Kissé keserédes a Volt egyszer egy... Hollywood

Nem tipikus Tarantino-film a Volt egyszer egy... Hollywood, hiszen szinte teljesen erőszakmentes és hiányoznak a megszokott QT-s párbeszédek is. DiCaprio és Pitt azonban zseniális.

Hogy tetszett a Volt egyszer egy... Hollywood?
  • Tetszett, jó film volt
  • Közepes lett
  • Nem tetszett
  • Nem láttam
Egy Quentin Tarantino film mozikba kerülése mindig eseménynek számít és ez nem meglepő, hiszen talán a Jackie Brown és a Grindhouse kivételével mindegyik kimondottan szórakoztató és egyedi stílusjegyekkel bír. Számomra a Ponyvaregény óta a Django elszabadul és az Aljas nyolcas volt igazán emlékezetes, és mivel a kilencedik QT-filmben Leonardo DiCaprio és Brad Pitt együtt játszik, így azt gondoltam, ismét valami remek dolog került ki a "mester" kezei közül. Nos, a két színész nem is okoz csalódást, ellenben a film igen.

Adott a DiCaprio alakította Rick Dalton, a Bounty Law sorozat sztárja, aki filmes karrierjének hanyatlásával kénytelen szembesülni. Nincs egyedül a "bajban": barátja és egykori kaszkadőrje, Cliff Booth mára már csak az asszisztense lett, aki elviszi a forgatásokra és karban tartja a házát. Ezen felül belép a képbe Roman Polanski és a neje, Sharon Tate, akik Dalton szomszédai és egy titokzatos szekta is. Ez az alaphelyzet, és a poénok lelövése érdekében nem megyek bele a részletekbe, hiszen nem igazán tudom, mi lenne a spoiler.



Ez pedig azért van, mert összefüggő történet, mint olyan nincs. Talán a Cliff-szálat lehetne kiemelni, mint alap zsinórmértéket, de ez sem lenne igazságos. Az idő nagy részében ugyanis egy forgatáson ülünk majd DiCaprióval, aki egy sorozatban próbálja eljátszani a sokadik rosszfiúját. A filmben egyik jelenetből esünk a másikba, különösebb kapcsolódási pont nélkül, de ez még annyira nem is lenne zavaró. Egy Tarantino filmtől ugyanis megszoktuk ezt a lazább szerkezetet, de eddig mindig tartottunk valahova. Ezúttal viszont nem ezt tapasztaljuk.

Az mindenesetre látszik, hogy QT számára ez talán az eddigi legszemélyesebb filmje és feltehetően ezért időzik el minden, számunkra teljesen jelentéktelen történésen (mint például a forgatások vagy akár Tate és Polanski báljai). A baj, hogy ez a melankólia az élmény rovására ment és ha nem lenne Pitt és DiCaprio ennyire tehetséges (és persze Margot Robbie ilyen szeretnivaló), akkor nem igazán lehetne pozitívumot keresni a Volt egyszer egy... Hollywoodban. Ez a két színész egy Barátok közt epizódot is képes lenne élvezetessé varázsolni és itt sem vallanak szégyent. Számomra ráadásul Pitt története és maga a karakter fejlődése is érdekesebb volt, mint a lecsúszott sztáré.

A rendezésbe meglepő módon sajnos több ponton is bele lehet kötni. Nagyon hosszúak a kocsikázós jelenetek, melyeknek abszolút semmi értelme; lábak mutatása közelről, melyek semmilyen funkcióval nem bírnak... mindezt 161 percben. Igen, nem elírás: a Volt egyszer egy... Hollywood 2 óra 40 perc, és persze van még stáblistás jelenet is. Lazán a vágószoba padlójára kerülhetett volna ebből akár egy óra, és nem is hiányozna semmi az eseményekből. Nem igazán értem, miért nem szólt senki QT-nak, hogy ezt végigülni azért nem semmi feladat lesz.



A szuperhősös filmek esetében is kimondottan hosszúnak tartom a két óra feletti játékidőt, pedig ott azért akad látnivaló. A Volt egyszer egy... Hollywood esetében Tarantino feltehetően csak az utolsó 20 percnél jött rá, hogy nemzetközi közönségnek forgat és ott végül megmutatta, mit is tud. Ez a pár perc az, amiért megéri végigülni a filmet.

Emlékszik valaki a Django elszabadul Ku-Klux Klános jelenetére? Vagy az Aljas nyolcas fordulataira? Vagy a Ponyvaregény remek karaktereire és beszólásaira? De említhetném még a Kill Bill brutalitását is. A Volt egyszer egy... Hollywood kapcsán nem tudnék egyetlen olyan elemet sem megemlíteni, ami miatt emlékeznünk kellene a tíz alkotást majdan felölelő QT-életműből erre a filmre. Számomra a Jackie Brown szintjétől csak a két színész zsenialitása menti meg és nem hittem volna, hogy ez lesz a végső verdiktem.

Klikk ide!
Klikk a poszterre a nagyobb változathoz
Volt egyszer egy... Hollywood (Once Upon a Time... in Hollywood)
szinkronizált, amerikai-angol krimi, dráma, thriller, 159 perc, 2019
18 éven aluliak számára nem ajánlott!

Rendező: Quentin Tarantino
Producer: David Heyman, Georgia Kacandes, Shannon McIntosh, Quentin Tarantino
Operatőr: Robert Richardson
Vágó: Fred Raskin
Forgatókönyvíró: Quentin Tarantino

Margot Robbie (Sharon Tate)
Leonardo DiCaprio (Rick Dalton)
Brad Pitt (Cliff Booth)
Timothy Olyphant (James Stacy)
Dakota Fanning (Squeaky Fromme)
Al Pacino (Marvin Schwarz)
Kurt Russell (Randy)
Mike Moh (Bruce Lee)
Luke Perry (Scott Lancer)

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • drsx #13
    Epp arra szamitok, hogy a filmrol beszelgetnek, nem pedig a film tartalmat fecsegik ki Azert olvasom a forumot mert az emberek velemenyere vagok kivancsi, nem arra, hogyan er veget a film.. Pont ezert szokas kirakni a spoiler feliratot, mikor a film tartalmat irod le, amit egyebkent teljesen felesleges, mert aki latta, az ugyis tudja, mi volt benne...
  • Macropus Rufus #12
    5 perced lehet az szerkesztésre. A kifutsz akkor már nem lehet. :(
  • 4DSee #11
    Sorry, de az is igaz ha nem akarom tudni mi lesz egy filmben, akkor nem olvasom el a fórumot ahol a filmről beszélgetnek :)
    Sajnos nem látom hogy tudnám utólag szerkeszteni a kommentemet.
  • drsx #10
    Azert egy SPOILER feliratot kirakhattal volna mielott elk.rod masok elmenyet.
  • 4DSee #9
    Szerintem meg ez a film totál másról szólt, mint amit a "kritikából" és a kommentekből le lehetne szűrni. Ez a film charles manson (szándékosan kisbetűvel) féle szektáról és a gyilkosságról szólt. (https://www.lokal.hu/2018-08-manson-szekta-sharon-tate-brutalis-meggyilkolasa/) Én ugyan sose szerettem igazán QT-t, de most szerintem zseniálisat alkotott azzal hogy úgy csinált filmet erről a rettenetes gyilkosságról hogy megváltoztatta a valódi történetet, azért hogy azt kapják a valódi gyilkosok amit megérdemelnek: viccet csinált belőlük. Ráadásul ez egybevág a hollywood-i mítosszal, azzal hogy a klasszikus filmekben a mese, a happy end dominál, ezért is az eredeti címe "Once upon a time in Hollywood", ami utal a mesevilágra.
    A "túl hosszú" autós jelenetek utalások a 60-as 70-es évek beli újhullámos amerikai filmekre, ahol gyakran 10-15 perces szó nélküli autós üldözések voltak. Pont így van tele a film ilyen utalásokkal, s ezek is végig fricskák a fent említett szektának, úgy szól róluk a film és a szörnyű tettükről hogy nem őket mutatja QT és nem róluk van szó. Ha valakinek ez nem esik le akkor lehet valóban unalmas a film, főleg ha nem nyitottan ül be a moziba hanem már eleve vár valami specifikusat.
    Az QT-re jellemző agresszió hiányát is megmagyarázzák maguk a szekta tagjai, akik azt mondják hogy azért ölnek mert ezt tanította nekik a TV, a film. Talán a rendező is belátta ezt, ezért sincs az ő komikus halálukon kívül szinte semmi egyéb agresszió a filmben.
  • Ender Wiggin #8
    Az a verekedés "bruce lee" és a korosodó kaszkadőr között nagyon gáz. Nem csodálom lee lányának a reakcióját...
    Taran Tínó egy Mekk Mester.
  • molnibalage83 #7
    Amen.
  • MasterMason #6
    Két értékelhető filmje volt az embernek, az egyik a ponyvaregény a másik meg a négy szoba...

    Egyébként a színészethez nem tehetség kell hanem szerencse, olyan karaktert kifogni ami jól áll az embernek meg egy jó forgatókönyvet mellé... A jelenetet akárhányszor fel lehet venni egészen addig amíg nem lesz jó, viszont ha szar a forgatókönyv akkor akárhányszor is vesznek fel egy jelenetet és akármilyen "jó" is egy színész akkor is csak egy nagy kalap szar lesz...

    Romlott alapanyagokból sem lehet jó ételt készíteni, szóval lehet akármilyen jó a szakács ha romlott a hús...
    Utoljára szerkesztette: MasterMason, 2019.08.12. 21:06:30
  • molnibalage83 #5
    Di Caprio a Téglában és a Véres Gyémántban nem volt rossz. De, hogy BP a Harcosok Klubja óta komolyat nem csinált, legalábbis nálam, az is biztos. A Becstelenben a karaktere volt jó, de nagy talentumot nem igényelt. A HK-ban is a szinkron tette naggyá... Az a film magyarul jobb volt, mint eredeti nyelven.
  • Atisz #4
    Az hogy a 2 színész zseniális, khm finoman szólva is túlzás. Egyikük sem színészóriás, Dicaprióra is csak nagy nehezen tudtak rátukmálni egy Oscart a középszar Revenant kapcsán, Pitt meg max. életműdíjra esélyes kb. 30 év múlva.

    A Jackie Brown meg Tarantino utolsó jó filmje volt, csókolom, azóta csak szemetet gyárt.