Szekeres Viktor
Széttörve - M. Night Shyamalan visszatért
A Széttörve jól összerakott film, aminek a végére akkora csavart biggyesztettek, hogy ember nincs, aki előre lássa. De amikor beúszik a zene...
Hogy tetszett a Széttörve?
Amikor az egyszeri filmkritikus elkezd egy pozitívabb véleményt formálni M. Night Shyamalan új filmjéről, akkor rutinszerűen végigmegy a filmográfiáján. E folyamat során persze jelzi, hogy a zseniális kezdés után milyen mélységekbe süllyedt a rendező, hogy az elmúlt években ismét kilábaljon belőle - először producerként és forgatókönyvíróként, legutóbbi filmjével pedig rendezőként.
A látogatás című darabot ugyan még a nagyobb anyagi siker elkerülte, azonban a Széttörve már valóban sok embert érdekelt a moziban. Az a húzást pedig, amivel a végén előáll Shyamalan, valószínűleg nagyon sokak fantáziáját be fogja indítani, és abban is biztosak lehetünk, hogy a rendező következő filmje még sikeresebb lesz. Már, ha...
De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen először azt érdemes tudni, hogy miről is szól a Széttörve. Ha érdekesen akarjuk megközelíteni, akkor bizony le kell lőni egy apróságot, mégpedig azt, hogy a főhőse egy olyan ember, aki 23 személyiséggel rendelkezik. Ugyanis egyébként csakis annyit írhatnánk, hogy valaki elrabol három fiatal lányt és fogságban tartja őket, amiből az következik, hogy vagy előbbi élvezkedései, vagy utóbbiak szabadulási kísérletei lesznek a középpontban, s valljuk meg, hogy ez a felállás van annyira elcsépelt, hogy egy pillanatra se keltse fel a néző figyelmét.
Más kérdés, hogy a személyiségek száma csak papíron 23, egyébként alig pár darabbal találkozhatunk, ami persze teljesen logikus döntés, de ilyen alapon lehettek volna heten vagy kilencvennégyen is. Szerencsére azonban a nagyon, nagyon lassan kibontakozó történetbe ez a pár személyiség is kellő mennyiségű frászt, humort és filozofálgatást csempész be, mi pedig azon kapjuk magunkat, hogy a többi közreműködővel együtt megpróbáljuk megfejteni a főhőst
Összességében korrekt film lett a Széttörve, vannak nagyon érdekes aspektusai, de igazából csak James McAvoy játéka miatt igazán emlékezetes (valamint a Speier Dávidtól szokatlan, olykor kifejezetten esetlen mondatszerkesztések, illetve fordítói megoldások miatt). Kár, hogy a lányok, mint ellenpólusok, elég felejthetőek, és ha csak a történetet nézzük, akkor voltaképp semmi újdonságban nincs részünk.
Persze a Széttörve vége mindenképpen további párbeszédet indukálhat a nézők körében, de ezúttal olyan slusszpoént kapunk, amely révén nem kell alapjaiban újraértelmezni a látottakat, mint más Shyamalan-filmekben, cserébe viszont az egész történet kontextusa, sőt, még kvázi a film műfaja, illetve besorolása is olyan szinten megváltozik, hogy..., hogy azt nem lehet nem túlzott lelkesedéssel fogadni.
A látogatás című darabot ugyan még a nagyobb anyagi siker elkerülte, azonban a Széttörve már valóban sok embert érdekelt a moziban. Az a húzást pedig, amivel a végén előáll Shyamalan, valószínűleg nagyon sokak fantáziáját be fogja indítani, és abban is biztosak lehetünk, hogy a rendező következő filmje még sikeresebb lesz. Már, ha...
De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen először azt érdemes tudni, hogy miről is szól a Széttörve. Ha érdekesen akarjuk megközelíteni, akkor bizony le kell lőni egy apróságot, mégpedig azt, hogy a főhőse egy olyan ember, aki 23 személyiséggel rendelkezik. Ugyanis egyébként csakis annyit írhatnánk, hogy valaki elrabol három fiatal lányt és fogságban tartja őket, amiből az következik, hogy vagy előbbi élvezkedései, vagy utóbbiak szabadulási kísérletei lesznek a középpontban, s valljuk meg, hogy ez a felállás van annyira elcsépelt, hogy egy pillanatra se keltse fel a néző figyelmét.
Más kérdés, hogy a személyiségek száma csak papíron 23, egyébként alig pár darabbal találkozhatunk, ami persze teljesen logikus döntés, de ilyen alapon lehettek volna heten vagy kilencvennégyen is. Szerencsére azonban a nagyon, nagyon lassan kibontakozó történetbe ez a pár személyiség is kellő mennyiségű frászt, humort és filozofálgatást csempész be, mi pedig azon kapjuk magunkat, hogy a többi közreműködővel együtt megpróbáljuk megfejteni a főhőst
Összességében korrekt film lett a Széttörve, vannak nagyon érdekes aspektusai, de igazából csak James McAvoy játéka miatt igazán emlékezetes (valamint a Speier Dávidtól szokatlan, olykor kifejezetten esetlen mondatszerkesztések, illetve fordítói megoldások miatt). Kár, hogy a lányok, mint ellenpólusok, elég felejthetőek, és ha csak a történetet nézzük, akkor voltaképp semmi újdonságban nincs részünk.
Persze a Széttörve vége mindenképpen további párbeszédet indukálhat a nézők körében, de ezúttal olyan slusszpoént kapunk, amely révén nem kell alapjaiban újraértelmezni a látottakat, mint más Shyamalan-filmekben, cserébe viszont az egész történet kontextusa, sőt, még kvázi a film műfaja, illetve besorolása is olyan szinten megváltozik, hogy..., hogy azt nem lehet nem túlzott lelkesedéssel fogadni.
|
Széttörve (Split)
magyarul beszélő, amerikai thriller, 118 perc, 2017 16 éven aluliak számára nem ajánlott rendező: M. Night Shyamalan forgatókönyvíró: M. Night Shyamalan operatőr: Mike Gioulakis producer: M. Night Shyamalan, Marc Bienstock, Jason Blum zene: West Dylan Thordson szereplők: James McAvoy (Kevin) Anya Taylor-Joy (Casey) Betty Buckley (Dr. Fletcher) Kim Director (Hannah) Haley Lu Richardson (Claire) Brad William Henke (John bácsi) |
