Ötvös Tibor
Bébi úr - pedig egészen jónak tűnt
A DreamWorks animációs részlegének újabb egész estés meséje az előzetesek alapján kimondottan érdekesnek tűnt, ám a végeredmény maximum elfogadható lett.
Hogy tetszett a Bébi úr?
A DreamWorks animációs részlege méltán lett világhírű, hiszen ők voltak az elsők, akik egy animációs filmért Oscar-jelölést kaptak (Shrek) majd miután az ogre sztorija már kifulladni látszott, mertek változtatni. Az Így neveld a sárkányodat! és a Kung Fu Panda-sorozat számomra mindenképpen ott van a legjobbak között, ahogy egyébként a Croodék is kellemes meglepetést okozott. Persze akadtak melléfogások is (Végre otthon! és még a Turbó is talán ide sorolható), de többségében mégis büszkék lehetnek a repertoárjukra. A Bébi úr az első előzetesek alapján egy érdekes és vicces mesének tűnt, mely méltán kerülhet fel Shrek és Po mellé a polcra, ám sajnos a végeredmény csalódást keltő.
A Bébi úr felállása nagyon egyszerű: Tim, a boldog családban élő kisfiú egy napon öcsikét kap és ezzel az addigi élete teljesen felbolydul. Ennyi, minden más csak felesleges sallang, hiszen a Bébi úr egyszerűen a testvéri rivalizálásról és az új jövevény elfogadásáról szól - legalábbis az én értelmezésemben. A baj az egésszel ugyanis, hogy ahány ház annyi szokás, azaz akit csak kérdeztem, mindenki másképpen értelmezi a látottakat. Ez számomra pedig azt mutatja, hogy mintha a készítők sem igazán tudták volna, mit is akarnak kihozni az egészből.
Elindul egy kellemes családi vonal, melybe egyszer csak betoppan egy új alak, majd ezzel át is vált egy titkosügynökös szálra, ami aztán egy család fontosságát méltató végkifejletbe fut ki. Közben számtalan logikai bukfenc ugrik az arcunkba (egyik pillanatban anyuka nagy hassal áll, utána taxival megérkezik az öltönyös bébi) és ezzel jelentősen rontanak az amúgy érdekes "Hogyan fogadjuk el egy testvér érkezését?" alapfelvetés kibontásán. Mert önmagában az a szál, melyben Tim verseng a bébivel a szülői szeretet és figyelem visszanyeréséért kimondottan élvezetes és vicces, illetve érdekes beletekinteni abba is, mekkora képzelőerővel bírnak a gyerekek. Ezen kívül azonban túl sok pozitívum nem mondható el a meséről.
Ott van mindjárt a címszereplő Bébi úr, aki egy abszolút kliséhalmaz. Bármennyire is érdekesnek és viccesnek tűnt a karaktere az előzetesek alapján, végeredményben egy erősen sótlan és jellegtelen kis fickót kaptunk. Persze sok aktakukac magára ismerhet, hiszen valóban felnőttes problémákkal küzd (a karrier fontossága, a szeretet hiánya stb.), ám végül nem áll össze egy egésszé a figura. Nem lesz szerethető, pusztán csak sajnáljuk, amiért így alakult a sorsa. A másik, az előzetesekben teljesen mellőzött figura a főgonosz, akit nem véletlenül nem mutogattak: teljesen jellemtelen, súlytalan alak, akinek a motivációja is elég kusza. A testvére, a jobbkeze viszont elég mókás, kár hogy viszonylag kevés időt kapott.
Tom McGrath számára nem volt ismeretlen az animációk világa, hiszen a Madagaszkár és a fantasztikus Megaagy is az ő nevéhez fűződik. A Bébi úr kapcsán azonban valami félrement, a túlbonyolított történet és a néha már követhetetlen látványvilág miatt - sokszor nem tudni mi a képzelet és mi a valóság - feltehetően a gyerekek is hamar elvesztik a fonalat. Pedig az alapötlet érdekes volt, az animációkkal természetesen semmi gond nincs és a testvéri szeretet/elfogadás ág is megható. Azonban a fent már kifejtett gondok miatt a Bébi úr nem tud fellépni Po vagy Shrek mellé, inkább a Turbó által fémjelzett középszerűség polcára helyezném.
A Bébi úr felállása nagyon egyszerű: Tim, a boldog családban élő kisfiú egy napon öcsikét kap és ezzel az addigi élete teljesen felbolydul. Ennyi, minden más csak felesleges sallang, hiszen a Bébi úr egyszerűen a testvéri rivalizálásról és az új jövevény elfogadásáról szól - legalábbis az én értelmezésemben. A baj az egésszel ugyanis, hogy ahány ház annyi szokás, azaz akit csak kérdeztem, mindenki másképpen értelmezi a látottakat. Ez számomra pedig azt mutatja, hogy mintha a készítők sem igazán tudták volna, mit is akarnak kihozni az egészből.
Elindul egy kellemes családi vonal, melybe egyszer csak betoppan egy új alak, majd ezzel át is vált egy titkosügynökös szálra, ami aztán egy család fontosságát méltató végkifejletbe fut ki. Közben számtalan logikai bukfenc ugrik az arcunkba (egyik pillanatban anyuka nagy hassal áll, utána taxival megérkezik az öltönyös bébi) és ezzel jelentősen rontanak az amúgy érdekes "Hogyan fogadjuk el egy testvér érkezését?" alapfelvetés kibontásán. Mert önmagában az a szál, melyben Tim verseng a bébivel a szülői szeretet és figyelem visszanyeréséért kimondottan élvezetes és vicces, illetve érdekes beletekinteni abba is, mekkora képzelőerővel bírnak a gyerekek. Ezen kívül azonban túl sok pozitívum nem mondható el a meséről.
Ott van mindjárt a címszereplő Bébi úr, aki egy abszolút kliséhalmaz. Bármennyire is érdekesnek és viccesnek tűnt a karaktere az előzetesek alapján, végeredményben egy erősen sótlan és jellegtelen kis fickót kaptunk. Persze sok aktakukac magára ismerhet, hiszen valóban felnőttes problémákkal küzd (a karrier fontossága, a szeretet hiánya stb.), ám végül nem áll össze egy egésszé a figura. Nem lesz szerethető, pusztán csak sajnáljuk, amiért így alakult a sorsa. A másik, az előzetesekben teljesen mellőzött figura a főgonosz, akit nem véletlenül nem mutogattak: teljesen jellemtelen, súlytalan alak, akinek a motivációja is elég kusza. A testvére, a jobbkeze viszont elég mókás, kár hogy viszonylag kevés időt kapott.
Tom McGrath számára nem volt ismeretlen az animációk világa, hiszen a Madagaszkár és a fantasztikus Megaagy is az ő nevéhez fűződik. A Bébi úr kapcsán azonban valami félrement, a túlbonyolított történet és a néha már követhetetlen látványvilág miatt - sokszor nem tudni mi a képzelet és mi a valóság - feltehetően a gyerekek is hamar elvesztik a fonalat. Pedig az alapötlet érdekes volt, az animációkkal természetesen semmi gond nincs és a testvéri szeretet/elfogadás ág is megható. Azonban a fent már kifejtett gondok miatt a Bébi úr nem tud fellépni Po vagy Shrek mellé, inkább a Turbó által fémjelzett középszerűség polcára helyezném.
|
Bébi úr (Boss Baby) magyarul beszélő, amerikai családi animációs film, 97 perc, 2017 6 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Tom McGrath Forgatókönyvíró: Michael McCullers Zene: Hans Zimmer Producer: Ramsey Ann Naito Vágó: James Ryan Lisa Kudrow (Anya) Alec Baldwin (Bébi) Steve Buscemi (Francis E. Francis) Tobey Maguire (Idősebb Tim/Narrátor) Jimmy Kimmel (Apa) ViviAnn Yee (Stacy) |
