Balázs Richárd
Ön dönt: beszél vagy vezet
Vezetés közben ne beszéljünk az autónk, vagy telefonunk hangvezérelt rendszeréhez, figyelmeztet egy új kutatás, új kérdéseket vetve fel a hang aktivált technológiák biztonságosságával kapcsolatban.
Az autógyártók többsége által felkapott megoldás lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy gombok, vagy érintőképernyő helyett hangutasításokkal hassanak járműveikre, mobil eszközeikre. Az amerikai Utah Egyetem kutatása szerint azonban ez a megoldás rendkívül zavaró lehet, eredményeik szerint a legbonyolultabb hangvezérelt rendszerek nem kevesebb, mint 27 másodpercre vonhatják el a vezető figyelmét a rendszerrel történő "kapcsolatteremtéstől" számítva. Még az egyszerűnek mondható rendszerek is 15 másodperces figyelemvesztést okoznak, ezek a problémák pedig fennállnak az Apple, a Google és a Microsoft hangvezérelt rendszerei esetében is.
David Strayer, a kutatás vezetője szerint a hangutasításokba való bonyolódás okozta figyelemvesztés hasonló agymunkát igényel, mint a vezetés közbeni telefonnyomkodás. "Amikor befejeztük, akkor rá kell jönnünk, hol vagyunk, milyen gyorsan haladunk és hol helyezkedik el a többi jármű" - mondta.
A kutatást az AAA Közlekedésbiztonsági Alapítvány támogatta, melynek vezetője szerint a figyelem elvonás rejtett és mindenre kiható veszélyt jelent, amivel a legtöbb autós nem is számol. Peter Kissinger szerint a kutatás rávilágít arra az egyre nagyobb szakadékra, ami az autóvezetők által használt többfeladatos megoldások és ezek, a tudomány által bizonyított súlyos veszélyei között húzódik. A vezetés közbeni szöveges üzenetküldés és fogadás egy olyan tevékenység, amit általánosan veszélyesnek tartanak, mégis egyre gyakoribb jelenség, mutatták ki az AAA Alapítvány legfrissebb felmérései.
Az autógyártók szerint hangvezérelt rendszereik biztonságosabb alternatívát kínálnak a telefonok kézi vezérlésénél, egyes elemzők azonban úgy látják, hogy a gyártók és az alkalmazások fejlesztői félrevezető üzenetet küldenek az autósok irányába, az egész mögött sokkal inkább profitszerzési indíttatás áll, sem mint a biztonság növelése.
Legutóbbi kutatásában Strayer, a terület egyik legelismertebb tudósa tíz különböző hangaktiválású rendszert, illetve a használatukhoz szükséges mentális energiát hasonlította össze. A legnagyobb figyelemelvonást a Mazda 6-ban alkalmazott rendszer eredményezte, ezt követi a Microsoft Cortana rendszere, majd a Hyundai, Chrysler, Nissan és a Volkswagen rendszerei, de kiemelték az Apple Siri rendszerét is. A kutatás megállapította, hogy amikor a vezető befejezi a rendszer használatát, jókora mentális teher zúdul rá, ami csak hat másodperc elteltével csillapodik, majd 3 másodperc elteltével tovább enyhül, és fokozatosan cseng le, akár hosszas másodpercek igénybevételével.
Strayer vizsgálatai kimutatták, hogy mindez csak fokozódik az életkorral, különösen az 50 év felettieknél figyelhető meg a helyzet súlyosbodása. A kutatásba 257 autóst vontak be 21 és 70 év között. A teszteknél 2015-ös autókat használtak, további 65 autóvezetővel tesztelték a Microsoft, az Apple és a Google telefonrendszereit.
Az autógyártók többsége által felkapott megoldás lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy gombok, vagy érintőképernyő helyett hangutasításokkal hassanak járműveikre, mobil eszközeikre. Az amerikai Utah Egyetem kutatása szerint azonban ez a megoldás rendkívül zavaró lehet, eredményeik szerint a legbonyolultabb hangvezérelt rendszerek nem kevesebb, mint 27 másodpercre vonhatják el a vezető figyelmét a rendszerrel történő "kapcsolatteremtéstől" számítva. Még az egyszerűnek mondható rendszerek is 15 másodperces figyelemvesztést okoznak, ezek a problémák pedig fennállnak az Apple, a Google és a Microsoft hangvezérelt rendszerei esetében is.
David Strayer, a kutatás vezetője szerint a hangutasításokba való bonyolódás okozta figyelemvesztés hasonló agymunkát igényel, mint a vezetés közbeni telefonnyomkodás. "Amikor befejeztük, akkor rá kell jönnünk, hol vagyunk, milyen gyorsan haladunk és hol helyezkedik el a többi jármű" - mondta.
A kutatást az AAA Közlekedésbiztonsági Alapítvány támogatta, melynek vezetője szerint a figyelem elvonás rejtett és mindenre kiható veszélyt jelent, amivel a legtöbb autós nem is számol. Peter Kissinger szerint a kutatás rávilágít arra az egyre nagyobb szakadékra, ami az autóvezetők által használt többfeladatos megoldások és ezek, a tudomány által bizonyított súlyos veszélyei között húzódik. A vezetés közbeni szöveges üzenetküldés és fogadás egy olyan tevékenység, amit általánosan veszélyesnek tartanak, mégis egyre gyakoribb jelenség, mutatták ki az AAA Alapítvány legfrissebb felmérései.
Az autógyártók szerint hangvezérelt rendszereik biztonságosabb alternatívát kínálnak a telefonok kézi vezérlésénél, egyes elemzők azonban úgy látják, hogy a gyártók és az alkalmazások fejlesztői félrevezető üzenetet küldenek az autósok irányába, az egész mögött sokkal inkább profitszerzési indíttatás áll, sem mint a biztonság növelése.
Legutóbbi kutatásában Strayer, a terület egyik legelismertebb tudósa tíz különböző hangaktiválású rendszert, illetve a használatukhoz szükséges mentális energiát hasonlította össze. A legnagyobb figyelemelvonást a Mazda 6-ban alkalmazott rendszer eredményezte, ezt követi a Microsoft Cortana rendszere, majd a Hyundai, Chrysler, Nissan és a Volkswagen rendszerei, de kiemelték az Apple Siri rendszerét is. A kutatás megállapította, hogy amikor a vezető befejezi a rendszer használatát, jókora mentális teher zúdul rá, ami csak hat másodperc elteltével csillapodik, majd 3 másodperc elteltével tovább enyhül, és fokozatosan cseng le, akár hosszas másodpercek igénybevételével.
Strayer vizsgálatai kimutatták, hogy mindez csak fokozódik az életkorral, különösen az 50 év felettieknél figyelhető meg a helyzet súlyosbodása. A kutatásba 257 autóst vontak be 21 és 70 év között. A teszteknél 2015-ös autókat használtak, további 65 autóvezetővel tesztelték a Microsoft, az Apple és a Google telefonrendszereit.