SG.hu·

Jurassic World - Az év legjobb scifije?

Jurassic World - Az év legjobb scifije?
Mostanság egyre több film tér vissza hosszabb kihagyást követően. A Mad Max 4 után, de még a Terminátor 5 előtt a Jurassic Park 4 csapott le ránk.

Hogy tetszett a Jurassic World?

Rettenetesen fura belegondolni, hogy sokaknak a Jurassic Park csak egy agyatlan látványfilmet jelent, egy dinoszauruszos techdemót, pedig nem kell beavatottnak lenni ahhoz, hogy lássuk azt, hogy az első film sokkal többről szólt. Persze ezt abból is könnyű kitalálni, hogy Steven Spielberg 1993-as rendezésének alapját egy könyv, Michael Crichton munkája adja, mely nem is annyira a genetikára építkező alapsztori miatt válik tudományossá, hanem a regényben kiemelt szerepet kapó káoszelméleti fejtegetéseknek köszönhetően.


Természetesen manapság egy popcorn filmet nem lehet tudományos fejtegetésekre építeni, így a Jurassic World forgatókönyvírói meg sem kísérelték ezt. A céljuk teljesen más volt. A franchise újraindításának a története pofonegyszerű: a park egy ideje ismét üzemel, azonban, ahogy az lenni szokott, történik valami gikszer, aminek a katalizátora természetesen az emberi mohóság és kapzsiság, majd pedig jön a futás, meg a sikoltozás. És egy, csak egy ember van talpon a vidéken, aki megmentheti a látványparkban tartózkodó húszezer ember életét.

A Jurassic World szkriptje tehát nem bonyolult (nem is kell, hogy az legyen), nem is lőnénk le, hogy mi váltja ki a fő konfliktust, hiszen az alapozás során azt érdekes felfedezni - aki látta az előzeteseket, az sajnos kimarad ebből a buliból. Az írók persze kötelezően bedobnak pár átlátszó erkölcsi dilemmát is a közösbe, néhány rettentően tipikus, sztereotip karaktert (hűvös főnök, mohó pénzeszsák, borostás dinókkal suttogó, lázadó és apatikus kamasz, kerek szemmel csodálkozó kisfiú, hataloméhes rosszember és pár kocka), és végül megnyomták a piros gombot.


A Jurassic World talán csak annyiban marad alul a Jurassic Parkkal, illetve Az elveszett világgal szemben, hogy bár mindkét filmben akadtak az akciózás, legjobban mégis a feszültséggel operáló jelenetek működtek. Ezúttal viszont, bár akadnak a neccesnek tűnő helyzetekre építő megoldások, amikor elszabadul a pokol egyike sem túlságosan izgalmas, s ezen a dinóközelik sem változtatnak sajnos.

Bármennyire tipikus és a végletekig kottázható film is a Jurassic World, kifejezetten élvezetesen kezd, izgalmas a park felfedezése, jó látni a dinoszauruszokat és elképzelni azt, hogy a látogatók számára mily fenséges érzés lehet a különböző, egykor kihalt lények között közlekedni, bébi dinókat simogatni, és egyéb látványosságokat kipróbálni. Ha az ember hátradől és átadja magát az élvezeteknek, akkor a kisvártatva lecsapó borzalmak is igen hatásosak.


Más kérdés, hogy a Jurassic World második fele fantáziafilmből átcsapott egy klasszikus szörnyfilmbe, akár King Kong vagy Godzilla is zúzhatna. A megvalósítás továbbra is teljesen rendben volt, igaz mentes mindenféle rendezői szílusjegytől, s bár a kezdetekben sem a könnyedség, hanem inkább a baljóslat ígérete dominált, ekkor, a tétek emelkedésével és a holttestek számának növekedésével végképp átvette a terepet. De annak ellenére, hogy a film elég komolyan vette magát és több, viccesebb jelenetet is kivágtak belőle, jól állt neki ez a megközelítés, még akkor is, ha pár kérdést valamiért elbagatellizáltak.

Összességében cseppet sem kiemelkedő, de teljes rendben lévő film a Jurassic World, csak érdemes előre tudni, hogy mire kell számítani. Akit a fenti dolgok nem zavarnak, valamint a tipikus, már-már kisiskolás filmes szerkesztési mód (például a női főhős tankönyvszerű, fájóan hollywoodi Mórickás "karakterfejlődése") felett is képes szemet hunyni, az jól fog szórakozni rajta. És utána viszonylag hamar, de mindenképp fájdalommentesen távozni fog a szervezetéből a megtekintés élménye. A bevételi adatok viszont azt mutatják, hogy elsősorban az efféle élményekre van szüksége a közönségnek, és ezzel a világon semmi probléma nincs.

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz
Jurassic World
színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi, 125 perc, 2015
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

rendező: Colin Trevorrow
forgatókönyvíró: Rick Jaffa, Amanda Silver, Colin Trevorrow, Derek Connolly
zeneszerző: Michael Giacchino
operatőr: John Schwartzman
producer: Steven Spielberg, Patrick Crowley, Frank Marshall, Thomas Tull

szereplők:
Bryce Dallas Howard (Beth)
Chris Pratt (Owen)
Lauren Lapkus (Vivian)
Jake Johnson (Lowery)
Vincent D'Onofrio (Morton)

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Zombee2015. 06. 22.. 21:24||#27
Legalább vártál volna egy BDripre, minthogy igénytelenkedsz. Remélem, azt a remek 700Mb/2 óra verziót nézted.
© emberz2015. 06. 22.. 15:31||#26
Az első félóra kínszenvedés volt, nem is bírtam tovább nézni. Végig ilyen szar, vagy csak az eleje?
© Griphons2015. 06. 22.. 11:52||#25
Messze nem sci-fi. Max akció-kalandfilm.
Nem is azzal van bajom, hogy áltudományos, meg butaságokkal van tele, ez még elmegy a hálivúdi flitterek között. De a szereplőknek se karakterük, se arcuk se történetük. Ilyen egydimenziós semmitmondó karaktereket még nem láttam filmen. Nem azt mondom, hogy filozófiai mélységekig szeretném megismerni legalább a főhős személyiségét, de valamilyen szinten jó lett volna ha bele tudom élni magam a helyéba. Az irányítóteremben ücsörgő technikusnak, aki dínójátékokkal vette körül magát jobban ki volt dolgozva a személyisége, mint a főhősöknek. Egyedül az a fickó "élt" a filmben. Mindenki más robot volt. És ez nem a színészeken múlott.
© Lacee832015. 06. 22.. 00:44||#24
Őszintén remélem nem ez lesz az év sci-fi je. Ez egyszernézős alkotás.
© Zombee2015. 06. 21.. 23:49||#23
Így hogy felhoztad a raptor, nem raptor témát, eszembe is jutott, hogy anno 20 éve én is rácsodálkoztam erre. Sokat olvastam dínókról előtte, a filmtől függetlenül, 9 évesen azt se tudtam, hogy lesz ilyen, amíg nem mondták. A velociraptor valóban kisebb termetű állat volt, a filmbeli állatok leginkább a Deinonychus-ra hasonlítanak, bár annak is létezik tollas, madárszerű rekonstrukciója. Nem tudom, miért ragaszkodtak a névhez, talán a könnyebb megjegyezhetőség miatt, bár a regényben is így voltak már. Megjegyzem, a Deinonychus sincs akkora, mint a filmbeli raptorok.
© Zombee2015. 06. 21.. 23:38||#22
Az, hogy a kritikák mit írnak, nem fontos ebből a szempontból. A 2-3. rész története nem kapcsolódik a JW-hez, a 3. teljes egészében Isla Sornán játszódik, pár ember megy el oda, meg a végén a katonaság kimenteni őket. Szerintem Spielberg 2. részét sem dobták ki, mivel ő is ott van a producerek között.
© heist2015. 06. 21.. 03:03||#21
Egyszer mindenképpen meg lehet nézni, de amúgy tipikus újhálivúdi gagyi.
Akció szokásos, menekülő emberek, támadó dinók.
A vége botrányos.

Volt benne egy-két jó ötlet, de ugyanolyan silány és átgondolatlan a történet és az egész mint ahogyan azt hálivúdtól az utóbbi években megszokhattuk.
© wraithLord2015. 06. 20.. 17:12||#20
Nem értek hozzá, hoy a koponyaüregből milyen következtetéseket lehet levonni az adott élőlény agyára és intelligenciájára nézve... de a csecsemős példa nem jó.
Egyrészt a csecsemő nem kifejlett egyede az emberi fajnak, erre a koponya fejlettségéből is lehet következtetni, másrészt ilyen korban az emberi agy fejletlen, nyers. Környezeti ingerekre van szüksége, hogy az idegpályák kialakulhassanak, és felvehesse az agy a későbbi érett felépítését, funkcionalitását.
Ezzel szemben az "alsóbbrendű" fajok fiatal egyedei, leginkább azok, amelyek nem szorulnak szülői gondoskodásra, már hasonló "szoftverrel" rendelkeznek, mint a faj kifejlett példányai.

Nagyon sok baromság van a Jurassic Parkban, kezdve azzal, hogy azidőtájt már kiderült, hogy a dinoszauruszok nem is úgy néznek ki, ahogy a filmben. A velociraptorokat is inkább nagy ragadozó pulykáknak kell elképzelni, de a film nem csak ennyivel "lőtt mellé", hanem a modell, amit a raptorokhoz használtak, egy tök más faj rekonstrukcióján alapszik. Szóval azok az izék a filmben elvileg a tudomány egyik állása szerint sem velociraptorok...

Viszont sok olyan dolog van a filmben, ami elmegy fikciónak, felesleges rajta fennakadni. Elvégre arról van szó, hogy a JP sci-fi-e. A science mellett pedig ott van a fiction szó is, egy része pedig fikció, mivel valahogy működésre kellett bírni a sztorit, illetve ki kellett tölteni valamivel a tudomány által még be nem tömött lyukakat. Az más kérdés, hogy ezt hogy sikerült betömni.
© Macropus Rufus2015. 06. 20.. 01:36||#19
a koponya méretéből tényleg lehet következtzetni az agy méretére. De ez mit is jelent?
A emberek agya sem kicsi. Még is vannak 50-es IQ-val és 170-es IQ-val rendelkező emberek. Arról meg most ne beszéljünk, hogy egy csecemő agya is 1500ccm és se beszélni se enni se járni se semmit nem tud egyedűl.
Pedig mind a két esetben kb. 1500ccm-ről beszélünk. Mondjuk azt nem értem, hogy egy üres koponya üregből, hogyan mondja meg valaki, hogy pl. a hipotalamusza fejletebb volt mint másnak? Ezért írtam példának azt, hogy ha egy emberi csonmaradványt adok valakinek az mondja meg belőle mi volt a kednec színe az illetőenk.Mert kb. ez lenne az ami azonos azzal, hogy a csont alapján megállapítom, hogy 3-as csoportokban támadtak, egy elterel, kettő oldalról támad. Ezt soha senki nem fogja bebizonyítani.
Mint ahhogy az is baromság volt, hogy a t-rex üvőltve támad. Ezt viszont simán lehet bizonyítani, hogy nem igaz: egyetlen egy ma élő ragadozó sem üvölt vadászás közben.
A fészkek örzésére lehet következteni akár a lábnyomokból is, de ez sem jelenthető ki 100%-ban. Max. annyi, hogy a fészek körűl voltak kölyök és felnőt nyomok is.

A másik érdekesség a filmben(az elsőben), hogy a klónozás az oké. De a mi a fene hozta létre a tojásokat?? Mert még a mai álláspont szerint is valaminek ki kell hordani a toljásokat. A filmben erről erősen hallgattak, ui. milyen ma élő állat lenne képes pl. raptor bébit szűlni. Mármint raptor tojást.
Szóval a filmben van sok áltudományosság, de nem is akarták beállítani a filmet mint scifi. Egy jó kis kaland. De ez mostani még az első rész butaságain is túl tesz.
© UUUU2015. 06. 19.. 22:06||#18
kb