SG.hu·
Egyiptom istenei - bénább, mint várni lehetett

Űrhajók, kozmikus férgek, tűzokádó kígyók - éreztük, hogy ótvar lesz ez az ókori fantasy, de reménykedtünk, hátha félrevezetőek a reklámok.
Hogy tetszett az Egyiptom istenei?
Valahol nagyon tanulságos film lett az Egyiptom istenei, olyan szempontból, hogy így kiderül, hogy léteztek olyanok Hollywoodban, akik szerint vállalhatóra sikerült. Illetve helyesbítünk, hiszen vannak gyenge, de sikeres filmek: léteztek olyanok Hollywoodban, akik hittek a sikerében. Ez a látványorientált, majdnem 150 millió dollárba kerülő akciófantasy ugyanis eljutott a mozikba, ráadásul a gyártója elég komoly reklámkampányt rittyentett neki, azzal a felkiáltással, hogy ha már bukás lesz, akkor az legalább legyen világraszóló.
A történet egy istenekkel, szörnyekkel és mágiával átitatott ókori világban játszódik, melyben egy isten (Széth) Egyiptom uralkodójává teszi magát, hogy káoszt és pusztulást hozzon. Csak lázadók egy csoportja veszi fel vele a harcot egy tolvajjal összeálló Hórusz irányításával. Ehhez még tegyük hozzá, hogy helyenként vicces (vagy inkább vicceskedésre hajlamos) a film, és persze a kötelező romantika sem maradhat el, más máris helyben vagyunk.
Klasszikus sztori ezzel még nincs semmi gond, azonban minden mással már bőven van. Az Egyiptom istenei szörnyen műanyag. Úton-útfélen effektekkel tömik tele, azonban az olykor kifejezetten mutatós CGI-t máshol rettentően ronda megoldások váltják. Ráadásul, míg egyes filmeknek jól áll, ha stúdióban, zöld háttér előtt forgatják, itt roppant természetellenes hatást kölcsönöz a végeredménynek. És ugyanez igaz az idiótán festő szereplőkre is (tisztelet a kivételnek), mintha csak az öltöztetők és a sminkesek együtt szabotálták volna a projektet.
Egyébként azt mindenképp a film egyik erényeként kell megjegyeznünk, hogy olykor olyan húzások vannak benne, amik sokkolják és megdöbbentik a nézőt - olykor azért, mert azokat komolyan gondolta valaki, máskor pedig valóban azért, mert kifejezetten ötletesek. Ezek azok, amikből talán, talán kisejlik, hogy papíron talán nem volt ennyire tűzre való a film.
Minden apró pozitív pillanata ellenére összességében döbbenetes vonatszerencsétlenséget láthatunk, és ép ésszel bele sem lehet gondolni abba, hogy Alex Proyas hogy süllyedt idáig. Az egykor a Hollót és a Dark Cityt is elkészítő filmes valószínűleg nem lett rosszabb rendező, azonban valami oka csak kellett, hogy legyen, hogy számára ez a film vállalhatóra sikeredett, hiszen a nevét adta hozzá. És valamiért a Lionsgate stúdió sem állította le a produkciót, inkább öntötte és öntötte bele az újabb dollártízmilliókat, pedig valószínűleg bárki megmondta volna, hogy az év egyik legnagyobb bukását dédelgetik keblükön. Ugyanis sokszor előfordul, hogy egy gagyi látványfilm kiugró sikert anyagi sikert arat, azonban az Egyiptom isteneinek még ez sem jött össze. Éppen ezért a film legütősebb poénja a végén a folytatás reményében nyitva hagyott befejezés.
Vannak filmek, amikről tökéletesen felesleges oldalakat írni. Egyrészt azért, mert nagyjából azt hozzák, amire számítani lehet velük kapcsolatban, másrészt pedig mivel nem érdemlik meg. Nos, az Egyiptom isteneire mindkét fenti kitétel igaz. Elég pár másodpercet megnézni az első előzetesből, az bizony nem hazudik, a videó alapján belőhető a film színvonala - kinek magasra, kinek pedig alacsonyra, nyilván embere és ízlése válogatja, mi sem fogjuk áltatni magunkat azzal, hogy ne lennének nagyon sokan, akik remekül fognak szórakozni rajta. Más kérdés, hogy lesznek bőven, akiknél még a bűnös élvezet kategóriába sem fér majd bele.
A történet egy istenekkel, szörnyekkel és mágiával átitatott ókori világban játszódik, melyben egy isten (Széth) Egyiptom uralkodójává teszi magát, hogy káoszt és pusztulást hozzon. Csak lázadók egy csoportja veszi fel vele a harcot egy tolvajjal összeálló Hórusz irányításával. Ehhez még tegyük hozzá, hogy helyenként vicces (vagy inkább vicceskedésre hajlamos) a film, és persze a kötelező romantika sem maradhat el, más máris helyben vagyunk.
Klasszikus sztori ezzel még nincs semmi gond, azonban minden mással már bőven van. Az Egyiptom istenei szörnyen műanyag. Úton-útfélen effektekkel tömik tele, azonban az olykor kifejezetten mutatós CGI-t máshol rettentően ronda megoldások váltják. Ráadásul, míg egyes filmeknek jól áll, ha stúdióban, zöld háttér előtt forgatják, itt roppant természetellenes hatást kölcsönöz a végeredménynek. És ugyanez igaz az idiótán festő szereplőkre is (tisztelet a kivételnek), mintha csak az öltöztetők és a sminkesek együtt szabotálták volna a projektet.
Egyébként azt mindenképp a film egyik erényeként kell megjegyeznünk, hogy olykor olyan húzások vannak benne, amik sokkolják és megdöbbentik a nézőt - olykor azért, mert azokat komolyan gondolta valaki, máskor pedig valóban azért, mert kifejezetten ötletesek. Ezek azok, amikből talán, talán kisejlik, hogy papíron talán nem volt ennyire tűzre való a film.
Minden apró pozitív pillanata ellenére összességében döbbenetes vonatszerencsétlenséget láthatunk, és ép ésszel bele sem lehet gondolni abba, hogy Alex Proyas hogy süllyedt idáig. Az egykor a Hollót és a Dark Cityt is elkészítő filmes valószínűleg nem lett rosszabb rendező, azonban valami oka csak kellett, hogy legyen, hogy számára ez a film vállalhatóra sikeredett, hiszen a nevét adta hozzá. És valamiért a Lionsgate stúdió sem állította le a produkciót, inkább öntötte és öntötte bele az újabb dollártízmilliókat, pedig valószínűleg bárki megmondta volna, hogy az év egyik legnagyobb bukását dédelgetik keblükön. Ugyanis sokszor előfordul, hogy egy gagyi látványfilm kiugró sikert anyagi sikert arat, azonban az Egyiptom isteneinek még ez sem jött össze. Éppen ezért a film legütősebb poénja a végén a folytatás reményében nyitva hagyott befejezés.
Vannak filmek, amikről tökéletesen felesleges oldalakat írni. Egyrészt azért, mert nagyjából azt hozzák, amire számítani lehet velük kapcsolatban, másrészt pedig mivel nem érdemlik meg. Nos, az Egyiptom isteneire mindkét fenti kitétel igaz. Elég pár másodpercet megnézni az első előzetesből, az bizony nem hazudik, a videó alapján belőhető a film színvonala - kinek magasra, kinek pedig alacsonyra, nyilván embere és ízlése válogatja, mi sem fogjuk áltatni magunkat azzal, hogy ne lennének nagyon sokan, akik remekül fognak szórakozni rajta. Más kérdés, hogy lesznek bőven, akiknél még a bűnös élvezet kategóriába sem fér majd bele.
|
Egyiptom istenei (Gods of Egypt)
színes, magyarul beszélő, amerikai kalandfilm 127 perc, 2016 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott rendező: Alex Proyas forgatókönyvíró: Matt Sazama, Burk Sharpless operatőr: Peter Menzies Jr. zene: Marco Beltrami producer: Basil Iwanyk, Alex Proyas vágó: Richard Learoyd Széth - Gerard Butler Bek - Brenton Thwaites Hórusz - Nikolaj Coster-Waldau Zaya - Courtney Eaton Anat - Abbey Lee Ra - Geoffrey Rush Urshu - Rufus Sewell Hathor - Elodie Yung Thoth - Chadwick Boseman |
