SG.hu·
Jurassic World - Az év legjobb scifije?
Mostanság egyre több film tér vissza hosszabb kihagyást követően. A Mad Max 4 után, de még a Terminátor 5 előtt a Jurassic Park 4 csapott le ránk.
Hogy tetszett a Jurassic World?
Rettenetesen fura belegondolni, hogy sokaknak a Jurassic Park csak egy agyatlan látványfilmet jelent, egy dinoszauruszos techdemót, pedig nem kell beavatottnak lenni ahhoz, hogy lássuk azt, hogy az első film sokkal többről szólt. Persze ezt abból is könnyű kitalálni, hogy Steven Spielberg 1993-as rendezésének alapját egy könyv, Michael Crichton munkája adja, mely nem is annyira a genetikára építkező alapsztori miatt válik tudományossá, hanem a regényben kiemelt szerepet kapó káoszelméleti fejtegetéseknek köszönhetően.
Természetesen manapság egy popcorn filmet nem lehet tudományos fejtegetésekre építeni, így a Jurassic World forgatókönyvírói meg sem kísérelték ezt. A céljuk teljesen más volt. A franchise újraindításának a története pofonegyszerű: a park egy ideje ismét üzemel, azonban, ahogy az lenni szokott, történik valami gikszer, aminek a katalizátora természetesen az emberi mohóság és kapzsiság, majd pedig jön a futás, meg a sikoltozás. És egy, csak egy ember van talpon a vidéken, aki megmentheti a látványparkban tartózkodó húszezer ember életét.
A Jurassic World szkriptje tehát nem bonyolult (nem is kell, hogy az legyen), nem is lőnénk le, hogy mi váltja ki a fő konfliktust, hiszen az alapozás során azt érdekes felfedezni - aki látta az előzeteseket, az sajnos kimarad ebből a buliból. Az írók persze kötelezően bedobnak pár átlátszó erkölcsi dilemmát is a közösbe, néhány rettentően tipikus, sztereotip karaktert (hűvös főnök, mohó pénzeszsák, borostás dinókkal suttogó, lázadó és apatikus kamasz, kerek szemmel csodálkozó kisfiú, hataloméhes rosszember és pár kocka), és végül megnyomták a piros gombot.
A Jurassic World talán csak annyiban marad alul a Jurassic Parkkal, illetve Az elveszett világgal szemben, hogy bár mindkét filmben akadtak az akciózás, legjobban mégis a feszültséggel operáló jelenetek működtek. Ezúttal viszont, bár akadnak a neccesnek tűnő helyzetekre építő megoldások, amikor elszabadul a pokol egyike sem túlságosan izgalmas, s ezen a dinóközelik sem változtatnak sajnos.
Bármennyire tipikus és a végletekig kottázható film is a Jurassic World, kifejezetten élvezetesen kezd, izgalmas a park felfedezése, jó látni a dinoszauruszokat és elképzelni azt, hogy a látogatók számára mily fenséges érzés lehet a különböző, egykor kihalt lények között közlekedni, bébi dinókat simogatni, és egyéb látványosságokat kipróbálni. Ha az ember hátradől és átadja magát az élvezeteknek, akkor a kisvártatva lecsapó borzalmak is igen hatásosak.
Más kérdés, hogy a Jurassic World második fele fantáziafilmből átcsapott egy klasszikus szörnyfilmbe, akár King Kong vagy Godzilla is zúzhatna. A megvalósítás továbbra is teljesen rendben volt, igaz mentes mindenféle rendezői szílusjegytől, s bár a kezdetekben sem a könnyedség, hanem inkább a baljóslat ígérete dominált, ekkor, a tétek emelkedésével és a holttestek számának növekedésével végképp átvette a terepet. De annak ellenére, hogy a film elég komolyan vette magát és több, viccesebb jelenetet is kivágtak belőle, jól állt neki ez a megközelítés, még akkor is, ha pár kérdést valamiért elbagatellizáltak.
Összességében cseppet sem kiemelkedő, de teljes rendben lévő film a Jurassic World, csak érdemes előre tudni, hogy mire kell számítani. Akit a fenti dolgok nem zavarnak, valamint a tipikus, már-már kisiskolás filmes szerkesztési mód (például a női főhős tankönyvszerű, fájóan hollywoodi Mórickás "karakterfejlődése") felett is képes szemet hunyni, az jól fog szórakozni rajta. És utána viszonylag hamar, de mindenképp fájdalommentesen távozni fog a szervezetéből a megtekintés élménye. A bevételi adatok viszont azt mutatják, hogy elsősorban az efféle élményekre van szüksége a közönségnek, és ezzel a világon semmi probléma nincs.
Természetesen manapság egy popcorn filmet nem lehet tudományos fejtegetésekre építeni, így a Jurassic World forgatókönyvírói meg sem kísérelték ezt. A céljuk teljesen más volt. A franchise újraindításának a története pofonegyszerű: a park egy ideje ismét üzemel, azonban, ahogy az lenni szokott, történik valami gikszer, aminek a katalizátora természetesen az emberi mohóság és kapzsiság, majd pedig jön a futás, meg a sikoltozás. És egy, csak egy ember van talpon a vidéken, aki megmentheti a látványparkban tartózkodó húszezer ember életét.
A Jurassic World szkriptje tehát nem bonyolult (nem is kell, hogy az legyen), nem is lőnénk le, hogy mi váltja ki a fő konfliktust, hiszen az alapozás során azt érdekes felfedezni - aki látta az előzeteseket, az sajnos kimarad ebből a buliból. Az írók persze kötelezően bedobnak pár átlátszó erkölcsi dilemmát is a közösbe, néhány rettentően tipikus, sztereotip karaktert (hűvös főnök, mohó pénzeszsák, borostás dinókkal suttogó, lázadó és apatikus kamasz, kerek szemmel csodálkozó kisfiú, hataloméhes rosszember és pár kocka), és végül megnyomták a piros gombot.
A Jurassic World talán csak annyiban marad alul a Jurassic Parkkal, illetve Az elveszett világgal szemben, hogy bár mindkét filmben akadtak az akciózás, legjobban mégis a feszültséggel operáló jelenetek működtek. Ezúttal viszont, bár akadnak a neccesnek tűnő helyzetekre építő megoldások, amikor elszabadul a pokol egyike sem túlságosan izgalmas, s ezen a dinóközelik sem változtatnak sajnos.
Bármennyire tipikus és a végletekig kottázható film is a Jurassic World, kifejezetten élvezetesen kezd, izgalmas a park felfedezése, jó látni a dinoszauruszokat és elképzelni azt, hogy a látogatók számára mily fenséges érzés lehet a különböző, egykor kihalt lények között közlekedni, bébi dinókat simogatni, és egyéb látványosságokat kipróbálni. Ha az ember hátradől és átadja magát az élvezeteknek, akkor a kisvártatva lecsapó borzalmak is igen hatásosak.
Más kérdés, hogy a Jurassic World második fele fantáziafilmből átcsapott egy klasszikus szörnyfilmbe, akár King Kong vagy Godzilla is zúzhatna. A megvalósítás továbbra is teljesen rendben volt, igaz mentes mindenféle rendezői szílusjegytől, s bár a kezdetekben sem a könnyedség, hanem inkább a baljóslat ígérete dominált, ekkor, a tétek emelkedésével és a holttestek számának növekedésével végképp átvette a terepet. De annak ellenére, hogy a film elég komolyan vette magát és több, viccesebb jelenetet is kivágtak belőle, jól állt neki ez a megközelítés, még akkor is, ha pár kérdést valamiért elbagatellizáltak.
Összességében cseppet sem kiemelkedő, de teljes rendben lévő film a Jurassic World, csak érdemes előre tudni, hogy mire kell számítani. Akit a fenti dolgok nem zavarnak, valamint a tipikus, már-már kisiskolás filmes szerkesztési mód (például a női főhős tankönyvszerű, fájóan hollywoodi Mórickás "karakterfejlődése") felett is képes szemet hunyni, az jól fog szórakozni rajta. És utána viszonylag hamar, de mindenképp fájdalommentesen távozni fog a szervezetéből a megtekintés élménye. A bevételi adatok viszont azt mutatják, hogy elsősorban az efféle élményekre van szüksége a közönségnek, és ezzel a világon semmi probléma nincs.
|
Jurassic World
színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi, 125 perc, 2015 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott rendező: Colin Trevorrow forgatókönyvíró: Rick Jaffa, Amanda Silver, Colin Trevorrow, Derek Connolly zeneszerző: Michael Giacchino operatőr: John Schwartzman producer: Steven Spielberg, Patrick Crowley, Frank Marshall, Thomas Tull szereplők: Bryce Dallas Howard (Beth) Chris Pratt (Owen) Lauren Lapkus (Vivian) Jake Johnson (Lowery) Vincent D'Onofrio (Morton) |
