Ötvös Tibor
Káros film a 365 nap
Évtizedes visszalépést jelent a feminista harcban a 365 nap, melyben egy olasz maffiózó azért rabol el egy nőt, hogy az beleszeressen. Érdekes, de a #metoo mozgalom hívei most egy szót sem szóltak, miközben az Elfújta a széllel kapcsolatban kifogásokat emelnek.
Nem igazán szokásom kikelni egy film ellen, hiszen ha nem tetszik, akkor maximum az ember leírja, hogy ez egy celluloid-hulladék és nem ajánlja a megtekintését. A 365 nap azonban más. Ez a film maga a szégyen, egy kártékony alkotás, mely évtizedekre visszavetheti a női mozgalmak törekvéseit. Ennek ellenére nem nagyon hallani, ahogy a #metoo mozgalom bármit is szólna egy ilyen film ellen. De akkor lássuk részleteiben a 365 napot.
Adott egy maffiózó, Massimo aki egy nap az apjával való beszélgetés közben meglát egy pillanatra egy nőt; Laurát a tengerparton - majd lelövik az apját. Ezután elrabolja a lányt, majd felvilágosítja, hogy egyetlen ujjal sem ér hozzá, nem bántja vagy kényszeríti arra, amit ő nem akar (majd a következő percben már a melleit markolászva szorítja a kanapéhoz), de 365 napig bezárva tartja és ez alatt bele fog szeretni. Erről szól ez a"film".
És akkor foglaljuk össze "nem romantikus" nyelvre. Egy őrült pszichopata (ezt a filmben többször is megmutatja) elrabol egy nőt, akit aztán akarata ellenére tart bezárva, és a végén egy gyilkossági kísérlettel hódítja meg magának (megmenti, és a nő a karjaiba omlik). Aki ezt a "történetet" romantikusnak vagy akár izgalmasnak gondolja, az többé ne panaszkodjon a párjára. Helyette inkább kérje meg, hogy a szeme előtt elégíttesse ki magát egy másik nővel/férfival majd erőszakolja meg.
Ez ugyanis így, egy az egyben szerepel a filmben. A színészek ráadásul rettenetesek, a lengyelek láthatóan a kinézetre mentek és nem a tehetségre. Az egyetlen jó dolog az a fényképezés és az operatőri munka. Mikor nem valami neonnal kivilágított helyen járunk, akkor csodálatos tájakat láthatunk és azok tényleg jól néznek ki. Semmi egyéb pozitívuma nincs a filmnek. A gengszteres vonal sablonos, a szerelmi szál nem létező, a dráma nem működik.
És persze megjelenik a kötelező barátnő is, aki nagyon nem helyesli a történteket (hiszen miután a film felénél megmentette Laurát a gengszter, egymásnak esve egy párt alkotnak - és ehhez nem is kellett 365, hanem csak 70 nap), majd pár perccel később hirtelen támogatja az ötletet. Azt se felejtsük el, hogy Laurának párja van, mikor elrabolják... Szóval őrület az egész film, mely sajnos olyan nagy siker, hogy lesz folytatása is.
A 365 nap egy nagyon káros szoft-pornó, melyben semmi érzelem és értelem nincs, helyette klisés szexjelenetekkel próbálnak a Szürke 50 árnyalatával versenyre kelni. Sosem hittem volna, hogy ezt leírom, de inkább nézem meg a Grey-trilógiát, mint még egyszer ezt a lengyel borzalmat. Szerencsére azonban választhat mindenki, és egyiket sem kell megnézze.
Nem igazán szokásom kikelni egy film ellen, hiszen ha nem tetszik, akkor maximum az ember leírja, hogy ez egy celluloid-hulladék és nem ajánlja a megtekintését. A 365 nap azonban más. Ez a film maga a szégyen, egy kártékony alkotás, mely évtizedekre visszavetheti a női mozgalmak törekvéseit. Ennek ellenére nem nagyon hallani, ahogy a #metoo mozgalom bármit is szólna egy ilyen film ellen. De akkor lássuk részleteiben a 365 napot.
Adott egy maffiózó, Massimo aki egy nap az apjával való beszélgetés közben meglát egy pillanatra egy nőt; Laurát a tengerparton - majd lelövik az apját. Ezután elrabolja a lányt, majd felvilágosítja, hogy egyetlen ujjal sem ér hozzá, nem bántja vagy kényszeríti arra, amit ő nem akar (majd a következő percben már a melleit markolászva szorítja a kanapéhoz), de 365 napig bezárva tartja és ez alatt bele fog szeretni. Erről szól ez a"film".
És akkor foglaljuk össze "nem romantikus" nyelvre. Egy őrült pszichopata (ezt a filmben többször is megmutatja) elrabol egy nőt, akit aztán akarata ellenére tart bezárva, és a végén egy gyilkossági kísérlettel hódítja meg magának (megmenti, és a nő a karjaiba omlik). Aki ezt a "történetet" romantikusnak vagy akár izgalmasnak gondolja, az többé ne panaszkodjon a párjára. Helyette inkább kérje meg, hogy a szeme előtt elégíttesse ki magát egy másik nővel/férfival majd erőszakolja meg.
Ez ugyanis így, egy az egyben szerepel a filmben. A színészek ráadásul rettenetesek, a lengyelek láthatóan a kinézetre mentek és nem a tehetségre. Az egyetlen jó dolog az a fényképezés és az operatőri munka. Mikor nem valami neonnal kivilágított helyen járunk, akkor csodálatos tájakat láthatunk és azok tényleg jól néznek ki. Semmi egyéb pozitívuma nincs a filmnek. A gengszteres vonal sablonos, a szerelmi szál nem létező, a dráma nem működik.
És persze megjelenik a kötelező barátnő is, aki nagyon nem helyesli a történteket (hiszen miután a film felénél megmentette Laurát a gengszter, egymásnak esve egy párt alkotnak - és ehhez nem is kellett 365, hanem csak 70 nap), majd pár perccel később hirtelen támogatja az ötletet. Azt se felejtsük el, hogy Laurának párja van, mikor elrabolják... Szóval őrület az egész film, mely sajnos olyan nagy siker, hogy lesz folytatása is.
A 365 nap egy nagyon káros szoft-pornó, melyben semmi érzelem és értelem nincs, helyette klisés szexjelenetekkel próbálnak a Szürke 50 árnyalatával versenyre kelni. Sosem hittem volna, hogy ezt leírom, de inkább nézem meg a Grey-trilógiát, mint még egyszer ezt a lengyel borzalmat. Szerencsére azonban választhat mindenki, és egyiket sem kell megnézze.
|
365 nap (365 dpi) lengyel erotikus dráma, 114 perc, 2020 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Barbara Bialowas, Tomasz Mandes Forgatókönyvíró: Barbara Bialowas, Tomasz Klimala, Blanka Lipinska, Blanka Lipinska, Tomasz Mandes Producer: Maciej Kawulski, Robert Kijak, Ewa Lewandowska, Anna Wasniewska-Gill Michele Morrone (Massimo) Anna Maria Sieklucka (Laura) Bronislaw Wroclawski (Mario) Otar Saralidze (Domenico) Magdalena Lamparska (Olga) Natasza Urbanska (Anna) |
