Ötvös Tibor
Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája
A jelek szerint a Marvel-formula kezd kifáradni, az új filmek nagyon nem képesek az előző fázisokban szereplőkhöz felnőni, így kicsit félve tekintünk a Phase 4 elé.
Hogy tetszett a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája?
A Marvel abban különbözött eddig a DC-től, hogy valahogy még a legrosszabb filmjeikben is (Vasember 2, Thor: Sötét világ) is volt valami, ami miatt el lehetett mondani, hogy "persze, vannak hibái, de azért az a jelenet ott van". A Harmadik Fázis végét a Pókember: Idegenben hozta el, mely azért jelezte, hogy bizony itt azért lesznek gyengébb darabok. Majd jött a Fekete Özvegy, ami a kritikák terén kifejezetten leszerepelt, és most itt van a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája, mely egy viszonylag ismeretlen hőst emel be a köztudatba.
Shang-Chi San Franciscóban tengeti mindennapjait barátja, Katy társaságában. Egy hotelben dolgoznak, mint az autókat leparkoló kisegítők. Egy nap azonban a múltja visszaköszön és kénytelen Makaóba utazni, hogy rég nem látott húgát megmentse. A film természetesen követi a megszokott Marveles formulát, azaz megismerjük Shang-Chi mindennapjait, majd beüt az a bizonyos és kiderül, hogy bizony ő nem egy átlagos állampolgár.
Nagyjából az első fél órában még azt gondolhatjuk, hogy igen, a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája más, mint az eddigiek. Az alaphangulata hasonlít a Fekete Párducra, csak itt az ázsiai kultúra kap kiemeltebb figyelmet. Éppen ezért aki nem szereti a Tigris és sárkány vagy éppen akár a Mulan wuxia-stílusát (amelyben egész hihetetlen helyeken és stílusban zajlanak a harcok), annak nem biztos, hogy tetszeni fog a film. Mondjuk elég álszent dolog ezt pont egy képregényadaptáción számon kérni, hiszen akár egy Pókemberben vagy Amerika kapitányban is zajlanak bőven "nem emberi" események.
Az összecsapások remekül vannak megkoreografálva, a látvány pazar. Sajnos idővel jön a szokásos amerikai fokozás, azaz ahogy haladunk a vége felé, úgy kezd kiderülni, hogy itt ismét a világ sorsáról van szó. Tony Leung gonosztevője talán minden idők legjobb Marveles ellenfele. Nagyon jól van felépítve és több dimenziós a karakter - igaz, nem nagyon van ellenfele, talán Thanost leszámítva. Ami azonban mégis kissé keserédessé teszi a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendáját, az az időtartam. Mivel tipikusan Marvel-filmről van szó, így a felépítésben nincs meglepetés, ami sajnos hamar unalmassá teszi a filmet. A sztori nem elég érdekes, a több mint két órás játékidő pedig túl hosszú.
A stáblista utáni jelenet pedig felfedi, hogy milyen karakterekkel is számol majd a Marvel a Negyedik Fázisban. Elsőre nem túl acélos ez a felhozatal, de elméletileg az Örökkévalók és az új Pókember film sem csúszik, szóval idén még két filmmel bizonyíthatja a Marvel, hogy tudnak ők jobbat. 6/10
Shang-Chi San Franciscóban tengeti mindennapjait barátja, Katy társaságában. Egy hotelben dolgoznak, mint az autókat leparkoló kisegítők. Egy nap azonban a múltja visszaköszön és kénytelen Makaóba utazni, hogy rég nem látott húgát megmentse. A film természetesen követi a megszokott Marveles formulát, azaz megismerjük Shang-Chi mindennapjait, majd beüt az a bizonyos és kiderül, hogy bizony ő nem egy átlagos állampolgár.
Nagyjából az első fél órában még azt gondolhatjuk, hogy igen, a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája más, mint az eddigiek. Az alaphangulata hasonlít a Fekete Párducra, csak itt az ázsiai kultúra kap kiemeltebb figyelmet. Éppen ezért aki nem szereti a Tigris és sárkány vagy éppen akár a Mulan wuxia-stílusát (amelyben egész hihetetlen helyeken és stílusban zajlanak a harcok), annak nem biztos, hogy tetszeni fog a film. Mondjuk elég álszent dolog ezt pont egy képregényadaptáción számon kérni, hiszen akár egy Pókemberben vagy Amerika kapitányban is zajlanak bőven "nem emberi" események.
Az összecsapások remekül vannak megkoreografálva, a látvány pazar. Sajnos idővel jön a szokásos amerikai fokozás, azaz ahogy haladunk a vége felé, úgy kezd kiderülni, hogy itt ismét a világ sorsáról van szó. Tony Leung gonosztevője talán minden idők legjobb Marveles ellenfele. Nagyon jól van felépítve és több dimenziós a karakter - igaz, nem nagyon van ellenfele, talán Thanost leszámítva. Ami azonban mégis kissé keserédessé teszi a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendáját, az az időtartam. Mivel tipikusan Marvel-filmről van szó, így a felépítésben nincs meglepetés, ami sajnos hamar unalmassá teszi a filmet. A sztori nem elég érdekes, a több mint két órás játékidő pedig túl hosszú.
A stáblista utáni jelenet pedig felfedi, hogy milyen karakterekkel is számol majd a Marvel a Negyedik Fázisban. Elsőre nem túl acélos ez a felhozatal, de elméletileg az Örökkévalók és az új Pókember film sem csúszik, szóval idén még két filmmel bizonyíthatja a Marvel, hogy tudnak ők jobbat. 6/10
|
Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája (Shang-Chi and the Legend of the Ten Rings) szinkronizált, amerikai-ausztrál fantasy, kalandfilm, akciófilm, 132 perc, 2021 12 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Destin Cretton Forgatókönyvíró: Dave Callaham Producer: Charles Newirth, Jonathan Schwartz, Kevin Feige Operatőr: Bill Pope Awkwafina (Katy) Michelle Yeoh (Ying Nan) Simu Liu (Shang-Chi) Tim Roth (Förtelem) Benedict Wong (Wong) Tony Leung Chiu Wai (Wenwu) Sir Ben Kingsley (Trevor Slattery) |
