Berta Sándor

Hálózati szenzorokkal hatékony az autonóm közlekedés

A városokban elhelyezett megfelelő érzékelők nélkül szinte semmit sem érnek a robotautók.

A Bosch bemutatta a MEC-View nevű projekt eredményeit A programban a német konszern partnere volt az IT-Designers GmbH szoftverfejlesztő vállalat, a Mercedes-Benz, a Nokia, az Osram, a TomTom, valamint a Duisburg-Esseni Egyetem és az Ulmi Egyetem.

A szakemberek a vizsgálataik során megállapították, hogy az automatizált közlekedés a hálózatba kötött infrastruktúra-szenzoroknak köszönhetően biztonságosabb és hatékonyabb. A többek között az utcai lámpákba beépített video- és LiDAR-érzékelők például a részben vagy teljesen elrejtett objektumokat is időben felismerik és ezekről a veszélyekről valós időben tájékoztatják a közlekedésben résztvevőket. Ezáltal jelentős mértékben nő a közlekedésbiztonság és dinamikusabbá válik a forgalom.

A projekt több mint 3 éves fejlesztési időszaka alatt összegyűjtött tapasztalatokat hasznosíthatják majd a járműtechnika, az automatizált közlekedés és a mobiltechnológia továbbfejlesztésében. Emellett a kiépített infrastruktúra a program lezárását követően is felhasználható lesz - akár más kutatási projektekben is.

Az utcai lámpák azért különösen alkalmasak a szenzorok elhelyezésére, mert a 6 méteres magasságuknak köszönhetően a rajtuk lévő érzékelők sokkal jobban belátják az alattuk lévő területet. Ugyanakkor az is tény, hogy a gépkocsikba szerelt kamerák, radarok és LiDAR-egységek sokkal precízebb 360 fokos kép elkészítését teszik lehetővé.

A projektpartnerek olyan hardvereket és szoftvereket fejlesztettek ki, amelyek feldolgozzák az infrastruktúra-szenzorok képeit és jeleit, majd azokat ötvözik a nagy felbontású digitális térképekkel és LTE-kapcsolatokon keresztül átküldik az autóknak. Ezután a fedélzeti rendszerek ötvözik ezeket az adatot a járművekben lévő szenzorok információival, így minden fontos közlekedési résztvevő a korábbinál pontosabb képet kaphat egy adott eseménnyel kapcsolatban.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • imperial #16
    A legnagyobb problema a robotautokkal az, hogy az atlagembernel okosabbak. Eleve 24/7 folyamatos fokusz es sokkal tobb erzekelo/adatot tudnak feldolgozni. Marpedig az atlagember uberezesbol taxizasbol, teherauto soforkodesbol is megakar elni akarcsak karoszeria lakatossagbol. A tobbseg ezert egybol ellenerdekelt, csak sajat maga es a penztarcaja erdekli.
    Es akkor meg nem beszeltem az amcsi tini/bevandorlo soforokrol, akik az automata valtos felkamion szornyet "vezetik" a 3 eves dodzsemezo kisgyerek technikai tudasaval.
  • M2 #15
    Tele van a net olyan videókkal, ahol Teslák kitérő manővereket tesznek a sofőr beavatkozása nélkül. De olyan is van, ahol a hátulról túl gyorsan érkező autót érzékelve gyorsítással kerüli el az ütközést.
  • duke #14
    En se hinnem hogy volna erre valamifele megallapodas, hogy az onvezetok mit hogyan tehetnek vagy nem tehetnek, mivel az egesz meg egy kialakulatlan jovobeni technologia. Esetleg iranyelvek lehetnek, de hat azok meg majd valtoznak ahogy a problema gyakorlativa vallik. De nem is arra gondoltam, hogy esznelkul atmegy a masik savba, hanem csak a savon beluli manoverezesre gondoltam. A sav kb 3 m, egy auto kb 1.8 meter szeles, tehat van valamennyi helye, hogy kiterjen a gyalogos elol, es meg legfeljebb azt engednem hogy 30 centit atmenjen a mellette levo savba. Nyilvan nem gondoltam vegig minden letezo baleseti kombinaciot, de sacc per kb talan :) szerintem egy onvezetoauto, ezt nagyon precizen ezred masodperc alatt vegre tudna hajtani 25 km/h sebesegnel.
  • M2 #13
    "Automata autok eseten nem megengedett a kikerulo kormanymozdulat."

    Légbőlkapott dezinformáció.
  • kvp #12
    "Sokat kene kiserletezni, de szerintem meglehetne csinalni, hogy a legrosszabb korulmenyek eseten is( takarasbol szandekosan az auto ele ugrik), az auto feszfekezes kozbeni kanyarodassal, kb 10 km/h sebeseggel az oldalaval sodorja el a gyalogost. Ami legfeljebb konnyu serulest okozna, tehat ugymond bevallalhato."

    Automata autok eseten nem megengedett a kikerulo kormanymozdulat. Onnantol felmerulnek olyan problemak, hogy ha ketten vannak az utban, az egyik az egyenes, a masik az elozot kikerulo uton, akkor kit usson el. Az egyetlen minden korulmenyek kozott korrekt megoldas, hogy mindenkeppen meg kell allni es csak a normal elore kiszamitott nyomvonalon szabad haladni. Ez megoldja az osszes felmerulo etikai problemat, mert a jarmu csak fekezni tud, mint a vonat, nem fogja felrekapni a kormanyt, ezert nem is veszelyezteheti a nyomvonalra nem belepo gyalogosokat es nem sodorja veszelybe az utasait sem. Kb. mint egy vonat vagy villamos, csak sokkal rovidebb fektavval es csak a virtualis terben letezo nyomvonal jelolesekkel.

    Minel tobb kulso szenzor adat van, annal biztosabb lehet a jarmu abban, hogy nincs rejtett akadaly, igy egyre gyorsabban haladhat, teljes biztonsag mellett is. Minel automatizaltabb a rendszer, annal hatekonyabb lesz es igy teljes biztonsag mellett is meg tudja haladni az emberes rendszer hatekonysagat. Van egy fordulopont a szenzorok mennyisegeben, ahol a vakmero emberi minta masolasa helyett a teljes biztonsag kezd kifizetodni es hatekonyabba valni. Ezt a pontot tudjak elorehozni a fixen telepitett szenzorok, hogy ne kelljen a biztonsagos mukodessel az automata autok teljes elterjedesere varni.
  • t_robert #11
    ez egyáltalán nem biztos.... sőt egy összehangolt automata közlekedési rendszer nagyobb forgalmat tudna lebonyolítani ugyan ott, mint az emberi. Ugyais egy ilyen rendszerben több szá méteres körzetben értesülnének egymásról a járművek. Így ki tudnák számolni egymás mozgását akkor is ha nem látják fizikailag egymást. Így időben tudnak lassítani vagy gyorsítani, hogy megfelelően tudjanak elhaladni egy kereszteződésben. elég ha 15-20 másodperccel a találkozási pont elött elkezdenek minimálisan gyorsítani vagy lassitani, hogy aztán biztonságos távban megállás nélkül eltudjanak haladni. vagy képzelj el egy autópálya felhajtást. ha a időben kap jelzést egy autópályán haladó kocsik akkor neki kezdhetnek kisebb sebesség csökkentéssel kialakítani maguk közt a biztonságos térközt, amiről időben értesülhet a felhajtó jármű és besorolhat. a városi közlekedés dugóit is jórészt emberek okozzák. Példaul ostobán behajtanak akkor is egy lámpás kereszteződésbe, mikor egyáltalán nem biztos, hogy még zöld jelzés mellett át is hajthatnak rajta, majd simán beragadnak a útkereszteződésbe. akadályozva a keresztirányú forgalmat,. akkor azok is elindulnak bizonytalanul hátha majd átjutnak... és 2-3 lámpa váltás alatt be is áll a dugó mind a két irányban feltorlódva a forgalom, majd miattuk fokozatosan bedugulnak a környező utcál is és rövid idő alatt egész város részek forgalma bénul le. Pusztán azért mert valaki rossz döntést hozott és kiderül mégis beragad a kerszetezödésbe. na automata rendszer ilyet nem annyira csinál. Ha az úgy itéli meg, hogy nem fog átjutni a csomóponton nem megy be... Attól, hogy 1-2 autó bátran elöre megy nem lesz nagyobb a csomópont átbocsátása, hanem inkább a dugó esélye növekszik.
  • t_robert #10
    ez a különbség ma is létezik. Ha veszünk egy Teslát, ami ugyan marha messze van egy robot autótól, de azért vannak benne vezetés támogató rendszerek, ütközés gátlás, útkövetés stb. ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szabályos autópályákon, ahol egyértelműek a útjelzések és táblák viszonylag nagy biztonsággal működik. Vagyis mondjuk 100 km autópálya alatt csak 2-3 alkalommal kell beleavatkozni a vezetésbe és ténylegesen átvenni a kormányt. Aztán ahogy letérünk valami harmad rangú országútra vagy falvakon átvezető utakra rögtön megbízhatatlan lesz az egész rendszer. simán átrongyolna keresztben a körforgalmon vagy neki vinné a kocsit az útszélen parkoló kocsiknak stb. Mint ahogy városi környezetben is máshogyan viselkedik a körúton egy tasla, mint x kerület egy mellék utcájában hiányos táblák és burkolati jelek mellett. Bár egy Tesla igen csak primitív szinten áll önvezetés tekintetében de egyértelműen akadályoza az adat szegény környezet.
  • ostoros #9
    Magyarul a vidék és a nagyváros végleg elszakad egymástól. Én ezt az egész technológiát csak ártalmasnak látom.
    Önvezetésnek a Marson, meg esetleg földi sivatagokban van értelme, eldugott, ritkán lakott bányász telepeken.
  • duke #8
    "Ha viszont ovatosan vezet egy robotauto, akkor 5-el fog vegigmenni az osszes varosi utcaban, mert nem lat be minden auto es szemetes moge. "

    Azert ez tulzas, nem kell ahhoz 5-re lassitani. Szerint 25-30 km/h sebeseggel, beleszamitva a robot milisecundumos reakcio idejet, barmilyen balesetet ellehet kerulni, manoverezessel fekezessel. A varosok atlagsebesege kb 25 km/h, tehat ha idonkent csak ennyivel lehetne menni, az nem novelne az atlagos kozlekedesi idot. Ehhez persze az is kene, hogy szabvanyositsak az autok maximalis fektavjat, hogy azt barmilyen autotipus teljesitse. Sokat kene kiserletezni, de szerintem meglehetne csinalni, hogy a legrosszabb korulmenyek eseten is( takarasbol szandekosan az auto ele ugrik), az auto feszfekezes kozbeni kanyarodassal, kb 10 km/h sebeseggel az oldalaval sodorja el a gyalogost. Ami legfeljebb konnyu serulest okozna, tehat ugymond bevallalhato.
  • kvp #7
    "Ekkor lenne két világ a közútakat tekintve. Az egyik a nyugati, fullos, nagyvárosi, a másik a vidéki, elmaradottabb.
    A level 4 meg csak az előbbiben működne, letérve a hiperszuper milliárdos utakról sokan majd azt sem tudják, hogy kell vezetni."

    A robotautok jellemzoen oda mennenek ahol modern uthalozat van. Varosok kozti autopalyak, varosi utcak, elovarosok es lakoparkok, tovabba forgalmas turista celpontok. Robot teherautok eseteben ehhez jonnek a logisztikai depok es az ipartelepek. Igazabol mashova nem is kell automata jarmu. Videkre siman meg lehet hagyni a kezi vezetest. Ahol manapsag is lehet level 3-4-es lovaskocsival kozlekedni, oda joreszt folosleges a level 5-os automata. Aki ilyen helyekre akar menni, az tovabbra is valtsa ki a jogsijat es amikor leter az automata utrol, akkor vezessen kezzel ahogy eddig. Annyit kell feltetelnek meghozni, hogy az automata utakrol egy ido utan ki kell tiltani az emberi soforoket, tehat akinek kezzel is vezetheto kocsija van, annak at kell allni automata modba amikor felhajt egy rendes utra. A tobbsegnek meg nem kell kezi vezetesi opcio a kocsijaba, mert ugyse tud vezetni, meg jogsija sincs, mert felesleges. Most komolyan tegye fel a kezet az aki itt meg tud lovaskocsit vezetni? (megsugom, szuk vagy zajos helyen nem konnyu, egy ertelmesebb lo magasabb autonomiaval rendelkezik mint egy automata jarmu)

    Ezzel le lehetne fedni a mostani kozuti forgalom nagyreszet tisztan automata autokkal, mig a foldutakon es kis falusi utcakban maradna minden ugy ahogy nallunk a romai kor ota van. Persze mar itthon is vannak automata traktorok, amik magukban is tudnak szantai, szoval nem tudhatjuk hol er majd veget az automatizacio.

    Egyebkent a cikkben emlitett szenzorok azert kellenek, hogy amig nincs eleg automata auto addig is le legyen fedve minden holtter kamerakkal vagy lidar szenzorokkal. Idealis esetben egy ilyen rendszer minden az adott varosban az utcan levo emberrol (macskarol, galambrol) tudja merre jar. Nem feltetlen nev szerint (marmint hogy a macska neve cirmi-e), de legalabbis az aktualis poziciojat es mozgasi iranyat/sebesseget. Ez boven eleg a balesetmentes kozelekedeshez. (igy csak muszaki hiba miatt lehet baleset, emberi hibabol nem es az azert eleg ritka ahhoz hogy hir legyen belole)