Szekeres Viktor
Babylon A.D. - Vin Diesel legújabb akciófilmje
Meglehetősen ritka az olyan film, melynek rendezői változatából majd egy órányit kivág a gyártó stúdió. Ilyenkor általában megjósolható a végeredmény.
Hogy tetszett a Babylon A.D.?
Természetesen az "újságot" - hogy a címre reagáljunk - csak hazánkra kell érteni, hiszen a Babylon A.D. a műfaj népszerűsége és a főszereplő kedveltsége ellenére nem elég, hogy jó ideig elkerülte a hazai mozikat, de még DVD-n sem jelent meg itthon. Nem sok nagy hollywoodi film kárhoztatik erre a sorsra, de a Babylon A.D. talán bukása miatt, de lehet, hogy a gyártónak köszönhetően, elveszett a hazai mozis filmforgalmazás labirintusában, s csak két évvel a 2008-as amerikai premier után hozta el Magyarországra a Palace Pictures. (S tette mindezt annak ellenére, hogy megjósolhatóan veszteséges lesz a hazai premier - de legalább láthattuk, illetve láthatjuk végre a filmet.)
A Babylon A.D.-vel kapcsolatban valószínűleg sokan olvashatták a történetet, melyet a rendező, a francia Mathieu Kassovitz osztott meg a nagyérdeművel. (A színészként is ismert filmes anno az alapfilmnek számító Gyűlöletet készítette el, majd a korrekt Gyilkos(ok)-kal folytatta pályáját, hogy a Bíbor folyókkal meginduljon a lejtőn, mely aljára a Gothikával érjen el.) A sztori szerint a rendező maga is egy darab szemétnek tartja filmjét, s ezt az amerikai stúdióra, a 20th Century Fox-ra kente, mondván, hogy egyrészt nem hagyták neki, hogy azt forgassa le, ami a forgatókönyvben szerepel, másrészt pedig a végső verziójából majd egy órát kivágtak. Hogy mi az igazság, nem tudni, valószínűleg hihetünk Kassovitznak, s DVD-n valóban megjelent egy cenzúrázatlan, rendezőinek titulált változat is a filmből, azonban az csak alig 10 perccel volt hosszabb a mozis verziónál - igaz a befejezése teljesen más volt, még hangulatilag is.
A Babylon A.D. története meglehetősen egyszerű, szinte már klasszikus. Adott egy disztópikus jövő, benne egy zsoldosnak kinéző férfi (Vin Diesel), aki kap egy jól fizető feladatot, miszerint Kelet-Európából Amerikába kell vinnie egy csomagot. Azonban, mint idővel kiderül, a csomag nem más, mint egy fiatal lány, s a küldetés közel sem rutinszerű, sokkal nagyobb jelentősséggel bír, akár a világ sorsát is befolyásolhatja.
A Babylon A.D. Maurice G. Dantec cyberpunk regénye alapján készült. A Babylon Babies elvileg egy sorozat folytatása, hiszen a főhős, Toorop korábban már szerepelt La sirène rouge (The Red Siren) című könyvben is, melyből szintén készült film korábban Olivier Megaton rendezésében, így a cikkünk tárgya akár annak folytatásának is tekinthető. Azonban a Kassovitz-féle verzió, ahogyan az megszokhattuk, csak a főbb momentumokat veszi át az irodalmi alapanyagból, sok mindenben eltér attól.
A legfontosabb változásnak a hangulat megmásítása számít. A Babylon A.D. mozis verziójából ugyanis minden cyberpunk jellemző eltűnt köszönhetően a rendező filozófiájának, de még inkább a stúdió hentesmunkájának. A borongós, pesszimista miliő ugyan megmaradt, a történet végkicsengése mégis sokkal pozitívabb, mint azt megkövetelné a műfaj. Ráadásul a Babylon A.D. első, második, de még tizedik pillantásra is inkább egy akciófilm lett, holott egyes párbeszédek és elmélkedések morzsái arra engednek következtetni, hogy az eredeti terv egy filozofikus disztópia megalkotása lett volna, mely kemény emberi kérdéseket boncolgat.
Ez az, amiből szinte semmi sem érződik a filmben. Ugyan akadnak gondolatfoszlányok, de ezek értelmetlenül lebegnek a semmiben, szervesen nem kapcsolódnak a történethez, nincsenek normálisan felvezetve vagy megrágva - pedig a téma nem más, mint az ember evolúció, no meg a vallás. (Sajnos az utóbbira, főleg az istentagadásra vonatkozó utalások is eltűntek a filmből a vágás során...) A végeredmény pedig egy széttöredező, mindenféle koherenciától mentes, akár még sodró lendületűnek is nevezhető akciófilm lett, mely a maga keszekuszaságával önnön farkába harap és épp attól lesz nézhetetlen, hogy nézhetővé próbálták varázsolni.
Pedig a Prágában és Észak-Európában forgatott produkció, ha elmélet síkon átérezhető hangulattal nem is dicsekedhet, vizuálissal annál inkább. A kvázi posztapokaliptikus, igencsak lepukkant világ díszletei jól sikerültek, az operatőr kamerája gyakran elidőzik a tájon, a táj egyes részletein, azonban ezek a leíró képek is idővel repetitívvé és ezáltal unalmassá válnak. Így igazából csak egy pozitívumot lehet felhozni a Babylon A.D. mellett, az pedig a helyenként korrekt zene.
Vin Diesel karaktere a filmben szókimondó, így mi is azok leszünk: a Babylon A.D. pocsék film lett, amolyan se füle, se farka alkotás. És nem azért, mert nem értettük. Persze könnyű lehúzni, miután a rendező is mindennek elmondta az alkotását, de valóban ez a helyzet. A nulla koherencia, a céltalanság, valamint a fő mondanivaló elmismásolása kifejezetten fogyaszthatatlanná tette a végeredményt, ami csak annak jöhet be, akinek jól esik pár tartalom nélküli akciójelenet Vin Diesel főszereplésével. Más kérdés, hogy még ezek az akciók is unalmasak kiszámíthatóságuk és koreografálatlanságuk miatt. (Akit egyébként érdekel, hogy mi a különbség a mozis és a rendezői verzió között, az itt olvashat el egy részletes elemzést.)
A Babylon A.D.-vel kapcsolatban valószínűleg sokan olvashatták a történetet, melyet a rendező, a francia Mathieu Kassovitz osztott meg a nagyérdeművel. (A színészként is ismert filmes anno az alapfilmnek számító Gyűlöletet készítette el, majd a korrekt Gyilkos(ok)-kal folytatta pályáját, hogy a Bíbor folyókkal meginduljon a lejtőn, mely aljára a Gothikával érjen el.) A sztori szerint a rendező maga is egy darab szemétnek tartja filmjét, s ezt az amerikai stúdióra, a 20th Century Fox-ra kente, mondván, hogy egyrészt nem hagyták neki, hogy azt forgassa le, ami a forgatókönyvben szerepel, másrészt pedig a végső verziójából majd egy órát kivágtak. Hogy mi az igazság, nem tudni, valószínűleg hihetünk Kassovitznak, s DVD-n valóban megjelent egy cenzúrázatlan, rendezőinek titulált változat is a filmből, azonban az csak alig 10 perccel volt hosszabb a mozis verziónál - igaz a befejezése teljesen más volt, még hangulatilag is.
A Babylon A.D. története meglehetősen egyszerű, szinte már klasszikus. Adott egy disztópikus jövő, benne egy zsoldosnak kinéző férfi (Vin Diesel), aki kap egy jól fizető feladatot, miszerint Kelet-Európából Amerikába kell vinnie egy csomagot. Azonban, mint idővel kiderül, a csomag nem más, mint egy fiatal lány, s a küldetés közel sem rutinszerű, sokkal nagyobb jelentősséggel bír, akár a világ sorsát is befolyásolhatja.
A Babylon A.D. Maurice G. Dantec cyberpunk regénye alapján készült. A Babylon Babies elvileg egy sorozat folytatása, hiszen a főhős, Toorop korábban már szerepelt La sirène rouge (The Red Siren) című könyvben is, melyből szintén készült film korábban Olivier Megaton rendezésében, így a cikkünk tárgya akár annak folytatásának is tekinthető. Azonban a Kassovitz-féle verzió, ahogyan az megszokhattuk, csak a főbb momentumokat veszi át az irodalmi alapanyagból, sok mindenben eltér attól.
A legfontosabb változásnak a hangulat megmásítása számít. A Babylon A.D. mozis verziójából ugyanis minden cyberpunk jellemző eltűnt köszönhetően a rendező filozófiájának, de még inkább a stúdió hentesmunkájának. A borongós, pesszimista miliő ugyan megmaradt, a történet végkicsengése mégis sokkal pozitívabb, mint azt megkövetelné a műfaj. Ráadásul a Babylon A.D. első, második, de még tizedik pillantásra is inkább egy akciófilm lett, holott egyes párbeszédek és elmélkedések morzsái arra engednek következtetni, hogy az eredeti terv egy filozofikus disztópia megalkotása lett volna, mely kemény emberi kérdéseket boncolgat.
Ez az, amiből szinte semmi sem érződik a filmben. Ugyan akadnak gondolatfoszlányok, de ezek értelmetlenül lebegnek a semmiben, szervesen nem kapcsolódnak a történethez, nincsenek normálisan felvezetve vagy megrágva - pedig a téma nem más, mint az ember evolúció, no meg a vallás. (Sajnos az utóbbira, főleg az istentagadásra vonatkozó utalások is eltűntek a filmből a vágás során...) A végeredmény pedig egy széttöredező, mindenféle koherenciától mentes, akár még sodró lendületűnek is nevezhető akciófilm lett, mely a maga keszekuszaságával önnön farkába harap és épp attól lesz nézhetetlen, hogy nézhetővé próbálták varázsolni.
Pedig a Prágában és Észak-Európában forgatott produkció, ha elmélet síkon átérezhető hangulattal nem is dicsekedhet, vizuálissal annál inkább. A kvázi posztapokaliptikus, igencsak lepukkant világ díszletei jól sikerültek, az operatőr kamerája gyakran elidőzik a tájon, a táj egyes részletein, azonban ezek a leíró képek is idővel repetitívvé és ezáltal unalmassá válnak. Így igazából csak egy pozitívumot lehet felhozni a Babylon A.D. mellett, az pedig a helyenként korrekt zene.
Vin Diesel karaktere a filmben szókimondó, így mi is azok leszünk: a Babylon A.D. pocsék film lett, amolyan se füle, se farka alkotás. És nem azért, mert nem értettük. Persze könnyű lehúzni, miután a rendező is mindennek elmondta az alkotását, de valóban ez a helyzet. A nulla koherencia, a céltalanság, valamint a fő mondanivaló elmismásolása kifejezetten fogyaszthatatlanná tette a végeredményt, ami csak annak jöhet be, akinek jól esik pár tartalom nélküli akciójelenet Vin Diesel főszereplésével. Más kérdés, hogy még ezek az akciók is unalmasak kiszámíthatóságuk és koreografálatlanságuk miatt. (Akit egyébként érdekel, hogy mi a különbség a mozis és a rendezői verzió között, az itt olvashat el egy részletes elemzést.)
|
Babylon A.D.
színes, feliratos, amerikai-francia sci-fi, 90 perc, 2008 16 éven aluliak számára a megtekintése nem ajánlott rendező: Mathieu Kassovitz forgatókönyvíró: Eric Besnard, Mathieu Kassovitz operatőr: Thierry Arbogast zene: Atli Örvarsson producer: Alain Goldman, Mathieu Kassovitz szereplők: Vin Diesel (Toorop) Mélanie Thierry (Aurora) Michelle Yeoh (Rebeka nővér) Gérard Depardieu (Gorsky) Charlotte Rampling (főpapnő) Mark Strong (Finn) |
