SG.hu·
300 gigabájt RAM egy autóban már nem sci-fi
Sanjay Mehrotra, a Micron Technology vezérigazgatója szerint a jövő önvezető autói akár 300 gigabájtnál is több memóriát igényelhetnek.
A memóriagyártó vállalat bejelentette, hogy a negyedévben 23,86 milliárd dolláros bevételt ért el, ami hatalmas ugrás a korábbi, 8,03 milliárd dolláros szinthez képest. Ez a növekedés elsősorban a nagy teljesítményű, úgynevezett HBM memóriák iránti robbanásszerű keresletnek köszönhető, amelyet a MI infrastruktúrát építő technológiai óriások hajtanak. A vállalat szerint a növekedést „strukturális kínálati korlátok és a Micron erős működési teljesítménye” is támogatja.
Miközben a cég jelentős bevételeket realizál a MI rendszerekhez szükséges chipek iránti keresletből, már a következő nagy piacra készül. A vállalat több új gyár építését tervezi Japánban, Szingapúrban és az Egyesült Államokban, New York államban egy úgynevezett megagyárral. Ezek az üzemek várhatóan 2028 és 2029 között kezdik meg a termelést, a vállalat már 2026-ra 20 százalékos kapacitásbővítést tervez. Ez részben enyhítheti a jelenlegi kínálati nyomást, ám Mehrotra szerint egy új, rendkívül memóriaigényes piac is megjelenik majd, mégpedig az önvezető autók világa.
Az ilyen járművek működésének alapja a folyamatos adatfeldolgozás. A szenzorok, kamerák és radarok hatalmas mennyiségű információt gyűjtenek, amelyeket valós időben kell elemezni. Az önvezető autók lényegében MI szuperszámítógépek kerekeken, mert minél magasabb szintű az autonómia, annál nagyobb számítási kapacitásra és memóriára van szükség. A járművek autonómiájának hat szintje van. Az L0 szint teljesen manuális vezetést jelent, míg az L1 már tartalmaz egy-egy automatizált funkciót, például tempomatot. Az L2 szinten a fejlett vezetéstámogató rendszerek már egyszerre képesek irányítani a kormányzást és a gyorsítást, ilyen például a Tesla Autopilot vagy a Cadillac Super Cruise. Az L4 szint azonban már egészen más kategória. Itt a jármű gyakorlatilag minden helyzetben képes önállóan működni, beleértve az előzést vagy egy forgalmas kereszteződésen való áthaladást is, miközben a vezetőnek megmarad a lehetősége az irányítás átvételére.
A technológiai háttér fejlesztésében kulcsszerepet játszanak a chipgyártók. Nvidia például együttműködik olyan autógyártókkal, mint a BYD, a Geely, az Isuzu és a Nissan, hogy elterjessze a Drive Hyperion platformot, amely egy teljes körű autonóm járműrendszer. Az ilyen rendszerek működéséhez rendkívül nagy sebességű memória szükséges, ami tovább növeli az iparág iránti keresletet. Jelenleg a legtöbb modern autó körülbelül 16 gigabájt memóriával működik, ami elegendő az alapfunkciókhoz és a jelenlegi vezetéstámogató rendszerekhez. Az L4 autonómia azonban ennek többszörösét igényli majd. Mehrotra szerint a jövőben akár 300 gigabájtnál is több RAM válhat szükségessé, ami teljesen új dimenzióba helyezi az autóipari hardverigényeket.
Ez a tendencia nem példa nélküli a technológiai piacon. Az elmúlt időszakban például a nagy memóriakapacitású számítógépek iránti kereslet is megugrott, részben azért, mert egyre többen futtatnak saját rendszereiken MI modelleket. Ez a jelenség olyan hatással volt a piacra, hogy egyes prémium számítógépek kínálata szűkössé vált, és az árak is emelkedtek. Hasonló helyzet alakulhat ki az autóiparban is, ha a gyártók tömegesen kezdenek el nagy memóriaigényű, önvezető járműveket gyártani. Ugyanakkor az áttörés nem várható azonnal. Az L4 autonómiával rendelkező járművek jelenleg rendkívül drágák, és a szabályozási környezet sem teljesen kiforrott. Sok országban még nem egyértelmű, milyen feltételek mellett lehet ilyen járműveket közúton használni. Ez lassíthatja az elterjedést, de hosszabb távon aligha állítja meg.
A legnagyobb kérdés az, hogy a memóriaipar képes lesz-e lépést tartani ezzel a növekvő igénnyel. Ha a gyártók nem tudják időben bővíteni kapacitásaikat, könnyen újabb hiány alakulhat ki, hasonlóan ahhoz, amit korábban más technológiai területeken már láthattunk. Ebben az esetben nemcsak a számítógépek és szerverek, hanem az autók is érintettek lehetnek.
A memóriagyártó vállalat bejelentette, hogy a negyedévben 23,86 milliárd dolláros bevételt ért el, ami hatalmas ugrás a korábbi, 8,03 milliárd dolláros szinthez képest. Ez a növekedés elsősorban a nagy teljesítményű, úgynevezett HBM memóriák iránti robbanásszerű keresletnek köszönhető, amelyet a MI infrastruktúrát építő technológiai óriások hajtanak. A vállalat szerint a növekedést „strukturális kínálati korlátok és a Micron erős működési teljesítménye” is támogatja.
Miközben a cég jelentős bevételeket realizál a MI rendszerekhez szükséges chipek iránti keresletből, már a következő nagy piacra készül. A vállalat több új gyár építését tervezi Japánban, Szingapúrban és az Egyesült Államokban, New York államban egy úgynevezett megagyárral. Ezek az üzemek várhatóan 2028 és 2029 között kezdik meg a termelést, a vállalat már 2026-ra 20 százalékos kapacitásbővítést tervez. Ez részben enyhítheti a jelenlegi kínálati nyomást, ám Mehrotra szerint egy új, rendkívül memóriaigényes piac is megjelenik majd, mégpedig az önvezető autók világa.
Az ilyen járművek működésének alapja a folyamatos adatfeldolgozás. A szenzorok, kamerák és radarok hatalmas mennyiségű információt gyűjtenek, amelyeket valós időben kell elemezni. Az önvezető autók lényegében MI szuperszámítógépek kerekeken, mert minél magasabb szintű az autonómia, annál nagyobb számítási kapacitásra és memóriára van szükség. A járművek autonómiájának hat szintje van. Az L0 szint teljesen manuális vezetést jelent, míg az L1 már tartalmaz egy-egy automatizált funkciót, például tempomatot. Az L2 szinten a fejlett vezetéstámogató rendszerek már egyszerre képesek irányítani a kormányzást és a gyorsítást, ilyen például a Tesla Autopilot vagy a Cadillac Super Cruise. Az L4 szint azonban már egészen más kategória. Itt a jármű gyakorlatilag minden helyzetben képes önállóan működni, beleértve az előzést vagy egy forgalmas kereszteződésen való áthaladást is, miközben a vezetőnek megmarad a lehetősége az irányítás átvételére.
A technológiai háttér fejlesztésében kulcsszerepet játszanak a chipgyártók. Nvidia például együttműködik olyan autógyártókkal, mint a BYD, a Geely, az Isuzu és a Nissan, hogy elterjessze a Drive Hyperion platformot, amely egy teljes körű autonóm járműrendszer. Az ilyen rendszerek működéséhez rendkívül nagy sebességű memória szükséges, ami tovább növeli az iparág iránti keresletet. Jelenleg a legtöbb modern autó körülbelül 16 gigabájt memóriával működik, ami elegendő az alapfunkciókhoz és a jelenlegi vezetéstámogató rendszerekhez. Az L4 autonómia azonban ennek többszörösét igényli majd. Mehrotra szerint a jövőben akár 300 gigabájtnál is több RAM válhat szükségessé, ami teljesen új dimenzióba helyezi az autóipari hardverigényeket.
Ez a tendencia nem példa nélküli a technológiai piacon. Az elmúlt időszakban például a nagy memóriakapacitású számítógépek iránti kereslet is megugrott, részben azért, mert egyre többen futtatnak saját rendszereiken MI modelleket. Ez a jelenség olyan hatással volt a piacra, hogy egyes prémium számítógépek kínálata szűkössé vált, és az árak is emelkedtek. Hasonló helyzet alakulhat ki az autóiparban is, ha a gyártók tömegesen kezdenek el nagy memóriaigényű, önvezető járműveket gyártani. Ugyanakkor az áttörés nem várható azonnal. Az L4 autonómiával rendelkező járművek jelenleg rendkívül drágák, és a szabályozási környezet sem teljesen kiforrott. Sok országban még nem egyértelmű, milyen feltételek mellett lehet ilyen járműveket közúton használni. Ez lassíthatja az elterjedést, de hosszabb távon aligha állítja meg.
A legnagyobb kérdés az, hogy a memóriaipar képes lesz-e lépést tartani ezzel a növekvő igénnyel. Ha a gyártók nem tudják időben bővíteni kapacitásaikat, könnyen újabb hiány alakulhat ki, hasonlóan ahhoz, amit korábban más technológiai területeken már láthattunk. Ebben az esetben nemcsak a számítógépek és szerverek, hanem az autók is érintettek lehetnek.