Lady Gaga és Phoenix között. Pedig utóbbi ismét brillírozik Joker szerepében és nem rajta ment el a dolog, de Gaga inkább csak a hangjával tud bármit is alakítani.
A második maga a megvalósítás. Zseniálisan indul megint a film, de hamar elveszíti az irányt. Mintha a rendezőnek a leghalványabb fogalma sem lett volna mit is akar kihozni a filmből. Egész egyszerűen érződik minden percén az, hogy Phillips ezt nem akarta megcsinálni. Számos alkalommal nyilatkozta, hogy a Joker egy szóló film és nem kap második részt és nem lesz bekapcsolva a DC nagy idővonalába sem - majd aztán mégis ott találta magát a kamera mögött.
Nagyon nehéz a rajongók és a nézők helyzete, mert egy zseniális film folytatását kell megítélni és sajnos a 130 perces film minden percével tesz is azért, hogy ne próbáljunk meg pozitív dolgokat keresni benne. A Joker: Kétszemélyes téboly egy unalmas film, mely musicalnak közepes vagy még gyengébb, képregényfilmnek nem is lehet nevezni, a Joker folytatásaként pedig egyenesen borzalmas a végeredmény. Nagyon remélem, hogy nem lesz harmadik rész, mert minden ilyen folytatással inkább tűnik szerencsés véletlennek a 2019-es film, mint Phillips zsenialitásának. 3/10
2019-ben valósággal bombaként robbant be a mozikba a Másnaposok rendezője és napjaink legelismertebb színésze, Joaquin Phoenix Joker-filmje, melyről sokáig nem gondoltuk, hogy szükségünk lenne. Hiszen Heath Ledger egészen elképesztő karaktert tett le az asztalra, majd aztán Jared Leto a rettenetes Öngyilkos osztagban próbálkozott egy más típusú alakítással. Éppen ezért kissé kétkedve fogadta szinte mindenki, amikor napjaink legtehetségesebb és a szerepek között sokat válogató Joaquin Phoenix elvállalta egy képregényfilm főszerepét.
Majd kijött a film, melyben egy mentális zavarral küzdő férfi harcát láthatjuk a világgal. Azzal a világgal, mely minden nap beletörölte a lábát és kierőszakolta belőle a sötét énjét, Jokert. A 2019-es film megérdemelten lett világsiker, 1 milliárd dolláros bevételével és számtalan díjával új etalonná vált a DC világában. És ezt egyébként a Warner is látta, így sokkal könnyebben kapott zöld utat a Batman vagy akár a Pingvin sorozat.
Sajnos azonban, bármennyire is lekerekített és tökéletes film volt a Joker, a Warner még ebben is meglátta a folytatás lehetőségét. A Joker: Kétszemélyes téboly lehetett volna ismét egy remek történet arról, hogyan is alakul Arthur Fleck sorsa az Arkham Elmegyógyintézetben és mi lesz a tárgyalása vége. Ez is újdonságként hatott volna a képregényfilmek világában, hiszen egy ilyen tárgyalótermi dráma kis pszichológiai kezeléssel keverve új ízt adhatott volna.
Helyette azonban a főszereplő rábeszélte a rendezőt, hogy készítsenek el egy musicalt, melyben zenés-táncos betétekkel mutatják be Arthur elméjében zajló változásokat. Ez sikerült, Todd Phillips végül belement és elkészült a Joker: Kétszemélyes téboly. A sztorit korábban leírtam, hiszen valójában Arthurt láthatjuk Arkhamban és a tárgyalóteremben. Közben megismerkedik Harleen Quinzel-lel, akivel egymásba szeretnek és együtt élik meg az őrületüket.
Aki eddig eljutott, gondolom már kitalálta, hogy megítélésünk szerint a Joker: Kétszemélyes téboly nem egy jó film. Az, hogy egy ilyen történetet musicallé alakítanak a készítők, kimondottan bátor lépésnek nevezhető, de sajnos nem sikerült. Ennek több oka is van, de a legfőbb, hogy nincs semmilyen hihető kapcsolat Lady Gaga és Phoenix között. Pedig utóbbi ismét brillírozik Joker szerepében és nem rajta ment el a dolog, de Gaga inkább csak a hangjával tud bármit is alakítani.
A második maga a megvalósítás. Zseniálisan indul megint a film, de hamar elveszíti az irányt. Mintha a rendezőnek a leghalványabb fogalma sem lett volna mit is akar kihozni a filmből. Egész egyszerűen érződik minden percén az, hogy Phillips ezt nem akarta megcsinálni. Számos alkalommal nyilatkozta, hogy a Joker egy szóló film és nem kap második részt és nem lesz bekapcsolva a DC nagy idővonalába sem - majd aztán mégis ott találta magát a kamera mögött.
Nagyon nehéz a rajongók és a nézők helyzete, mert egy zseniális film folytatását kell megítélni és sajnos a 130 perces film minden percével tesz is azért, hogy ne próbáljunk meg pozitív dolgokat keresni benne. A Joker: Kétszemélyes téboly egy unalmas film, mely musicalnak közepes vagy még gyengébb, képregényfilmnek nem is lehet nevezni, a Joker folytatásaként pedig egyenesen borzalmas a végeredmény. Nagyon remélem, hogy nem lesz harmadik rész, mert minden ilyen folytatással inkább tűnik szerencsés véletlennek a 2019-es film, mint Phillips zsenialitásának. 3/10