SG.hu·
Veszélyes lehet a benzinmotorokról való átállás európai fékezése
A nyugati cégeknek egyszerre kell profitálni a benzines autókból és befektetni az elektromos járművekbe.
A biztonságos közlekedéshez szükséges, hogy a vezető a sebességet az útviszonyokhoz igazítsa. Ezt a nyugati autógyártók nagyon jól tudják. Vásárlóik nem fogadták olyan jól az elektromos járműveket (EV-ket), mint azt korábban várták, ezért az európai kormányok is visszavonulnak az átállást gyorsító intézkedésektől. December 16-án az EU visszavonta a benzinüzemű autók értékesítésének korábbi, 2035-től érvénybe lépni tervezett tilalmát. Azonban a benzinmotorokról való átállás fékezése nagyon veszélyes lehet a nyugati autógyártók számára.
Mindig is ambiciózus volt az EU azon törekvése, hogy gyorsan véget vessen a benzin dominanciájának az utakon. De amikor 2022-ben bejelentették a tervet, az nem tűnt irreálisnak. Ennek egyik oka, hogy a hagyományos autógyártók, elbűvölve a teljesen elektromos Tesla magas értékeltségétől, nagy ígéreteket tettek a befektetőknek abban a reményben, hogy valami a Tesla varázsából rájuk is átragad. A Volkswagen azt mondta, hogy 2030-ra európai eladásainak 70%-a lesz elektromos, később ezt 80%-ra emelte; a Stellantis azt deklarálta, hogy 100%-ban átáll. Az amerikai General Motors konzervatívnak tűnt a 2035-ös teljes átállásra vonatkozó határidővel.
Azonban az elektromosítás útja rögös. Idén Európában az eladott autók körülbelül csak ötöde lesz tisztán akkumulátoros. A növekedés messze elmarad attól a pályától, amely szükséges lenne a benzinautók 2035-ig történő megszüntetéséhez. A magas kezdeti költségek, a kisebb modellek hiánya, az elégtelen töltőinfrastruktúra miatti félelmek és a kormányok bizonytalankodása a vásárlási támogatások körül mind visszavetették az EV-k iránti keresletet.
Az autógyártók és a német és olasz kormányok nyomására az EU bizonyos mozgásteret ad az iparágnak. Ahelyett, hogy teljes visszafordulást hajtott volna végre, amelyet néhányan vártak, az EU az úgynevezett „mérsékelt kiigazítások” mellett döntött. Teljes tilalom helyett a cégek által értékesített új autók becsült kibocsátását 2035-re 2021-es szinthez képest 90%-kal kell csökkenteni. A maradékot olyan intézkedésekkel kell kompenzálni, mint az európai „zöld” acél nagyobb mértékű felhasználása.
Bár az EU ragaszkodik ahhoz, hogy az új stratégia „erős piaci jelzést ad a nulla kibocsátású járművek számára”, a benzin- és hibridautók eladásai ennek ellenére folytatódnak; a brüsszeli székhelyű Transport & Environment intézet szerint a változások után a 2035-ben eladott autók egynegyede tartalmazhat valamilyen fosszilis üzemanyagot. Az új intézkedések - amelyeket az EU parlamentjének és a tagállamoknak még ratifikálniuk kell - magukban foglalják az átmeneti célok és a haszongépjárművekre vonatkozó szabályok módosítását is.
Az Egyesült Államokban, ahol a tisztán elektromos autók aránya az eladások kevesebb mint egytizede, az átállás mára teljesen megállt. Donald Trump elnök a benzinzabáló autók iránti preferenciája miatt visszavonja az EV-ket támogató ösztönzőket és egyéb intézkedéseket. A Ford ennek hatására újragondolta terveit. Az F-150 teljesen elektromos változatának értékesítését megszüntetik, helyette egy kis benzinmotoros modellt kínálnak, amely szükség esetén tölti az akkumulátort, bár egy elektromos pickup 2027-re tervezett piacra dobása továbbra is folyamatban van. A cég nemrégiben megállapodást kötött a Renault-val is, hogy kicsi és olcsó EV-ket fejlesszenek ki az európai piac számára.
Az EV-kről való visszalépés kockázatot jelent a nyugati autógyártók számára. A Schmidt Automotive Research tanácsadó cég szerint a kínai márkák az év első tíz hónapjában a teljesen elektromos autók piacának 10,7%-át uralták Nyugat-Európában, ami egy százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi aránynál, annak ellenére, hogy az EU 2024 októberében további vámokat vetett ki Kínából importált EV-kre. A kínai hibridautók - amelyekre nem vonatkoznak az új vámok - eladásai ugrásszerűen növekedtek. A nyugati autógyártók más régiókban is gyorsan növekvő kínai EV-márkákkal szembesülnek.
Ahogy a gyártás bővül és a költségek csökkennek, az elektromos járművek idővel a vásárlók számára olcsóbb opcióvá válnak. A nyugati autógyártóknak ezért ügyes egyensúlyt kell fenntartaniuk: most profitálni a benzinautókból, miközben elegendő befektetést kell eszközölniük az EV-k versenyképességének megőrzéséhez. Azok, akik lassítanak, azt kockáztatják, hogy versenytársaik behozhatatlan előnyhöz jutnak.
A biztonságos közlekedéshez szükséges, hogy a vezető a sebességet az útviszonyokhoz igazítsa. Ezt a nyugati autógyártók nagyon jól tudják. Vásárlóik nem fogadták olyan jól az elektromos járműveket (EV-ket), mint azt korábban várták, ezért az európai kormányok is visszavonulnak az átállást gyorsító intézkedésektől. December 16-án az EU visszavonta a benzinüzemű autók értékesítésének korábbi, 2035-től érvénybe lépni tervezett tilalmát. Azonban a benzinmotorokról való átállás fékezése nagyon veszélyes lehet a nyugati autógyártók számára.
Mindig is ambiciózus volt az EU azon törekvése, hogy gyorsan véget vessen a benzin dominanciájának az utakon. De amikor 2022-ben bejelentették a tervet, az nem tűnt irreálisnak. Ennek egyik oka, hogy a hagyományos autógyártók, elbűvölve a teljesen elektromos Tesla magas értékeltségétől, nagy ígéreteket tettek a befektetőknek abban a reményben, hogy valami a Tesla varázsából rájuk is átragad. A Volkswagen azt mondta, hogy 2030-ra európai eladásainak 70%-a lesz elektromos, később ezt 80%-ra emelte; a Stellantis azt deklarálta, hogy 100%-ban átáll. Az amerikai General Motors konzervatívnak tűnt a 2035-ös teljes átállásra vonatkozó határidővel.
Azonban az elektromosítás útja rögös. Idén Európában az eladott autók körülbelül csak ötöde lesz tisztán akkumulátoros. A növekedés messze elmarad attól a pályától, amely szükséges lenne a benzinautók 2035-ig történő megszüntetéséhez. A magas kezdeti költségek, a kisebb modellek hiánya, az elégtelen töltőinfrastruktúra miatti félelmek és a kormányok bizonytalankodása a vásárlási támogatások körül mind visszavetették az EV-k iránti keresletet.
Az autógyártók és a német és olasz kormányok nyomására az EU bizonyos mozgásteret ad az iparágnak. Ahelyett, hogy teljes visszafordulást hajtott volna végre, amelyet néhányan vártak, az EU az úgynevezett „mérsékelt kiigazítások” mellett döntött. Teljes tilalom helyett a cégek által értékesített új autók becsült kibocsátását 2035-re 2021-es szinthez képest 90%-kal kell csökkenteni. A maradékot olyan intézkedésekkel kell kompenzálni, mint az európai „zöld” acél nagyobb mértékű felhasználása.
Bár az EU ragaszkodik ahhoz, hogy az új stratégia „erős piaci jelzést ad a nulla kibocsátású járművek számára”, a benzin- és hibridautók eladásai ennek ellenére folytatódnak; a brüsszeli székhelyű Transport & Environment intézet szerint a változások után a 2035-ben eladott autók egynegyede tartalmazhat valamilyen fosszilis üzemanyagot. Az új intézkedések - amelyeket az EU parlamentjének és a tagállamoknak még ratifikálniuk kell - magukban foglalják az átmeneti célok és a haszongépjárművekre vonatkozó szabályok módosítását is.
Az Egyesült Államokban, ahol a tisztán elektromos autók aránya az eladások kevesebb mint egytizede, az átállás mára teljesen megállt. Donald Trump elnök a benzinzabáló autók iránti preferenciája miatt visszavonja az EV-ket támogató ösztönzőket és egyéb intézkedéseket. A Ford ennek hatására újragondolta terveit. Az F-150 teljesen elektromos változatának értékesítését megszüntetik, helyette egy kis benzinmotoros modellt kínálnak, amely szükség esetén tölti az akkumulátort, bár egy elektromos pickup 2027-re tervezett piacra dobása továbbra is folyamatban van. A cég nemrégiben megállapodást kötött a Renault-val is, hogy kicsi és olcsó EV-ket fejlesszenek ki az európai piac számára.
Az EV-kről való visszalépés kockázatot jelent a nyugati autógyártók számára. A Schmidt Automotive Research tanácsadó cég szerint a kínai márkák az év első tíz hónapjában a teljesen elektromos autók piacának 10,7%-át uralták Nyugat-Európában, ami egy százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi aránynál, annak ellenére, hogy az EU 2024 októberében további vámokat vetett ki Kínából importált EV-kre. A kínai hibridautók - amelyekre nem vonatkoznak az új vámok - eladásai ugrásszerűen növekedtek. A nyugati autógyártók más régiókban is gyorsan növekvő kínai EV-márkákkal szembesülnek.
Ahogy a gyártás bővül és a költségek csökkennek, az elektromos járművek idővel a vásárlók számára olcsóbb opcióvá válnak. A nyugati autógyártóknak ezért ügyes egyensúlyt kell fenntartaniuk: most profitálni a benzinautókból, miközben elegendő befektetést kell eszközölniük az EV-k versenyképességének megőrzéséhez. Azok, akik lassítanak, azt kockáztatják, hogy versenytársaik behozhatatlan előnyhöz jutnak.