SG.hu·
Az okosautókhoz okos utak is kellenek
A jövő közlekedése szempontjából nem elegendő, ha csak a járművek válnak egyre intelligensebbé.
Az anyagfáradás komoly problémát jelent az utak és a hidak esetében. Az okok között szerepel a forgalom okozta terhelés és a korrózió. A karbantartók rendszeresen ellenőrzik az utakat és a hidakat, kátyúkat és más károkat keresnek. Ugyanakkor sok esetben olyan mikrorepedések vannak, amelyek szabad szemmel alig vagy egyáltalán nem láthatók. Ezen segíthetnek innovatív projektek, amely javítanak a közlekedési infrastruktúrán. A középpontban a szenzorhálózatokból gyűjthető adatok állnak. Németországban egy Nürnberg melletti autópályahidat érzékelőkkel szórtak tele, amelyekkel mérik a hőmérsékletet, a páratartalmat, a pH-értéket, az anyagtágulást, valamint a személy- és a tehergépkocsik által okozott rezgéseket. A kidolgozott rendszermodell lehetővé teszi a lehetséges folyamatok elemzését és ezáltal támogatja a hidak és az utak megőrzését.
A szenzorokat az alapba építik bele
Hasonló program zajlik a düsseldorfi repülőtéren, ahol szintén egy hidnál felügyelik a hőmérsékletet, a páratartalmat és a korróziót szenzorok segítségével. Az átkelőt elsősorban nagy tengelyterhelésű kamionok használják. A két projekt tapasztalatai oda vezethetnek, hogy a jövőbeli dolgok internete szenzorhálózatok komplett közlekedési infrastruktúrákat ellenőrizhetnek majd valós időben, ezzel is növelve a közlekedésbiztonságot.
Szintén fontosak a forgalmat befolyásoló programok. Hamburgban nyáron zárult le egy teszt, amelyben több mint 60 intelligens közlekedési lámpát vezéreltek. Egy az autókba szerelhető táblagép tájékoztatta a közlekedésben résztvevőket arról a szükséges sebességről, amely ahhoz kellett, hogy a következő kereszteződésen zöld lámpánál hajthassanak át. A jövőben az 1750 hamburgi lámpa közül 1000 lesz bekötve a rendszerbe. Stuttgartban indukciós elemeket helyeztek el az aszfalton és azok mérték a forgalmat, majd ezen adatok eredményeképpen 5-20 másodperccel meghosszabbították a zöld lámpás időtartamot.
A Majna-Rajna régióban pedig 5000 szenzort szereltek fel az utakra és azok mérték az elhaladó gépkocsik számát és sebességét, majd az információkat valós időben továbbították a közlekedési központokba, ahol a munkatársak beavatkoztak, ha szükséges volt. A szakemberek akár több száz kilométeren keresztül is sebességkorlátozásokat vezethettek be vagy oldalsávokat nyithattak meg. A munkát a jövőben a tanulásra képes intelligens rendszerek vehetik át. Amennyiben a közlekedési kamerák és az érzékelők adatait egyesítik és elemzik, új korszak kezdődhet. Ez különösen igaz lesz az 5G megjelenésével és elterjedésével, amikor a járművek és más közlekedési résztvevők megoszthatják egymással a veszélyekkel (jegesedés, hóátfúvások, dugók stb.) kapcsolatos információkat.
Az anyagfáradás komoly problémát jelent az utak és a hidak esetében. Az okok között szerepel a forgalom okozta terhelés és a korrózió. A karbantartók rendszeresen ellenőrzik az utakat és a hidakat, kátyúkat és más károkat keresnek. Ugyanakkor sok esetben olyan mikrorepedések vannak, amelyek szabad szemmel alig vagy egyáltalán nem láthatók. Ezen segíthetnek innovatív projektek, amely javítanak a közlekedési infrastruktúrán. A középpontban a szenzorhálózatokból gyűjthető adatok állnak. Németországban egy Nürnberg melletti autópályahidat érzékelőkkel szórtak tele, amelyekkel mérik a hőmérsékletet, a páratartalmat, a pH-értéket, az anyagtágulást, valamint a személy- és a tehergépkocsik által okozott rezgéseket. A kidolgozott rendszermodell lehetővé teszi a lehetséges folyamatok elemzését és ezáltal támogatja a hidak és az utak megőrzését.
A szenzorokat az alapba építik bele
Hasonló program zajlik a düsseldorfi repülőtéren, ahol szintén egy hidnál felügyelik a hőmérsékletet, a páratartalmat és a korróziót szenzorok segítségével. Az átkelőt elsősorban nagy tengelyterhelésű kamionok használják. A két projekt tapasztalatai oda vezethetnek, hogy a jövőbeli dolgok internete szenzorhálózatok komplett közlekedési infrastruktúrákat ellenőrizhetnek majd valós időben, ezzel is növelve a közlekedésbiztonságot.
Szintén fontosak a forgalmat befolyásoló programok. Hamburgban nyáron zárult le egy teszt, amelyben több mint 60 intelligens közlekedési lámpát vezéreltek. Egy az autókba szerelhető táblagép tájékoztatta a közlekedésben résztvevőket arról a szükséges sebességről, amely ahhoz kellett, hogy a következő kereszteződésen zöld lámpánál hajthassanak át. A jövőben az 1750 hamburgi lámpa közül 1000 lesz bekötve a rendszerbe. Stuttgartban indukciós elemeket helyeztek el az aszfalton és azok mérték a forgalmat, majd ezen adatok eredményeképpen 5-20 másodperccel meghosszabbították a zöld lámpás időtartamot.
A Majna-Rajna régióban pedig 5000 szenzort szereltek fel az utakra és azok mérték az elhaladó gépkocsik számát és sebességét, majd az információkat valós időben továbbították a közlekedési központokba, ahol a munkatársak beavatkoztak, ha szükséges volt. A szakemberek akár több száz kilométeren keresztül is sebességkorlátozásokat vezethettek be vagy oldalsávokat nyithattak meg. A munkát a jövőben a tanulásra képes intelligens rendszerek vehetik át. Amennyiben a közlekedési kamerák és az érzékelők adatait egyesítik és elemzik, új korszak kezdődhet. Ez különösen igaz lesz az 5G megjelenésével és elterjedésével, amikor a járművek és más közlekedési résztvevők megoszthatják egymással a veszélyekkel (jegesedés, hóátfúvások, dugók stb.) kapcsolatos információkat.