Szekeres Viktor
A könyvelő - Nemcsak szuperhősöknek kell eredetsztori
Az okos történettel rendelkező akciófilm olyan ritka, mint a fehér holló. Kár, hogy A könyvelővel más gondok vannak.
Hogy tetszett A könyvel??
A könyvelő főhőse egy... (dobpergés!) könyvelő, aki autizmusra utaló tüneteket produkál gyerekkora óta. Azonban még így is képes (természetesen) normális életet élni. Legalábbis ez a látszat, hiszen valójában, amellett, hogy számokkal dolgozik egész nap, különböző bűnbandák tevékenységét is segíti szaktudásával. Egy nap azonban nemcsak ő, hanem egy friss ismerőse is komoly bajba kerül. Azonban menekülés helyett felveszi a harcot az "ellenséggel".
A könyvelő egy izgalmas karakter szépen becsomagolt eredetsztorija, sok erős és érzelmes visszaemlékezéssel, amik megpróbálják közelebb hozni hozzánk ezt a meglehetősen nehezen megkedvelhető figurát, aki nagyjából az Egy csodálatos elme John Nash-éhez hasonlónak kell elképzelni. Több kritika előszeretettel hasonlítja éppen ezért szuperhősökhöz Chris Wolff karakterét, holott nem kicsit távol áll azoktól. Az igen érzelmesre hangszerelt történet okosan, bár kissé vontatottan mutatja be őt, de nem éri be csak ezzel, hiszen további szálakat is behoz a képbe, és azokból kettő sajnos nem túl érdekfeszítő - a gyilkosok még elmennek, de a pénzügyi nyomozás kifejezetten érdektelen, még akkor is, ha végülis van jelentősége, valamint a karakterizálás tekintetében sem elhanyagolható.
A film viszonylag jól és empatikusan mutatja be az autizmust, már persze akkor, ha az embernek nem az jön le, hogy aki magasan funkcionáló autista, az csak profi gyilkos lehet. Hiába azonban az okos (egyesek szerint csak annak látszani akaró) forgatókönyv, az első komolyabb csavar és csúcspont pont akkor érkezik, amikor a film elkezd elindulni a lejtőn, a második, jóval nagyobb pedig sajnos végképp elsikkad, de legalább gondolkodásra készteti a nézőt, már persze akkor, ha leesik neki, hogy mi, illetve ki van a háttérben.
Annak ellenére, hogy elég jól kivitelezettek az akciójelenetek, és a film is tekinthető akcióthrillernek, nem sok verekedés vagy lövöldözés van benne, főleg az első óra mentes az efféléktől. Ettől persze még A könyvelő ambiciózus próbálkozás, nem meglepő, hogy a szkript rajta volt pár éve az éppen aktuális feketelistán, kár, hogy a megvalósítás során mégis elvérzik - vagy legalábbis nem képes felnőni önmagához. Ezért általában a rendezőt szokás hibáztatni, jobb híján most is ezt tennénk, annak ellenére, hogy láthatunk jó és igen emlékezetes megoldásokat is, amivel nem sokra megyünk, mert amit látunk, az újra meg újra szétesik.
Azt viszont meg kell adni, hogy Gavin O'Connornak nagyjából sikerült jól egyensúlyoznia a kényes témával, mert valljuk meg, a túlzottan komolyra hangszerelt jelenetek némelyikét olykor tényleg nagyon kevés választja el, hogy önmaga paródiájába forduljanak. Éppen ezért igencsak ellenjavallt otthon. baráti társaságban nézni A könyvelőt, mert elég, ha egy béna poént elsüt egy néző, onnantól kezdve Ben Affleck karaktere és maga a történet menthetetlenül mosolyfakasztó lesz, márpedig a film és ez a téma nem ezt érdemli.
Azért van egy jó hírünk is: aki tudja, hogy nagyjából milyen a film és érdeklődik iránta, annak jó eséllyel nagyon is be fog jönni. Aki látatlanban be akar ülni egy popcorn akciómozira, annak viszont nem valószínű.
A könyvelő egy izgalmas karakter szépen becsomagolt eredetsztorija, sok erős és érzelmes visszaemlékezéssel, amik megpróbálják közelebb hozni hozzánk ezt a meglehetősen nehezen megkedvelhető figurát, aki nagyjából az Egy csodálatos elme John Nash-éhez hasonlónak kell elképzelni. Több kritika előszeretettel hasonlítja éppen ezért szuperhősökhöz Chris Wolff karakterét, holott nem kicsit távol áll azoktól. Az igen érzelmesre hangszerelt történet okosan, bár kissé vontatottan mutatja be őt, de nem éri be csak ezzel, hiszen további szálakat is behoz a képbe, és azokból kettő sajnos nem túl érdekfeszítő - a gyilkosok még elmennek, de a pénzügyi nyomozás kifejezetten érdektelen, még akkor is, ha végülis van jelentősége, valamint a karakterizálás tekintetében sem elhanyagolható.
A film viszonylag jól és empatikusan mutatja be az autizmust, már persze akkor, ha az embernek nem az jön le, hogy aki magasan funkcionáló autista, az csak profi gyilkos lehet. Hiába azonban az okos (egyesek szerint csak annak látszani akaró) forgatókönyv, az első komolyabb csavar és csúcspont pont akkor érkezik, amikor a film elkezd elindulni a lejtőn, a második, jóval nagyobb pedig sajnos végképp elsikkad, de legalább gondolkodásra készteti a nézőt, már persze akkor, ha leesik neki, hogy mi, illetve ki van a háttérben.
Annak ellenére, hogy elég jól kivitelezettek az akciójelenetek, és a film is tekinthető akcióthrillernek, nem sok verekedés vagy lövöldözés van benne, főleg az első óra mentes az efféléktől. Ettől persze még A könyvelő ambiciózus próbálkozás, nem meglepő, hogy a szkript rajta volt pár éve az éppen aktuális feketelistán, kár, hogy a megvalósítás során mégis elvérzik - vagy legalábbis nem képes felnőni önmagához. Ezért általában a rendezőt szokás hibáztatni, jobb híján most is ezt tennénk, annak ellenére, hogy láthatunk jó és igen emlékezetes megoldásokat is, amivel nem sokra megyünk, mert amit látunk, az újra meg újra szétesik.
Azt viszont meg kell adni, hogy Gavin O'Connornak nagyjából sikerült jól egyensúlyoznia a kényes témával, mert valljuk meg, a túlzottan komolyra hangszerelt jelenetek némelyikét olykor tényleg nagyon kevés választja el, hogy önmaga paródiájába forduljanak. Éppen ezért igencsak ellenjavallt otthon. baráti társaságban nézni A könyvelőt, mert elég, ha egy béna poént elsüt egy néző, onnantól kezdve Ben Affleck karaktere és maga a történet menthetetlenül mosolyfakasztó lesz, márpedig a film és ez a téma nem ezt érdemli.
Azért van egy jó hírünk is: aki tudja, hogy nagyjából milyen a film és érdeklődik iránta, annak jó eséllyel nagyon is be fog jönni. Aki látatlanban be akar ülni egy popcorn akciómozira, annak viszont nem valószínű.
|
A könyvelő (The Accountant)
színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 128 perc, 2016 16 éven aluliak számára nem ajánlott rendező: Gavin O'Connor forgatókönyvíró: Bill Dubuque operatőr: Seamus McGarvey producer: Lynette Howell, Mark Williams zeneszerző: Mark Isham szereplők: Ben Affleck (Chris) Anna Kendrick (Dana) J.K. Simmons (Ray King) Cynthia Addai-Robinson (Medina) Jeffrey Tambor (Francis) John Lithgow (Lamar Black) |
