MTI
Izraeli lehet az iráni atomprogramot lelassító vírus
Izrael két évvel ezelőtt a Negev sivatagban található dimonai atomlétesítményében tesztelte az iráni nukleáris centrifugák lelassítására kifejlesztett Stuxnet komputervírus hatékonyságát - jelentette a hétvégén a The New York Times.
A lap meg nem nevezett hírszerzési és katonai szakértőkre hivatkozva azt közölte, hogy az izraeliek a kísérlethez ugyanolyan centrifugákat szereztek be, mint amilyeneket Irán a natanzi erőművében alkalmaz az urándúsításhoz. A The New York Times közös, izraeli-amerikai erőfeszítésként jellemezte a digitális szabotázst. "Ahhoz hogy kipróbálják a féregvírus hatását, ismerni kellett a gépeket. A Stuxnet azért volt annyira hatásos, mert az izraeliek kipróbálták" - nyilatkozott a lapnak a nukleáris hírszerzés egy amerikai szekértője.
Az iráni nukleáris centrifugák működésében gyakran keletkezett üzemzavar, amióta Irán 2007-2008-tól kezdődően urándúsítási programjának erőteljes kiterjesztésébe kezdett. A meghibásodások mögött szakértők a rendkívül összetett Stuxnet vírust sejtik, amelynek kifejlesztése megítélésük szerint nem jöhetett volna létre állami támogatás nélkül. Tavaly novemberben Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök elismerte, hogy egy ártalmas szoftver "problémákat" okozott az urándúsító centrifugák működésében, ugyanakkor azt állította, hogy ezeket sikerült elhárítani.
A The New York Times szerint a Stuxnet féregvírus a valaha is bevetett legkifinomultabb kibernetikai fegyver, amely a jelek szerint a legjelentősebb volt azon tényezők közül, amelyeknek sikerült lelassítaniuk az iráni nukleáris programot. A Stuxnet a lap értesülései szerint felgyorsította a centrifugák pörgését, s ellenőrizhetetlenné tette őket. Ezzel a berendezések mintegy egyötödét sikerült tönkretenni. Egyes szakértők szerint nem kizárt, hogy a Stuxnet a jövőben újabb támadásokat indít.
Meir Dagan, az izraeli hírszerzés, a Moszad távozó parancsnoka nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy az iráni nukleáris program kudarcai miatt Teherán 2015-ig nem lesz képes megépíteni az atombombát. Szakértők szerint a késés időt ad az esetleges diplomáciai rendezés számára. Izrael, amely a feltételezések szerint több mint 200 nukleáris robbanótöltettel rendelkezik, hivatalosan továbbra is kétértelműen nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy nukleáris hatalom-e. Izrael és az Egyesült Államok egyaránt elzárkózik attól, hogy hivatalos formában állást foglaljon a Stuxnettel kapcsolatban.
A lap meg nem nevezett hírszerzési és katonai szakértőkre hivatkozva azt közölte, hogy az izraeliek a kísérlethez ugyanolyan centrifugákat szereztek be, mint amilyeneket Irán a natanzi erőművében alkalmaz az urándúsításhoz. A The New York Times közös, izraeli-amerikai erőfeszítésként jellemezte a digitális szabotázst. "Ahhoz hogy kipróbálják a féregvírus hatását, ismerni kellett a gépeket. A Stuxnet azért volt annyira hatásos, mert az izraeliek kipróbálták" - nyilatkozott a lapnak a nukleáris hírszerzés egy amerikai szekértője.
Az iráni nukleáris centrifugák működésében gyakran keletkezett üzemzavar, amióta Irán 2007-2008-tól kezdődően urándúsítási programjának erőteljes kiterjesztésébe kezdett. A meghibásodások mögött szakértők a rendkívül összetett Stuxnet vírust sejtik, amelynek kifejlesztése megítélésük szerint nem jöhetett volna létre állami támogatás nélkül. Tavaly novemberben Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök elismerte, hogy egy ártalmas szoftver "problémákat" okozott az urándúsító centrifugák működésében, ugyanakkor azt állította, hogy ezeket sikerült elhárítani.
A The New York Times szerint a Stuxnet féregvírus a valaha is bevetett legkifinomultabb kibernetikai fegyver, amely a jelek szerint a legjelentősebb volt azon tényezők közül, amelyeknek sikerült lelassítaniuk az iráni nukleáris programot. A Stuxnet a lap értesülései szerint felgyorsította a centrifugák pörgését, s ellenőrizhetetlenné tette őket. Ezzel a berendezések mintegy egyötödét sikerült tönkretenni. Egyes szakértők szerint nem kizárt, hogy a Stuxnet a jövőben újabb támadásokat indít.
Meir Dagan, az izraeli hírszerzés, a Moszad távozó parancsnoka nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy az iráni nukleáris program kudarcai miatt Teherán 2015-ig nem lesz képes megépíteni az atombombát. Szakértők szerint a késés időt ad az esetleges diplomáciai rendezés számára. Izrael, amely a feltételezések szerint több mint 200 nukleáris robbanótöltettel rendelkezik, hivatalosan továbbra is kétértelműen nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy nukleáris hatalom-e. Izrael és az Egyesült Államok egyaránt elzárkózik attól, hogy hivatalos formában állást foglaljon a Stuxnettel kapcsolatban.